Tényleg ilyen sokba kerül Budapesten élni?

A The Economist tavaly készített egy úgynevezett Carrie Bradshaw-indexet, amely azt mérte, hogy az USA legnagyobb városaiban mennyire megfizethetők meg az albérletárak. A tanulmány a Szex és New York című népszerű sorozat főszereplőjéről kapta a nevét utal, mert a sorozat egyik legtöbbet elemzett kérdése az volt, hogyan engedhette meg magának Carrie a drága fekvésű lakását.

A portál most elkészítette ennek a tanulmánynak az európai változatát is, amely  35 nagyvárost állított sorrendbe Londontól Prágáig. A kiindulópontjuk az volt, hogy a szakértők szerint az embereknek az adózás előtti jövedelmük maximum 30%-át kellene albérletre költeniük. Ez alapján Ankarában lehet a legkisebb keresetből kijönni, míg Londonban és Genfben van szükség a legmagasabb éves jövedelemre a lakásbérléskor.

A cikk szerint a legmegfizethetőbb albérletek ebből a szempontból a németországi Bonnban találhatóak.

Ahogy azt korábban a Mandineren is megírtuk, a fővárosban 2022 decembere és 2023 decembere között 19%-kal drágultak átlagosan az albérletek, idén pedig várhatóan 10 százalék körül növekedhetnek átlagosan az árak. Rentingo.com közösségi albérletkereső, bérbeadó platform közleménye szerinte ez komoly növekedésnek tekinthető, azonban elmarad a 2021-2022-es időszak 27%-os rekordjától.

A közleményben arra is kitértek, 

Mindeközben a bérlakáspiacon folyamatosan szűkülő kínálat tapasztalható, egyrészt mert kevés új építésű lakást adtak át, másrészt mert befektetési szempontból nem vonzó a használtlakás-piac sem, így lényegesen visszaesett az adásvételek száma. A bérlők ezért kevesebb lehetőség közül válogathattak, ami azt eredményezte, hogy próbálták követni az áremelkedést. Éves szinten az ő fizetési hajlandóságuk is 19%-kal nőtt, decemberben már átlagosan 223 ezer forintot voltak hajlandók fizetni egy bérlakásért.

Az idén a Rentingo.com arra számít, hogy amennyiben a bérlakáspiacot nem éri keresleti vagy kínálati oldalon váratlan sokk, a bérleti díjak folyamatosan, trendszerűen nőhetnek, a drágulást pedig csak korrekciós jelleggel törheti meg egy-egy hónapban visszaesés.

Nem mindegy, melyik kerület

Azt is megírtuk szeptemberben, hogy Budapesten a legolcsóbb és a legdrágább kerületek havi átlagos bérleti díjai között több mint 150 ezer forint a különbség. Míg az V. kerületben átlagosan 320 ezer forintot kérnek el havonta a főbérlők, addig a XXI. kerületben mindössze 160 ezret. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője lapunknak korábban elmondta: 

Ám bérbeadásra szánt ingatlanból még így is jóval kevesebb van, mint amennyi a korábbi években elérhető volt a piacon. A járvány utáni időszakban, 2020–2022 között történelmi csúcson volt a kiadó ingatlanok száma, 2021 elején például 28 ezer ilyen lakás vagy ház volt elérhető. „A mostani kínálat hátterében az áll, hogy a befektetők ingatlanpiaci aktivitása alacsonyabb” – mondta pár hónapja Balogh László, amit leginkább azzal magyaráz, hogy a bérleti díjakból elérhető hozam még mindig nem rúg labdába a hozzájuk képest körülbelül háromszoros nyereséget hozó állampapírokkal szemben.

A folyamat már korábban elkezdődött

Egy másik, lapunknak adott interjúban az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője arról beszélt, hogy érdemes a pandémiához képest is még egyet visszaugrani az időben, ugyanis 2015 és 2019 között egy nagyon dinamikus albérletár-alakulásnak voltunk szemtanúi Magyarországon, azon belül is elsősorban Budapesten, de a fővároshoz ütemesen zárkóztak fel a megyeszékhelyek, különösen az egyetemvárosok, amelyek egyre inkább regionális központként kezdtek el funkcionálni. A nagyvárosok albérletpiacának fellendülése a beruházási dömpingnek volt köszönhető, mivel a nagyszabású fejlesztések egyfajta lakhatási életutat is előrevetítettek.

„Aki például elment Győrbe egyetemistának, a diplomaszerzés után nagy valószínűséggel el is tudott helyezkedni a városban. De ugyanez igaz például Veszprémre, Székesfehérvárra vagy éppen 2022 ingatlanpiaci slágervárosára, Debrecenre” – fejtette ki a szakember, jelezve: 

Egészen 2020-ig tehát egy dinamikus áremelkedés volt tapasztalható a kiadó lakások kínálatában, bár ez a drágulás már 2019 végén lelassult valamelyest, a 2020 elején berobbant covid-járvány pedig szinte elsőként ebben az ágazatban, az albérleti díjakban fejtette ki a hatását.

Nyitókép: MTI/Marjai János