Európa számos országában romlott a lakhatási helyzet, Magyarországon viszont többet javult, mint Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban együttvéve. Különböző mutatók tükrében vizsgáltuk meg a hazai otthontámogatási rendszer hatékonyságát.
Sebestyén Géza írása a Mandiner hetilapban.
Családi otthonteremtési kedvezmény (csok), falusi csok, zöldhitel, zöldcsok, kamattámogatott lakáshitel, babaváró hitel, otthonfelújítási támogatás, lakásfelújítási hitel, napelempályázat, áfa-visszatérítés, hitelmoratórium, kamatstop. Kevés ember tudná a magyar otthonteremtési program minden közvetlen és közvetett elemét felsorolni. A többmilliós, bizonyos esetekben több tíz milliós kormányzati és jegybanki támogatásokat magyar családok százezrei vették igénybe. Bőven egymillió fölött van azon gyermekek és felnőttek száma, akik az állami segítségnek köszönhetően nagyobb vagy jobb minőségű ingatlanban laknak.
Azt azonban parázs vita övezi, hogy mennyire hatékony a program. Az egyik oldal Európa legnagyvonalúbb családtámogatási rendszeréről beszél, a másik oldal ezzel szemben úgy érvel, hogy a támogatásoknak egyetlen hatásuk volt csupán: felverték az ingatlanok árát. Tény, hogy a magyar ingatlanok ára jelentősen emelkedett az elmúlt években. Ahogyan az is tény, hogy ezt az emelkedést – ha kisebb mértékben is, de – Európa többi államában is megfigyelhetjük. Az ingatlanok értéknövekedése természetesen jó hír a hazai lakosság számára, tekintettel arra, hogy a magyarok körülbelül kilencven százaléka él saját tulajdonú ingatlanban – amivel egyébként évek óta dobogósok vagyunk Európában –, így az otthonok áremelkedése pozitív hatással van a családi vagyonra. Az is igaz viszont, hogy az első ingatlanjukat megvásárló honfitársainknak kihívást jelent az ingatlanpiaci boom, még akkor is, ha az állami támogatások segítik a megnövekedett költségek fedezését.
A magyar otthonteremtési program hatékonyságának objektív vizsgálatához a megfelelő statisztikai adatokat kell elővennünk. Jelen esetben az Eurostat túlzsúfoltsági rátáját fogjuk segítségül hívni. Ez a mutató azt méri, hogy a megadott demográfiai csoportnak mekkora százaléka lakik túlzsúfolt otthonban. Egy otthont akkor tekint az európai statisztikai hivatal túlzsúfoltnak, ha a nappali mellett nem jut egy-egy szoba a szülőknek, minden 18 év felettinek, valamint a 12 és 17 év közötti azonos nemű, illetve a 12 év alatti gyermekeknek.
Ahogyan az 1. ábra is mutatja, Magyarország rosszul teljesített 2006-ban túlzsúfoltság tekintetében, és a helyzet a következő négy évben sem igazán változott. 2006-ban és 2010-ben minden második magyar túlzsúfolt otthonban lakott, Európában pedig csak minden ötödik állampolgár volt érintett. Bár a 2010 előtti négy évben minimális mértékben (51,2 százalékról 47,2 százalékra, azaz négy százalékponttal) javult a helyzet, a 21. század második évtizedének kezdetén lényegében ugyanolyan siralmas volt, mint 2006-ban.
2010 után viszont jelentősen javult a lakhatási helyzet hazánkban: a kormány családtámogatási programjának köszönhetően a túlzsúfolt lakásban lakó honfitársaink részaránya lényegében ugyanannyi volt 2020-ban, mint az európai átlag. A 2010-es 47,2 százalékról 28,2 százalékpontot javítva 19 százalékra csökkent a nem megfelelő körülmények között lakó magyarok aránya.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Két gól, két gólpassz.
EP-képviselőknek nem tetszik, hogy nagy nemzetközi cégek olyan felületeken, csatornákon hirdetnek, amelyek oroszbarát narratívát közvetítenek.
