Az Oculus Riftre írt játék a VR-történelem időkapszulája.
2016. április 16. 10:00
p
0
0
0
Mentés
„A Technolust a VR-közösség által várva várt virtuálisvalóság-élmény. Az Oculus Riftre írt vizuális regény cyberpunk fantáziák gyűjteménye, szemtelen rajongói szolgáltatás bárkinek, aki valaha is elképzelte, hogy ellátogat a Sprawlba, William Gibson Neurománcának megavárosába. A vágyak effajta beteljesedése a fikcióban veszélyes, recept lehet buta viccekhez, kritika nélküli klisémásoláshoz. De a Technolust oly sok része remeklés, hogy borzasztó nehéz ellenállni neki.
Egyszerű kalandjáték, mechanizmusainak zömét puzzle megfejtése helyett arra találták ki, hogy a felhasználót interakcióra ösztönözzék a világgal. A hackertársadalom elnyomó óriásvállalatok uralta metropoliszban lép be a cybertérbe, ott próbálkozik feltörni az ellopott halálos szoftvert. Az alapképlet ismerős, az egész Technolust a cyberpunk tematika tudatos utánzata.
A játék sok popkulturális utalása eszünkbe juttatja, hogy a Technolust Snow Crash-be, Max Headroomba, Transmetropolitainbe és sok más mérföldkőbe csomagolt Szárnyas fejvadász, az egyre népszerűbb 80-as évek retró-futurizmusával leöntve. Az általánosítástól az meneti meg, hogy elismeri: a modern nosztalgia emlékezés a 15 perccel korábbi történésekre. Távoli jövőjében Jon „Soha nem hal meg” Jacobs, húsvér virtuálisvilág-celeb a virtuális valóság elnöki posztjára jelölteti magát, és az egész világot olyan poszterekkel borítja be, amelyeket akár a 00-ás évek steampunk gyűléseire is tervezhettek volna.
Még közelebbről nézve a játék a VR-történelem időkapszulája. Az első demóváltozatot 2014-ben tették közkinccsé, és az alapformátum már elavult egy kicsit: kontrollerrel a kézben mászkálunk a VR-ben, mindent elsőszemély-szemszögből látunk, amiben annyira benne van a mozgásszervi betegség lehetősége, hogy az Oculus játéktervezői a többi cuccnál harmadikszemély-perspektívára váltottak, vagy teleportálással és mozgáskövetéssel helyettesítették a járkálást.
Talán mert bejáratott helyszínen játszódik, a Technolust szokatlanul jó ritmusú rövid felfedezőjáték – működik a VR új világában. Pár óra játékidő, érdekes szintekkel, karakterekkel, interakciókkal. A legtöbb VR és nem VR játékkal szemben, megoldással és nem váratlan leállással ér véget, ami a felvázolt cselekményhez ugyan nem pont passzol, de legalább érzelmileg kielégítő.
Mint sok más hasonló játékban, a főhős a Technolustban is magányos figura. Mégis ő, az anarchista-hacktivista vezér, Glitch alakja a hiperstilizált cyberpunk esztétikával való szakítás kevés elemének egyike.
A játék leggyengébb pontja, hogy hiányoznak belőle földhözragadt elemek. A cyberpunk alapművek részben azért úttörők, mert a hétköznapi élet darabkáit vetítették ki a jövőbe. Ezzel együtt a Technolustot elég jól felépítették ahhoz, hogy még több hasonlót akarjak. Bedobja magát egy kifáradt műfajba, kiszűri belőle a legjobb részeket, karakterét végig megőrzi.”
Az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált, hogy végstádiumú betegek családtagjai azzal szembesültek, hogy haldokló szerettük olyan utolsó kívánsággal állt elő, amit lehetetlen volt teljesíteni.
Kevés jelenség formálta olyan mélységben a Homo sapiens világát, mint az épület, amit gyárnak nevezünk. Az utóbbi évtizedekben a szolgáltatások felemelkedésével a gyártást sokan lesajnálták, ám a geopolitikai viharok következményeként most visszatér a kormányzás középpontjába.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
A hétvégi iráni agresszió Izraellel szemben egy figyelemre méltó mellékjelenséget hozott: az Elon Musk tulajdonában lévő mesterséges intelligenciás chatrobotja, az X, az incidens előtti héten egy olyan hamis videóhírt hozott létre, amiben iráni rakéták csapódnak be az izraeli területekre. Felvetődik a kérdés: vajon a gépi intelligencia képes lehet-e valamiféle „jóslásra”?
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
p
2
1
10
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!