Felsőoktatás

Magyar gazdasági érdek a régió legjobb üzleti képzésének felépítése – Radványi László a Mandinernek

2018. augusztus 28. 15:16

A napokban számos vélemény, nyilatkozat, publicisztika és egy kezdeményezés, a „Diákok a megújult Corvinusért” is megjelent a hazai felsőoktatás megújításával kapcsolatban. A kibontakozni látszó párbeszéd apropóján Radványi Lászlóval, a PwC Magyarország Partnerével beszélgettünk az üzleti képzések optimális működéséről, felsőoktatásról és a nagyvállalatok akadémiai szférával való kapcsolatáról. Az üzletember szerint egy világszínvonalú budapesti üzleti képzés magyar gazdasági érdek. Interjúnk.

Optimális esetben a nagyvállalatoknak mekkora beleszólásuk van az üzleti képzést nyújtó egyetemek működésébe?

Szerintem az egyetem működésébe nem kell, hogy beleszólása legyen egy nagyvállalatnak sem, de az fontos, hogy az egyetemek és a nagyvállalatok között legyen egy aktív párbeszéd arról, hogy a vállalatoknak milyen igényei vannak, milyen tudást és képességeket szeretnének látni a pályakezdőknél. Egy felsőoktatási intézmény „terméke” a végzős diák, a „vevők” pedig a nagyrészt a vállalatok. Ők viszik el a végzősök jelentős részét. Ha a diákok nem a megfelelő tudással és képzettséggel érkeznek a munkahelyre, akkor a vállalatoknak rengeteg pénzt és energiát kell beleölniük abba, hogy ezekkel felruházzák  őket. Jelenleg Magyarországon munkaerőhiányos környezetben vagyunk, így a nagyvállalatok kénytelenek rugalmasan lenni, hiszen nincs sok választásuk: megérkezik egy pályakezdő az egyetemről, időt és pénzt kell fektetni a (tovább)képzésébe, mert még mindig jobb az a forgatókönyv, hogy egyáltalán ott van, mint ha nem töltené be senki az adott poziciót!

Tehát ez üzleti érdeke a nagyvállalatoknak.

Igen, és most a végzősök szempontjából kényelmes helyzet van a felsőoktatásban, nincsenek túl sokan, viszont rengeteg a lehetőség. Megfelelő nyelvtudással elmehetnek bárhova a világon, de régiós szinten és Magyarországon a kedvező gazdasági környezetben, könnyen találhatnak maguknak állást. Ezzel szemben a vállalatok sokkal nehezebben találják meg a megfelelő mennyiségű és képzettségű embert. A PwC-nél felveszünk évente 150-180 diákot, ezzel párhuzamosan ugyanakkor a megfelelő jelentkezők száma csökken és egyre több energiát kell fektetnünk abba, Őket megtaláljuk. A közvetlen versenytársainknál hisszük, hogy sokkal vonzóbb a mi cégünk, de van egy csomó iparág, ahol nem kell ennyit dolgozni és tanulni, velük nehéz versenyeznünk.

Megkönnyítené a nagyvállalatok helyzetét, ha a felsőoktatási intézménynek – gondolok itt első sorban a pénzügyi és üzleti képzéseket indító egyetemekre, főiskolákra – naprakészebben látnák és kiszolgálnák a vállalati igényeket. Meg kellene érteni, hogy ezek a vállalatok milyen típusú tudást képességet keresnek, az oktatásba pedig hasznos lenne bevonni a mostaninál is több valós gazdasági környezetben dolgozó aktív szakembert. Ezen keresztül a gyakorlati és elméleti tudás egy egészséges egyvelegét lehetne átadni a diákoknak.

Mindenesetre az egyetem és a vállalatok között több és gyakoribb diskurzusra lenne szükség arról, hogy a végzős diákoknak milyen típusú képességekkel kell rendelkezniük, amikor kilépnek a munka világába.

Ez az aktív diskurzus jelenleg mennyire valósul meg Magyarországon?

Különböző mértékben. Lehet látni olyan példát, ahol ebben a nagyvállalatok nagyon aktívak és akár saját tanszéket is létrehoznak, például az Audi Hungáriának van Győrben egy Audi tanszéke. Németországban ennek a típusú duális képzésnek nagy hagyománya van!

Ez a fajta duális képzés a mérnöki szakokról átültethető az üzleti képzésbe is?

Persze, miért ne lehetne átültetni? A PwC-nél mi ezt házon belül kezeljük, az egyre nagyobb hangsúlyt kapó  gyakornoki programunkban. Idén 130-an jöttek dolgozni hozzánk a tanulmányaik mellett.

