Megoldás lehet az alapítványi működés az egyetemek számára

2018. szeptember 17. 17:05

Kereki Gergő
Mandiner

A Corvinus alapítványi formában történő működése nem lenne unikális Európában. A jelek a finn modell irányába mutatnak, miszerint „jelentős vagyont” fognak az állami alapítású alapítvány rendelkezésére bocsátani. Mit hozhat magával az alapítványi működés?

2019 július elsejétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Budapesti Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd – közölte Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

A miniszter jelezte: a kormány jelentős vagyont fog az alapítvány rendelkezésére bocsátani, amit kizárólag az intézmény fenntartására, működtetésére és fejlesztésére lehet fordítani. Az a célja a döntésnek, hogy nagyobb szabadság mellett, a rendelkezésre álló jelentős anyagi források felhasználásával az egyetem a 200 legjobb intézmény közé kerüljön. Kitért arra is, hogy Corvinus-ösztöndíj jön létre, amely azt fogja garantálni, hogy a jelenlegi fizetős-nem fizetős arány kedvezőtlen irányba nem fog elmozdulni.

Mik a jelenlegi rendszer nehézségei?

Korábban már több cikk született arról, hogy a jelenleg hatályos szabályozási környezet gúzsba köti az egyetemeket, mivel elsősorban hivatalként kezeli őket, nem pedig szolgáltató intézményként. Az a fajta merev szabályrendszer, ami egy költségvetési szerv gazdálkodását jellemzi, semmiféleképpen nem szolgálja a stratégiában gondolkodni kívánó szervezeteket. Az egyetemek ugyanis nem tudnak hosszú távú terveket építeni akkor, amikor a finanszírozásuk évekhez kötött.

Ezt a problémát már a kormányzat is felismerte, sőt a kormány által is tárgyalt Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégiában részletesen ki is fejtette. A javaslat szerint „újra kell definiálnunk a felsőoktatás üzleti viszonyait is, és rendezni az állami és intézményi felelősségi köröket”, de szó van az írásban arról is, hogy „az intézmények valódi verseny és teljesítménykényszer nélküli helyzetben vannak, gazdálkodásuk sokszor pazarló, adminisztrációjuk bürokratikus, és számos szempontból idejétmúlt irányítási struktúrával rendelkeznek.”

Feltételezhetően ez a felismerés szülte azt a múlt csütörtökön Gulyás Gergely által bejelentett kormánydöntést, miszerint a jövőben közhasznú alapítványként fog működni a Corvinus.

Mit hozhat magával az alapítványi működés?

Egy felsőoktatási intézmény alapítványi formában történő működése nem lenne unikális Európában. A finnországi Aalto Egyetemre is így működik, amely így jelentős piaci bevételekhez jut, ugyanakkor, mivel az állam az egyik alapítója az alapítványnak, állami forrásokból is gazdálkodik.

A finn modell irányába tett lépésre utalnak a miniszter szavai, miszerint „jelentős vagyont” fognak az állami alapítású alapítvány rendelkezésére bocsátani, amelyet „az intézmény fenntartására, működtetésére és fejlesztésére lehet fordítani.”

A versenyképes működéshez szükség lesz ugyanakkor jelentős piaci bevételekre is. Ahogy már korábban megírtuk, a jelenlegi költségvetési szervként való működés nehézkessé teszi ezen piaci források becsatornázását a felsőoktatásba, a közhasznú alapítványi működés viszont több szempontból ideálisabb forma lehet erre a célra.

A közhasznú jogállásnak ugyanis többek között az egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról 1996. évi LXXXI. törvény 7. szakasz z) pontja szerint a közhasznú szervezet számára juttatott adományok értékét a társasági adóalapot csökkentő tételként kell figyelembe venni az adóalap megállapításakor. Ez azt jelenti, hogy az adomány értékének 20%-ával, tartós adományozás esetén 40%-kal csökken az adózás előtti eredmény összege, ennek következtében a társaságnak kevesebb adót kell fizetnie, tehát érdekelt lesz az adományozásban.

További előnye az alapítványi működésnek az, hogy az egyetemi oktatók így végre kikerülnek a kevés mozgásteret biztosító, valamint a rugalmas bérezési politikát megnehezítő közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alól. Ez azért lenne előnyös, mert jelenleg a közalkalmazotti alapbér meglehetősen alacsony, így az üzleti élet legjobbjait nagyon nehéz az egyetemekre csábítani. Abban az esetben viszont, ha az alapítvány a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatná az oktatókat, kényelmetlen kerülőutak és bürokratikus költségek nélkül válna lehetővé versenyképes bért adni az oktatóknak.

Ahogy azt korábban már megírtuk, az állami szabályozásból fakadóan az egyetemek mindennapi működése túlbürokratizált, rugalmatlan, hiszen jogszabályok, miniszteri utasítások, jóváhagyások kötik őket. A közhasznú jogállás ezen is segítene, hiszen ez az államtól szabadabb működést tenne lehetővé az egyetemnek.

A bejegyzés trackback címe: http://nemzedek.mandiner.hu/trackback/32200