Lakatos Máté

Nem kellett nagy lexikális tudás az érettségihez – Történelemtanár a Mandinernek

2018. május 9. 14:15

Írta: Csekő Imre

A történelem érettségi feladatsorokat Lakatos Máté, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára segített értékelni a Mandinernek. A pedagógus elmondása szerint a feladatok nagy része a segédanyagok használatával megoldható volt, és inkább gondolkodásra és odafigyelésre volt szükség, mint lexikális tudásra. A diákok is pozitívan értékelték a feladatsort.

Milyennek találta az idei történelem feladatsort?

Azt mondanám,

inkább hosszabb gondolkodást, a források figyelmes használatát igényelték a feladatok.

Ha ez megvolt, akkor jó eredményre számíthatnak a diákok. Az esszéknél a magyarországi nyilasuralomról szóló feladatot éreztem nehezebbnek. Itt röviden az ideológiára is ki kellett térni, és az ideológiák általában nehezebben mennek a diákoknak.

A diákoktól milyen visszajelzések voltak? Könnyen boldogultak a kérdésekkel?

Akikkel én személyesen beszéltem, azt mondták, hogy a források segítségével sok esetben rá lehetett jönni a helyes válaszokra, és az esszék is olyan témák voltak, amelyeket jól ismertek.

A feladatoknak csak 40%-a vonatkozik az egyetemes történelemre. Nem kevés ez?

A jogszabály szerint a feladatok 40%-ának kell az egyetemes történelemre vonatkoznia. Ennek tehát meg kell felelnie a mindenkori érettségi feladatsornak, addig, amíg a jogszabály meg nem változik. Véleményem  szerint  helyes, ha egy ország a történelem érettségin a saját történelmének ismeretét kéri számon nagyobb arányban. Ráadásul a szigorúan magyar témáknak gyakran van egyetemes történelmi kapcsolódása is.

Mekkora lexikális tudás kellett az érettségihez? Az atlaszban és a forrásokban a megszerezhető pontok hány százalékához elegendő adatot lehetett megtalálni?

A 45 pontból nagyjából 37-39 pontot a forrásokra és az atlaszra támaszkodva meg lehetett szerezni. Ez kb. 82-86%

Volt olyan feladat, ami talán különösen nehéz volt?

Nagyjából hét-nyolc kérdés volt ravaszabb, fogósabb. Például a 7. feladat a) kérdése, amely a dualizmus kori Magyarország gazdaságához kapcsolódott. A feladathoz mellékelt térképről kellett kiválasztani egy ásványkincset, amire illik a feladatban található leírás. Mivel a leírás egy olyan ásványkincsről szólt, amit „elsősorban a gőzgépek működtetéséhez használtak”, kézenfekvő válasznak tűnt a feketeszenet beírni.  Ha viszont figyelmesen végigolvastuk a leírást, akkor szerepelt benne három térség (Dunántúl északi része, Északi-középhegység, Dél-Erdély), ahol ezt az ásványkincset bányászták. Ha megnézte a diák a térképet, akkor észre kellett vennie, hogy a három terület közül csak az egyikben bányásznak feketeszenet, viszont barnaszenet mindhárom helyen. Tehát a barnaszén volt a helyes válasz.

Volt az átlagosnál ötletesebb, történész szemmel érdekes feladat?

A 3. számú feladatot mondanám ötletesnek, mert úgy voltak megfogalmazva a kérdések, hogy mind  a forrásként kiadott térképet, mind az atlaszt, mind a saját háttértudást segítségül kellett hívni a helyes válaszok megadásához, és volt benne egy kissé beugratós kérdés is. Hasonlót tudok mondani a 7. feladatról is.

A rendszerváltás utáni történelemből volt kérdés?

Egy kérdés volt a szegregációrol. A forrás a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásáról szólt. Ez inkább szociológiai, és nem történelmi feladat volt.

 

A bejegyzés trackback címe: http://nemzedek.mandiner.hu/trackback/31658