Ha egy társadalom tagjai közül sokan nem hisznek a csodákban, arról az adott emberi közösség keresztény tagjai is tehetnek.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
„Húsvét központi üzenete nehezen felfogható, de könnyedén életre váltható. Az utolsó vacsora, a kereszthalál, a feltámadás mind ugyanarról a szeretetről szól, ami nélkül csontszáraz lenne az életünk. Nekem, nekünk, valamennyi kereszténynek az a feladatunk, hogy ne győzködjük embertársainkat az általunk bizonyosságként elfogadott feltámadásról, az örök életről, hanem úgy éljünk, hogy minél többen vágyjanak hinni velünk együtt abban, hogy a halál nem végállomás. Hogy minél többen legyenek nyitottak a »meglepetésre«.
Karsai Dániel és társai meggyőződésem szerint boldogan szeretnének élni, és boldogan, emberhez méltó módon akarnak meghalni. A szenvedés, a betegségekkel való küzdelem csak akkor válhat áldozathozatallá bármelyikünk részéről, ha az örök élet reménye él a szívünkben, ha hiszünk a természetfelettiben, a csodákban. Ha egy társadalom tagjai közül sokan nem hisznek a csodákban, arról az adott emberi közösség keresztény tagjai is tehetnek.
Ha Magyarország legalább fele annyira keresztény lenne, mint amennyire ezt némelyek tényszerűen állítják, a húsvéti hétvégét ragyogó ünnepként, nagy örömben, közösségben, az örök élet iránti vágyakozással a szívünkben élnénk meg. Mindenki fel tudja mérni személyesen, a saját környezetében, mennyire igaz ez most ránk, magyarokra. Aki változást szeretne a jelenlegi állapothoz képest, bármikor tehet érte – önmagán kezdve a megújulást.”
Ezt is ajánljuk a témában
A budapesti Radonyezsi Szent Szergij-templom parókusával minőségi lelki életről, külső és belső szabadságról és önfegyelemről beszélgettünk, valamint arról is, hogy a böjt végén mindig ott a feltámadás, ami a hitünk alapja.
A helyzet drámai: 1993 óta 25 százalékkal (!) romlottak a keresztényüldözéses esetek mutatói.
A nemzetre való hivatkozás (...) nem több, mint az össznépi átverés fényesen csillogó cukormáza.
Azok vádolják Magyarországot, akik örökül kapták a demokráciát.
A nyomozás során megerősítették a vallási megkülönböztetés indítékát.
Ha az iszlámról van szó, akkor dehogyis van itt szekularizáció, kérem, akkor diverzitás van, meg befogadás, meg sokféleség, meg az összes ilyen cukrozott nyálas woke ömlengés.
Sem Niedermüller Péter, sem a veje, Horn Gábor nem tudott magyarázatot adni a történtekre.
Tizenegy éves kor előtt egyetlen gyereknek sem lenne szabad telefont birtokolnia.
