A Jóisten nincs itt – Örök tél

2018. február 26. 19:15

Nagyon erős és megrázó alkotás az Örök tél című film, amely a Gupvi-táborokba elhurcolt nők és férfiak százezreinek állít emléket. Most egy hétig megnézhető az interneten is.

2018. február 26. 19:15
K. Hillier Lili

Az Örök tél, Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró legújabb filmje megrendítő és hiánypótló alkotás, ez a páros harmadik közös munkája. Minden modorosságot mellőzve dolgoz fel egy nagyon súlyos témát, miközben behúzza a nézőt, és végig leköti a figyelmét.

A film alapja 250 ezer igaz történet, svábok és magyarok történetei, akiket a második világháború alatt hurcoltak el málenkij robotra a Szovjetunió munkatáboraiba. A forgatókönyv Havasi János Lánykák, az idő eljárt című novelláján alapul: olyan nőkről szól, akik származásuk miatt kerültek az Ukrajna területén lévő Gupvi-táborokba. 

Havasi a novellában édesanyja történetét dolgozta fel visszaemlékezései és levelei segítségével, ez alapján a tábort mindentől távol, a semmi közepén kell elképzelni egy szénbánya szomszédságában. Ebbe a bányába hajtották ki naponta a lágerlakókat – férfiakat és nőket egyaránt – hogy irgalmatlan fizikai munkát végezzenek, embertelen körülmények között.

A legfontosabb különbség a Gupvi lágerek és a Gulag között a munkaszolgálatosok odakerülésének módja. A Gupvik azok a táborok voltak, ahová az embereket tömegesen hurcolták el, szinte véletlenszerűen kiválasztva a foglyokat. Csak származásuk, nemzeti hovatartozásuk számított, személyük nem. A sztálini diktatúra egyszerűen bosszúvágyból büntette az idekerülőket, miközben Moszkva ingyen munkaerőhöz jutott a málenkij robot révén.

A Gupvi lágerek túlnyomórészt a Szovjetunió európai részén helyezkedtek el – leginkább a dél-ukrajnai térségben, a Donyeck-medencében és a Krím-félszigeten lévő szén-és vasércbányák közelében. 

A Gulag lakóit ezzel szemben egyesével, többnyire koholt vádak alapján ítélték el, és a kommunista rendszer kifejezett ellenségeinek tekintették őket. Szigorú őrizet alatt hurcolták el a foglyokat, többnyire az Urálon túli, ázsiai területen található büntetőlágerekbe.

Az Örök tél története 1944 decemberében kezdődik, amikor a szovjetek behívják a sváb származású Irént (Gera Marina) három hét „kukoricatörésre”. A fiatal nő pár nap múlva egy donyecki lágerben találja magát, ahol hamar megtudja, sváb származása miatt került munkatárborba sorstársaival együtt. A táborparancsnok világosan közli a sváb-magyar fiatalasszonyokkal: németeknek tekintik őket, akik „Hitler nevében lemészárolták gyerekeiket, felrobbantották gyáraikat”, ezért meg kell fizetniük a kárért, amit okoztak. Ez a film egyik legerősebb jelenete, a néző tökéletesen átérzi az ártatlan nők tehetetlenségét és a kommunista diktatúra embertelenségét. Ezek a nők semmit nem követtek el, nem háborús bűnösök, mégis kényszermunkára küldték őket. Sőt, az elviselhetetlen körülmények mellett szembesülniük kell a legnehezebben kezelhető gondolattal is: nem lehet tudni, meddig tart a rabszolgamunka.

Irén a kezdeti nehézségek után eltökéli, hogy megkeményedik és túléli. Ebben főként egy rabtársa, Rajmund (Csányi Sándor) segíti. A férfi már edzett lágerlakó aki megtanítja Irénnek, hogy bármilyen nehéz is legyen, a túlélés egyetlen útja az, ha csak magára gondol. 

Miközben Irén kitörli a múltat és próbál nem gondolni a jövőre, a jólelkű asszony a szemünk előtt válik rideg túlélővé. Az, hogy eközben romantikus szál szövődik közte és Rajmund között, elsőre ellentmondásos ugyan, de semmit nem von le a dráma értékéből, csak tovább mélyíti azt. A film mégsem válik szerelmi történetté, üzenete egyértelmű: az embertelen körülmények között csak egy társ segíthet abban, hogy ember maradj. 

A filmet február 25-én, A kommunizmus áldozatainak emléknapján vetítette a Duna TV, de egy hétig még ingyenesen elérhető ezen a linken.

