„Az orosz-ukrán háború alapjaiban rázta meg a rendszert” – íme az ukrajnai fegyveres konfliktus jogi háttere!
2022. szeptember 23. 17:57
Konferenciát tartottak a háborúról az NKE-n.
2022. szeptember 23. 17:57
p
3
1
13
Mentés
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK) Háború és béke a 21. században — A modern fegyveres konfliktusok életciklusa (War and Peace in the 21th Century — The Lifecycle of Modern Armed Conflicts) címmel egész napos nemzetközi konferenciát rendez az NKE Orczy Úti Kollégiumában szeptember 23-án.
A számos hazai és külföldi jogi szakember részvételével zajló tudományos rendezvény középpontjában a nemzetközi jog közelmúltban aktuálissá vált klasszikus fogalmai – mint például az államok közötti hagyományos háború – megvitatása, jelentéstartalmának változása a 21. században, valamint annak vizsgálatai állnak, hogy milyen életciklust jár be egy fegyveres konfliktus napjainkban.
Régóta az a meggyőződés, hogy a fegyveres konfliktusok hagyományos értelemben a múlt kísértetei, legalább is ebben a régióban. 2022 februárjában azonban megtörtént az elképzelhetetlen: egy állam fegyveres erejével megtámad egy másikat az európai kontinensen.
Az Oroszország és Ukrajna közötti háború újjáélesztette a régi vitákat a háború indításának jogáról (ius ad bellum), valamint a fegyveres konfliktusban betartandó szabályokról (ius in bello),
és ezek nemzetközi büntetőjogban való következményeiről. A konferencia nemcsak platformot kíván adni ezeknek a fogalmaknak, hanem mélyebbre ásni a témában, és megkísérelni a válaszadást arra is, hogyan lehet a konfliktusokat megelőzni és megoldani akár diplomáciai, akár bírói módszerekkel, illetve hogyan lehetnek jogszerűek a modern békeszerződések.
Az NKE ÁNTK dékánja a Nemzetközi jog az ukrán-orosz konfliktus tükrében c. nyitóelőadásában úgy fogalmazott: a konferenciát kétéves előkészítő munka előzte meg, a szomszédunkban február óta zajló orosz-ukrán konfliktus azonban teljesen új értelmet és aktualitást adott a rendezvénynek. Varga Réka elmondta, hogy az elmúlt évig a régióban főként elméleti diskurzus tárgya volt a 21. századi fegyveres konfliktusok helyzete, azonban az orosz-ukrán háború a nemzetközi jog szinte minden területére konkrét példákat ad a hallgatóinknak. „Az eddig fennálló világrend a 20. század első felének fegyveres konfliktusai után épült fel, egy akkor hozott politikai kompromisszum eredményeként.
Az orosz-ukrán konfliktus alapjaiban rázta meg ezt a rendszert”
– hangsúlyozta.
Az eseményen mások mellett olyan neves szakértők szólalnak meg, mint Olivier Corten, a brüsszeli l'Université Libre professzora, aki az Önvédelem mint orosz érv a fegyveres konfliktusban; Romain Le Boeuf, az Aix-Marseille Egyetem professzora, aki Háború és béke – a két véglet között egyensúlyozó nemzetközi jogról; Pietro Pustorino, az olasz Luiss Guido Carli Egyetem professzora, aki az Önrendelkezési jog a háború árnyékában címmel tartanak előadásokat. Vasilka Sancin arról beszél, mennyiben alkalmas a nemzetközi jog a 21. századi konfliktusok rendezésére. Francesco Paolo Levantino pedig a Fegyverellátás és támogatás a harcos államoknak a 21. században címmel értekezik. Kiemelendő, hogy a tudományos tanácskozáson egy egész szekciót szentelnek az orosz-ukrán fegyveres konfliktus különböző aspektusainak vizsgálására is.
Szó esik továbbá az ukrajnai helyzettel összefüggésben elkövetett atrocitásokért való felelősségre vonás mechanizmusairól, az önkéntes katonák jogi helyzetéről és kihívásairól, valamint a 21. századi fegyveres konfliktusok kapcsán a menekültválság és az EU válaszlépései is terítékre kerülnek.
Kijev nemrég jelezte, nem kívánja meghosszabbítani az Oroszországgal kötött gáztranzit-megállapodását. Moszkvát egyáltalán nem aggasztja a helyzet, Európa viszont kezdheti törni a fejét, hogy milyen más útvonalakon juthat hozzá az energiaforráshoz. A Makronóm Intézet elemzőjének írása Európa gázellátásának kihívásait boncolgatja.
Tényleg visszaszerezte-e a Fidesz a kezdeményezést? Milyen kampányra lehet számítani a következő napokban? Honnan van Magyar Péter pénze, és mennyibe kerül a kampánya?
Kijev nemrég jelezte, nem kívánja meghosszabbítani az Oroszországgal kötött gáztranzit-megállapodását. Moszkvát egyáltalán nem aggasztja a helyzet, Európa viszont kezdheti törni a fejét, hogy milyen más útvonalakon juthat hozzá az energiaforráshoz. A Makronóm Intézet elemzőjének írása Európa gázellátásának kihívásait boncolgatja.
A főpolgármester 2019-es és 2021-es kampányfinanszírozása is a figyelem középpontjába került.
p
0
6
9
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 13 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MZXX
2022. szeptember 23. 19:40
Méretes hazugságok.
Háborúk voltak, vannak és lesznek.
A cikkben idézett, professzoroknak nevezett faszfejek megfizetett véleménye, hogy azt bizonygassák, csak a Pax Americana az üdvözítő a világ számára és csak az Usa háborúi igazságosak.
Na ez a világ süllyed most éppen, mint a Titanic.
Hálistennek.
Betegre nevetem magam.
Usa kezdte.
Afganisztán..
Utolsó Zimbave.
Közte 102 ország.
Meg a hergelések.
NDK,1953
Polska.1956
Hun 1956
Cseh,1968
Cro,Slo,1991
I tako daljeje..
103 U Krajna.
1 faxot találtak.
A nemzetközi egyezmények végrehajtásának megtagadása,
-nemzetközi biztonsági szerződések felmondása,
- polgári lakosság elleni nemzet ellenes atrocitások,
mint a háborús ok is szerepelnek ezekben kutatásokban és kiadványokban?
Az orosz egységek egy különleges műveletben 24 óra alatt több mint száz külföldi zsoldost és az ukrán fegyveres erők több mint 400 katonáját, valamint nacionalistákat öltek meg – közölte a védelmi minisztérium szeptember 23-i hadjelentésében.
https://oroszhirek.hu/tobb-mint-szaz-kulfoldi-zsoldossal-vegeztek-az-orosz-erok/