A diákok is egyre inkább keresik ezeket a lehetőségeket. Úgy látom, hogy a mai fiatalok sokkal színesebben, izgalmasabban, változatosabban képzelik el a tanulást.  Ezt az egyetem önmagában általában nem képes megadni. De ha már tud dolgozni valahol, valós környezetben, részt vehet érdekes, gyakorlati projektekben, az már kiegészíti az elméletet.

Tehát sokkal gyakorlatiasabb képzést kellene csinálni?

Igen, fontos lenne fejlődni ebben. Ráadásul nem lenne ördögtől való dolog jobban megérteni a diákok igényeit is a vállalati igények mellett. Magyar gazdasági érdek, hogy az egyetemeink legalább regionális szinten vonzóak legyenek külföldi hallgatók számára is. A magyar vezető egyetemeknek be kellene vonzaniuk a környező országok legjobbjait is, így a nálunk kialakult nemzetközi kapcsolatok tovább erősítenék az egész országot. Ezt kiemelten fontosnak tartom. Komoly hatással bíró befektetés lenne a magyar gazdaságba, ha fel tudnánk építeni egy olyan gazdasági képzést, ami Közép-Kelet-Európában egyértelműen a legjobbnak számít, és egy pozsonyi, prágai, varsói diáknak rangot jelentene, ha el tudna jönni egy évre Budapestre tanulni, mondjuk a Corvinusra. Érdemes ezen a ponton hangsúlyozni, hogy az oktatás fejlesztésénél nincsen jobb befektetés. Minden egyes belerakott, hatékonyan elköltött plusz forint hússzorosan térül meg a GDP-ben.

Ehhez egy angol nyelvű reformra is szükség lenne az egyetemeken, nem? Itthon még mindig a magyar nyelv dominál sok üzleti képzésnél is.

Igen. Szerintem a teljes anyagot képesnek kell lenni átadni angolul is. Másfelől meg kell teremteni a távoktatás feltételeit is. Ez ma már bármelyik top egyetemen adott, online is mindent oktatnak.

Hogyan lehetne a legjobb gyakorlati szakembereket az egyetemekre vonzani?

Ezeket az embereket nem kell állandóra odavonzani az egyetemekre. Legyen aktívabb vendégelőadói rendszer. Azt látom, hogy a piaci szereplők sokszor szívesen elmennének oktatni az egyetemekre, de az akadémiai közeg nagyon zárt. Ha az egyetemek egy kicsit nyitottabban állnának ehhez, rengeteg jó szakembert tudnánk akár ingyen is bevonzani. Óriási nyitottság van erre a vállalatok részéről

Tehát szemléletmódváltásra lenne szükség akadémiai oldalról?

Semmiképpen sem szeretnék általánosítani, de sok fejlődési lehetőséget látunk.

Mit gondol az önfenntartó egyetemi modellről?

Támogatom az ilyesfajta elképzeléseket. Egy olyan világban, ahol a humántőke egyre jobban felértékelődik, a cégek az együttműködés reményében sorban állnak az egyetemek előtt, ahol a világszínvonalú egyetemi szolgáltatásokat el lehet adni pénzért külföldi diákoknak is, miért ne lehetne egy önfenntartó képzési modellt felépíteni? Ez csak annyiban támaszkodna az államra, hogy az állam is vevő, így a számára gazdaságilag és társadalmilag fontos szakokat, szakemberek képzését megfinanszírozza. A világon számos példát láthatunk profitábilis magán oktatási intézményre.

Miben tud mégis segíteni a minisztérium?

Nem szeretnék oktatáspolitika kérdésekben állást foglalni, de a megfelelő koordináció és az együttműködés ösztönzése minden nagy rendszernek hasznára válik. Például ha van Magyarországon gazdasági képzés több helyen, akkor a minisztérium segíthet abban, hogy fejlesszünk rá egységes e-learninget, online előadásokat. Az egyetemeket összehangolva fizethetnének a régió legjobb gazdasági oktatójáért hogy az tartsa meg az óráit online négy egyetemnek egyszerre, akár adott esetben a saját otthonából, ami lehet akár Bostonban is. A magyar egyetemek együtt könnyebben meg tudják fizetni egy világszínvonalú oktató díját. Továbbá nagyon fontosnak tartom, hogy a diákok megtanuljanak együttműködni egymással és ne csak a saját szakmájukkal tudjanak konstruktívan együtt dolgozni! Ez a képesség döntő lesz számukra a munka világában. 

vissza a teljes nézetre