Hollywood áldozatai – velük ki törődik?

„És itt jön be egy nagyon érdekes téma, amivel sokan nincsenek tisztában, mikor megnéznek egy olyan, idegszálakat borzoló filmet, amelyben gyerekszereplő is van: a rendezők tulajdonképpen úgy védik meg az apró színészpalántákat, hogy azoknak fogalmuk sincsen róla, miben is szerepelnek. Léteznek apró trükkök arra, hogy a gyermek eljátsszon egy jelenetet anélkül, hogy tudná, miről szól. Van, akinek hatalmas ajándékot adnak, hogy örömködjön, ha meg bánatot szeretnének látni az apró arcocskán, azt mondják neki például, hogy meghalt a kutyuskája. Hogy aztán kap a gyerek pszichológusi segítséget mindezek feldolgozására? Nem tudjuk.

Azt a történetet azonban mindenki ismeri, milyen rettenetes gyerekkora (nem) volt az E.T.-ben szereplő Drew Barrymore-nak, aki ugyan jelenleg már kiegyensúlyozottnak mondható családi életet él, de tíz évesen drog- és alkoholproblémái voltak, amelyek elkísérték őt fiatal felnőttkoráig. Láttunk már nem egy, borzalmasan kiábrándító képet a Reszkessetek betörők gyereksztárjáról, Maculay Culkin-ről is, aki minden idők 100 legnagyobb gyerek sztárja között a második helyet foglalja el, ám kábítószer-visszaélések miatt még vádat is emeltek ellene. Edward Furlong-ról se feledkezzünk, meg, aki a Terminátor 2 -ben tűnt fel szépreményű ifjú tehetségként, ám jelenleg inkább B-kategóriás filmek jutnak neki osztályrészül rendőrségi ügyei és drog illetve alkoholproblémái miatt. Vagy mindez csak véletlen lenne?

Valószínűleg nem, az álomgyár már régóta termeli ki magából a magánéleti problémákkal küzdő gyerekszínészeket, gondoljunk csak Judy Garlandra, az Óz, a csodák csodája sztárjára, aki noha életének negyvenhét évéből negyvenötöt rivaldafényben töltött, mégis magánéleti problémák, öt házasság, gyógyszerfüggőség és öngyilkossági kísérletek kísérték mindennapjait, míg végül gyógyszer-túladagolásban halt meg.”