Így él a remény a nehézségek közepette a vajdasági magyarokban

Ha a Vajdaságba igyekszünk, még mindig komoly várakozásra kell felkészülnünk a határon. Röszke általában telített, ugyanakkor a kisebb átkelőknél lehet szerencsénk. Mi Tiszaszigetnél lépünk ki az unióból, és Magyarkanizsán, majd Zentán keresztül suhanunk Ada irányába. A tájképet Tomo Vinković traktorok uralják, egyébként meglepően jó minőségű úton, rendezett települések közt haladunk.

Előnyt látni a sokszínűségben

Ada a határtól ötven kilométerre délre fekvő település, nyelvterületünk egyik utolsó magyar többségű városa, tízezer lakosából mindössze húsz százalék nem vallja magát magyarnak. A településen született Szarvas Gábor nyelvvédő, nyelvművelő tudós és nagy hatású pedagógus, akinek az emlékét élénken őrzik a helyiek. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület konferenciákkal, anyanyelvi napokkal, tanulmányi versenyekkel igyekszik a magyar nyelv védelmét kisebbségben is ellátni, az anyanyelv szeretetét a vajdasági diákokban elültetni.

Az egyesület elnöke Hodik Péter Krisztina, adai középiskolai magyartanár, a Magyar Nemzeti Tanács korábbi tagja lát minket vendégül. Ő

akik szerinte több szempontból is szerencsések. Emlékeztet rá, hogy multikulturális közegben felnőni előnyökkel is jár, hiszen így gyermekkoruktól kezdve ismerkedhetnek más kultúrákkal, más nyelvvel, amellett, hogy lehetőségük van a saját kultúrájukat és anyanyelvüket megélni és használni. 

Hodik Péter Krisztina, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnöke

Az itthon maradás nehézsége természetesen az, hogy el kell sajátítani megfelelő szinten az államnyelvet, azonban a Magyar Nemzeti Tanácsnak köszönhetően a középiskolások már ebben is segítséget kapnak. Emellett számos ösztöndíjat is megpályázhatnak, korszerű kollégiumok várják őket úgy a középiskolai, mint a főiskolai-egyetemi tanulmányaik alatt: Ez igaz Szabadkára, Zentára, de a szórványvidékekre, Újvidékre, Nagybecskerekre is.

A népességfogyás folyamatos, de van reménysugár

A csökkenő születésszám és az elvándorlás nem kedvez ugyanakkor a vajdasági magyarságnak, de

A kétezres évek elején még közel kétmillióan éltek itt, tíz évvel később már százezerrel kevesebb lakost számoltak össze. A magyarság körében is erős a fogyatkozás, a 2000-es években magyar népesség száma évente mintegy 2-3000 fővel csökkent, pontos számokat a friss népszámlálás kiértékelését követően tudhatunk meg – az első információk szerint 200 ezer alá csökkent a vajdasági magyarok száma.

Hodik Péter Krisztina hozzáteszi, a szerb kormány és a vajdasági tartományi vezetés komolyan veszi a demográfiai krízist, például az első gyermek születése után járó támogatást a háromszorosára növekedett, valamint támogatják a fiatal házaspárok és az egyedülálló anyák ingatlanvásárlását, illetve most készülnek hosszabbítani a gyermekgondozási szabadságot. Kérdés azonban, hogy mennyire hatnak ösztönzően ezek az intézkedések, és hogy mennyire megkésettek ezek a lépések. Ahogy kifejti, vannak pozitív példák is, az utóbbi években több településen is tapasztalhattuk, hogy növekedett az általános iskolába induló magyar elsősök száma – ez részben a hazatérőknek is köszönhető. Úgy fogalmaz, hogy

kellő motivációval ma is lehet boldogulni pályakezdőként, akár vállalkozóként is.

Ada, városháza

A megmaradás záloga az anyanyelv

A nyelvhasználati helyzetkép meglehetősen vegyes, a Tisza mentén élő tömbmagyarság még napjainkban is szinte minden ügyét anyanyelvén tudja intézni. A szórványban már nem ilyen kedvezőek a körülmények, noha a törvényi háttér adott.

