A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 5,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén.
Az alapkamat a tavaly augusztusi 7,00 százalékról, hét egymást követő 0,25 százalékpontos csökkentés után süllyedt a jelenlegi 5,25 százalékra. Ezen a rekordalacsony szinten korábban 2010. április-november között volt a jegybanki alapkamat. A jegybank leköszönő elnöke a korábbi hónapokhoz hasonlóan most is arról tájékoztatott a kamatdöntést követően, hogy a monetáris tanács előtt az 5,50 százalékos alapkamat tartására és 0,25 százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslat volt. A szűk többség csökkentésre szavazott, így az alapkamat 5,25 százalékra módosult – utalt Simor András arra, hogy ezúttal is vélhetően a tanács külső tagjai szavaztak a kamatcsökkentésre, miközben az elnök és a két alelnök a kamatszint tartására voksolt.
Az MNB leköszönő elnöke mandátumának utolsó kamatdöntő sajtótájékoztatóján elmondta: az elmúlt néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a jegybankok, amelyek a bankóprés beindításával szinte öntötték a pénzt a gazdaságra, az élénkítésében vajmi kevés sikert tudtak elérni. Leszögezte: a monetáris politika legfontosabb feladata a stabilitás, így az árstabilitás, a pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtése, illetve a kiszámíthatóság, és előreláthatóság.
Simor András szerint a gyenge növekedés Magyarországon a túlzott eladósodottság leépítésével függ össze, miközben növekedést strukturális reformokkal, azaz a potenciális növekedési ütem növelésével lehetne serkenteni. Kifejtette: strukturális intézkedéseket kellene hozni, hogy a növekedés tartósan gyorsuljon és ne csak a kereslet növekedése általi ciklikus gyorsulás legyen. A jegybank számításai szerint Magyarország potenciális növekedési üteme 0-0,5 százalék között van – tette hozzá. Közölte: az elmúlt hónapok kamatcsökkentései ellenére egyelőre semmilyen trendbeli elmozdulás nincs a hitelállomány változásában. Kifejtette: a szűk keresztmetszet – elsősorban a vállalati szektorban – a hitelezésnél nem a kamatjellegű kondíciókban van, hanem a kínálatban.
„Ahhoz, hogy a hitelezés érdemben nőjön, más típusú intézkedések szükségesek, és ha ezek megtörténnek, akkor a kamat nyilván újra fontos szerepet fog játszani” – fogalmazott. Simor András kérdésre válaszolva leszögezte: nem érdemes bármit is kiolvasni abból, hogy a monetáris tanács közleményéből ezúttal hiányzott a nemkonvencionális jegybanki eszközök bővítésének elutasítása. Úgy fogalmazott: az, hogy ez a mondat kikerült, az azt jelenti, hogy „egyszer elmondtuk, s nem szükséges ezt elismételni”. Simor András az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a költségvetési tartalék teljes zárolásával tartható a 3 százalék alatti hiány. Emlékeztetett: az MNB tavaly decemberi elemzése szerint a kormány akkor tudja tartani 2013-ban a GDP-arányosan 3 százalék alatti hiányt, ha a költségvetésben betervezett tartalékot nem használja fel, azaz zárolja azt.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Most mit lehet erre mondani?
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Szerinte egy baromság volt a miniszterelnök beszédében az, hogy a magyarok különlegesek, és birodalmakat élnek túl.
Az újságíró szerint Magyar Péter nem beszél volt fideszesekhez, csak DK-nyugdíjasokhoz.
Az indítvány alapján a kormány delegáltjai szorosabb felügyelet alá vonhatnák a jegybank működését.
Az államtitkár szerint az „Egység a sokféleségben szlogen ma már sehol sincs”.
A volt miniszterelnök azt is kijelentette, hogy „természetesen ez nem ugyanaz az Európai Unió, mint az akkori”.
