Nélkülük sokan csak álmodhattak volna tanulmányokról

2022. február 22. 16:00

Közel tizenkétmilliárd forinttal több mint másfél ezer oktatási, tudományos pályázatot finanszírozott határon innen és túl az elmúlt hét évben a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME). Az ő nevükhöz fűződik az Ybl Miklós tervezte egykori vízház rekonstrukciója is. Fontos szerepet vállalnak a hazai kulturális életben is. Bánkuty Tamással, a PADME igazgatójával beszélgettünk.

2022. február 22. 16:00
null
Konopás Noémi
Konopás Noémi

Mi az alapítvány szerepe, feladata, küldetése?

Bő hét évvel ezelőtt egyszerre kezdte el az építkezést a PADME a tudományos életben és a fizikai térben. Az alapítvány küldetését jól szimbolizálják azok az értékmentő-értékteremtő rekonstrukciók, amelyek általunk valósultak meg. Hadd mondjam el idevágó élményeimet. Rendre én voltam az, aki átvette az alapítvány által megvásárolt ingatlanokat. Minden alkalommal

Azután elindult a közös gondolkodás, a tervezés, majd maga a rekonstrukció is. Azóta ezek az épületek újjászületve, vadonatúj funkcióban a kultúrát és a tudományt szolgálják, építészeik pedig sorra kapják a szakmai díjakat. Ilyen az Ybl Miklós tervezte egykori vízház a Duna-parton, vagy a budavári régi Városháza, amely tudásközponttá avanzsált, és ilyen az Úri utca 72. alatt található ikonikus épület. Ez utóbbi ad otthont az alapítvány által működtetett, a hosszútávú fenntarthatóságra fókuszáló tudományos központnak, a Budapest Centre For Long-term Sustainability-nek (BC4LS).

 Milyen szerepe van az alapítványnak a tudományos életben?

Hogy a világ élvonalába tartozó tudást becsatornázza a hazai tudományos életbe. A BC4LS azt a célt tűzte ki, hogy a fenntartható jövővel kapcsolatos gondolkodást új alapokra helyezze, és globális intellektuális csomóponttá váljon. Már két nemzetközi hírű professzor, Richard A. Werner és Abishur Prakash tette át tevékenysége székhelyét Budapestre. Utóbbi munkáit jól ismerhetik a magyar olvasók is, hiszen két kötetét (Go.AI: A mesterséges intelligencia geopolitikája, valamint az Új geopolitika – A világ jövője) is kiadta a Pallas Athéné Könyvkiadó. A kiadó egyébként szintén meghatározó szerepet játszik ebben a munkában, hiszen tudományos sikerkönyveket jelentet meg magyar nyelven. De olyan izgalmas kezdeményezéseket is patronálunk, mint például Brain Bar Jövőfesztivált vagy a Tedx előadásokat. Ebbe a sorba illeszkednek a doktori iskolák és a kapcsolódó ösztöndíjprogramok is.

és felkarolunk minden jó kezdeményezést, amely versenyképesebbé teszi a hazai felsőoktatást. 

Több ösztöndíjprogramjuk is van. Mi ezek lényege?

Ha visszatekintünk erre a hét évre, akkor az látszik, hogy az alapítvány egyik fő tevékenysége a célzott ösztöndíjprogramok kialakítása. Fontosnak tartottuk, hogy ezek a kezdeményezések mindig a kiválóságot, a plusz teljesítményt és az innovációt díjazzák. A Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíj keretében havi támogatást adunk a legtehetségesebb magyar diákoknak szerte a Kárpát-medencében. A hallgatói mobilitást szolgáló programunk a világ legjobb képzéseire juttatja be a hallgatókat. A kutatási, publikációs támogatásokkal pedig a fokozatszerzéshez nyújtunk segítséget. Minden programnak megvan tehát a maga világos célja.

Vannak-e visszajelzések a végzett hallgatóktól, miként befolyásolta pályájukat a támogatás?

Sorra idézhetném azokat a hallgatókat, akik elmondták, hogy a PADME ösztöndíja nélkül csak álmodhattak volna olyan tanulmányokról, mint amilyen például a Columbia University Economic and Political Development kurzusa, vagy a National University of Singapore (NUS) MBA-képzése. De inkább a tiszaroffi ösztöndíjprogramunk – amely a hátrányos helyzetű térség diákjait segíti az érettségi megszerzésében, majd egyetemi tanulmányaik során – egyik sikeres résztvevőjével büszkélkedem, akit már a PhD-képzésben és sikeres tudományos munkájában támogathatunk.

Milyen szerepe van a kulturális életben az alapítványnak?

A PADME által juttatott pluszforrás segítségével kulturális központok, kiállítóterek és művészek mutathatják meg, hogy a magyarok képesek a világ élvonalába tartozó tudományos és kulturális teljesítményre. Olyan ígéretes programokat karolunk fel, mint például a Ludwig Múzeum most futó projektjét. Ennek célja az úgynevezett Iparterv-nemzedék bemutatása Frey Krisztián munkásságán keresztül. Frey az 1960-as években újjászülető magyar nonfiguratív festészet egyik legeredetibb alkotója.

 Hét éve működik az alapítvány. Mire a legbüszkébb?

Arra, hogy az elmúlt hét évben 11,6 milliárd forinttal 1627 oktatási, tudományos pályázatot finanszírozhattunk, határon innen és túl. Ehhez még hozzáteszem, hogy a gyakorlatban is megvalósítottuk működésünk legfontosabb irányelvét, hogy őrizzük meg és gyarapítsuk a ránk bízott vagyont: kizárólag a hozamokból láttuk el támogatói tevékenységünket. Ezt nagyon fontosnak tartjuk most és a jövőben is, hiszen továbbra is működtetni kívánjuk projektjeinket, és a visszajelzések alapján továbbfejlesztésükre is készen állunk. Az innováció, az új kezdeményezések felkarolása pedig mindig küldetésünk marad.

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gyzoltan
2022. február 22. 17:14
Lehetséges, hogy kezelésükben nem a leghatékonyabb a pénz felhasználása, de mindenképpen értékelendő tevékenységet fejtenek ki... A végeredmény pozitív! -javunkat szolgálja!
Lajoss
2022. február 22. 16:30
A Matolcsy szétlopta a jegybankot,így az országot is,az alapítványain keresztül.Börtönben a helye.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!