így bár sokszor kis létszámú osztályokban, de magyar nyelvű tagozatokon tanulnak a gyermekek. Emellett az anyanyelvhez, kultúrához való töretlen ragaszkodásról árulkodik az is, hogy talán nincs is olyan magyarok által is lakott település, ahol ne működne legalább egy hagyományápoló kör, egyesület.

Ahogy elmondja, a nyelvápolás, nyelvvédelem kisebbségi helyzetben sokkal hangsúlyosabb feladat, hiszen „anyanyelvünk önazonosságunk egyik alappillére, s az anyanyelv tovább hagyományozása, életben tartása a vajdasági magyarság megmaradásának egyik záloga.”

A magyar-szerb viszonyban is változások álltak be. Vendéglátónk szerint növeli a vajdasági magyarság pozitív megítélését, hogy a két ország viszonya barátivá vált, valamint hogy a vajdasági magyarság érdekeit képviselő párt is a szerb kormánykoalíció része, hogy vannak magyar nemzetiségű államtitkáraink, tartományi titkáraink, jelentősen. Az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése óta pedig

hiszen a magyar felmenőkkel rendelkezők immár érdeklődéssel fordulnak a nyelvtanulás felé is. 

Szintén ennek hozadékaként tudható be az a jelenség is, hogy a vegyes házasságokban született gyermekek közül az utóbbi időben egyre többen iratkoznak magyar osztályba. Sőt, olyan példákat is látunk, hogy a szerb nyelven végzett általános iskolai tanulmányok után a szakiskolák magyar nyelven zajló népszerű képzéseire is jelentkeznek diákok.

Csak a bizonytalanság a biztos

Az elmúlt évek nem voltak könnyűek a vajdasági magyarok számára, a koronavírus-járvány, a kedvezőtlen világpolitikai és világgazdasági történések természetesen az itteni mindennapokra is rányomják a bélyegüket. Hodik Péter Krisztina úgy fogalmaz: „Talán annyival vagyunk szerencsésebbek, hogy mi itt nagyjából a kilencvenes évek óta megszoktuk, hogy csak a bizonytalanság a biztos.

munkahely mellett vállalkozni, gazdálkodni – önellátásra is berendezkedni.”

Szarvas Gábor emlékszobra Adán

A Vajdaság hagyományosan gazdag kulturális életét illetően a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnöke derűlátó: „A Forum Könyvkiadó Intézet valamint az zEtna Kiadó kiadványait érdemes figyelemmel kísérni, hisz a már ismert, nagy nevek mellett rendre itt jelennek meg az ígéretes fiatal írók művei is. A Szabadkai Népszínház magyar társulata, a szintén szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, az Újvidéki Színház, valamint a Zentai Magyar Kamaraszínház színvonalas és izgalmas repertoárral kényezteti a vajdasági közönséget, sokszínű színházi élményt nyújtanak, hisz színpadra visznek klasszikus darabokat, operetteket, musicaleket, kortárs és kísérleti színházi előadásokat. Emellett az amatőr színjátszás is jelentős, rendszeresen megszervezik a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóját, mely egyben megmérettetés is a társulatok számára. Egyszóval mindenki találhat szájízének megfelelő színielőadást.”

A zenei sokszínűség is tovább virágzik. A folk műfajt képviselő Fokos zenekart talán már Magyarországon is sokan ismerik, és a fiatal generációnak is vannak jeles képviselői, ilyen a szintén sok magyarországi fellépéssel büszkélkedő Phrenia együttes, akik modern metálban utaznak

Beszélgetésünket Hodik Péter Krisztina azzal zárja, hogy a Vajdaságban magyarként megmaradni továbbra sem könnyű küldetés, ám

Hazafelé Horgos irányából közelítjük meg a határt. A településen még mindig érezhető a bevándorlási krízis, az utcákon mi is találkozunk összeverődött, nem túl bizalomébresztő migránscsoportokkal. Vendéglátónk szavai szerint az utóbbi nyolc évben ilyen téren semmi sem változott, és nem tűnik úgy, hogy a közeljövőben fog.

Képek: Hodik Péter Krisztina; nyitókép: Ada, Szerbia Facebook