 

Összesen 77 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2018. február 27. 19:26
Az alábbit nem az oroszok, hanem a csehek és szlovákok művelték a német és magyar lakosaikkal: https://www.youtube.com/watch?v=Yy56AONULn8 "A különítmény parancsnoka Karol Pazur volt. Kohn Izidor volt az eredeti neve – poprádi magyar zsidó. Később ő lett a csehszlovák partizánszövetség elnöke." Egy Trianon utáni pillanatkép: "A csehek bevonulása idején édesanyámmal és fiatalabb nővéremmel néhány hónapig Szepessümegen, anyai nagyapámnál húzódtunk meg, aki erdőmérnök volt. Ő nem gondolt szülőföldje elhagyására. A kúriába, ahol élt, egy cseh tiszti házaspárt szállásoltak el. Intelligens, kedves emberek voltak, hamar megbarátkoztam velük. Egy alkalommal az asszony megkérdezte tőlem németül, hogy édesapám – akit az illetékes minisztérium már korábban áthelyezett Magyarországra – miért költözött el? Erre azt feleltem: „Weil diese büdös csehek sind hereingekommen!” Szerencsére az asszony nem értette meg a „cipszer” szövegemet, ezért a mellettem álló nővéremet kérte, fordítsa a szavaimat németre. A nővérem akkor már tizenhat éves volt, s szerencsére a békességnek megfelelő magyarázattal szolgált." http://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/04/belivek_16-17.pdf
kérdés
2018. február 27. 18:14
Galgóczy Árpád: A túlélés művészete Magyarok a Gulág haláltáboraiban 2010-ben kaptam szülinapomra a gyerekektől, de nem voltam képes még egy oldalt sem elolvasni belőle. Azt írták bele a Gyerekek, hogy Boldog szülinapot!
fogas paduc
2018. február 27. 10:40
Keresztanyámat is elvitték három évre Donyeckbe - ment az utcán Bodrogkisfaludon, volt vagy 17 éves, s csak úgy elvitték. Sohasem mesélt róla. 1982-ben voltam 4.-s gimnazista, s a mi időnkben Lengyel Józyef Igéző c. novellájka kötelező volt, de a kötetet tovább olvastam, s volt benne egy Kicsi mérges öreg úr c. novella, az utolsó pillanatig azt hitem, hogy egy náci koncentrációs táborról van benne szó, s a végén döbbentem rá, hogy a sztori a szovjetúnióban történt. Nagyon jó volt a film, megkapó, hiteles.
annamanna
2018. február 27. 05:40
"Úrilányból vadember lettem Szibériában Budai polgárlányból lett a náci hírszerzés reménysége, majd nagyszájú vagánnyá edződött a Gulag táboraiban. Három életre elég lenne Maxi néni tapasztalata: mínusz 46 fokban épített vasutat Sztálinnak, és soha nem adta fel a túlélésbe vetett hitet." http://www.origo.hu/itthon/20151124-kemkedes-maxi-gulag-fogoly-avo-szovjet-borton-fegyhaz-hirszerzes-urilany.html "A mai Magyarország területéről 200–230 ezer polgári lakost hurcoltak el málenkij robotra, közöttük 150–170 ezer férfit hadifogolyként, 56–60 ezer embert, köztük tömegesen nőket is, német származású internáltként. A korabeli, 172 ezer négyzetkilométeres, több mint 14 millió lakosú országból mintegy 300 ezer civilt vetettek fogságba – idézte fel Balog Zoltán. Az éhezés, a nélkülözések és a túlhajszolt kényszermunka miatt a deportáltak 30–40 százaléka halt meg, de voltak olyan települések is, ahová az elhurcoltak több mint 60 százaléka nem érkezett vissza – tette hozzá Balog Zoltán. Az áldozatok többsége jeltelen sírban nyugszik, halálukról a szovjet szervek semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adtak, sokan pedig idehaza haltak bele kint szerzett betegségekbe – emlékeztetett a miniszter." http://www.origo.hu/itthon/20150223-emlekev-a-szovjetunioba-elhurcoltak-tiszteletere.html Nagyon friss élmény az eurovíziós válogatóverseny, ahonnan két dalt szeretnék kiemelni. Akár az elhurcolt foglyokat is képzelhetem a beszélő helyébe: https://www.youtube.com/watch?v=LDeSCbr2Je8 A következő dal a halott apa miatti gyászról szól. Az jutott eszembe róla, hogy a háború (és a lágerek) miatt sok százezer, vagy inkább több millió gyerek érezhetett hasonlóan (pl Saly Noémi, akit feljebb idéztem): https://www.youtube.com/watch?v=QQgurXKh42U Európa világháború utáni pszichés fejlődéstörténetét biztosan befolyásolta, hogy halott apák földrészévé vált. Kárpátia - Egy szökött hadifogoly éneke https://www.youtube.com/watch?v=I27NA7Wyj4g
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!