Magyarországon is jöhet a Macron által belengetett okostelefon-korlátozás? Szakértőt kérdeztünk!

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay. Belső képek: Iris van den Broek / ANP MAG / ANP via AFP, Facebook

Mint a Mandiner is beszámolt a Guardian cikke nyomán, Franciaországban hamarosan drasztikus lépésre szánhatják el magukat: korlátozhatják az okostelefonok használatát a kiskorúak körében. Az összeállításból kiderült, hogy egy, Emmanuel Macron francia elnök által megbízott szakértői jelentés szerint a gyerekeknek 13 éves korukig nem lenne szabad okostelefonokat használniuk, és 

A dokumentumban az áll, hogy a gyermekek „árucikké” válnak ezen az új technológiai piacon. A tudósok és szakértők által készített három hónapos tanulmány szerint 

és 11 éves kor előtt egyetlen gyermeknek sem lenne szabad telefont birtokolnia.

A szakértők javaslatként azt is megfogalmazták, hogy a 11 és 13 év közötti gyermeknek adott telefonnak internet-hozzáférés nélküli készüléknek kell lennie, és 13 éves korban határozták meg azt a minimális életkort, amikor már internetkapcsolattal rendelkező okostelefont kaphatnak. 

A jelentés szerint a 15 éveseknek csak az úgynevezett „etikus” közösségi médiához, például a Mastodonhoz kellene hozzáférniük. A hagyományos, profitorientált közösségi médiát, mint például a TikTok, az Instagram vagy a Snapchat,

– állapították meg a szakértők. 

Ugyanakkor az nem volt világos, hogy a tanulmány közzététele után a kormány hogy fog eljárni. Macron januárban azt mondta: „Lehetnek tiltások, korlátozások”.

A Franciaországban felmerült korlátozások kapcsán több kérdés is felmerült bennünk a magyar fiatalok okostelefon használatát és képernyőtudatosságát illetően. De arra is kíváncsiak voltunk, hogy a bőnyi iskolai késelésnél az elkövető túlzásba vihette-e az erőszakos online tartalmakat.

Pöltl Ákos családbiztonsági szakértőt, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője kérdeztük a témában. Összeállításunk.

***

Mentális vészhelyzet áll fenn

Pöltl Ákos arra a kérdésünkre, hogy a jelentésben felmerült korlátozások mennyire kivitelezhetők napjainkban, azt felelte, „nem az a kérdés, hogy mennyire kivitelezhető mindez, hanem az, hogy 

A szakértő idézte az Egyesült Államok tiszti főorvosát, aki egy évvel ezelőtt adott ki egy hasonló figyelmeztetést a rendelkezésre álló kutatásokat és adatokat értékelve. Ebben megneveztek konkrét területeket, mint például a közösségi média, az okostelefon, vagy az online bántalmazás amelyek különösen problémásak, és jelentős szerepük van abban, hogy 

Az amerikai tisztifőorvos már egy éve is úgy fogalmazott, hogy mentális veszélyhelyzet áll fenn a fiatalok körében. 

„Jonathan Haidt, a New York egyetem neves szociálpszichológusa – a téma szakértője – nemrégiben tudományos kutatásait alapul véve 4 pontban fogalmazta meg, mit is kellene tenni a fiatalok mentális egészségének megőrzése érdekében: 

1. ne juthassanak okostelefonhoz a 14 év alatti gyerekek,
2. 16 év alatt ne léphessenek közösségi média felületekre, 
3. az iskolákból tiltsák ki az okostelefonokat,
4. valamint biztosítsanak több szabad játékot és önállóság a fiataloknak. 

Macron belengetett javaslata követi ezt a nemzetközi trendet, az a kérdés az elkövetkező hónapokban milyen gyakorlati intézkedéseket tesz a francia állam, esetlegesen az EU a megoldás, kivitelezés irányába” – tette fel a kérdést Pöltl.

A közösségi média nem gyerekeknek való hely

Az MCC kutató-szakértője szerint a közösségi média nem gyerekeknek lett kifejlesztve, számukra az „veszélyes üzem”. 

„Egy 12 éves gyereket manapság, az automataváltós autók korában könnyedén megtaníthatunk vezetni, mégis 18 éves korig várunk ezzel, mert még nem elég érett a vezetéshez, nem ismeri fel a veszélyeket, nem megfelelően reagál ilyen helyzetekben. Nincs meg az önkontroll, a problémamegoldó képesség. Pont így van ez a közösségi médiával is. 

manipulálható, naiv sok esetben és nincs meg a veszély felismerő képessége. A közösségi média nem gyerekeknek való hely” – húzta alá.

A családbiztonsági szakértő szerint a megoldás a szülők és pedagógusok ismereteinek bővítésében rejlik. „Ebben számos egyedi iskolai, közösségi oktatást végzek jómagam is. Ősztől több, szélesebb rétegeket elérő program is indul majd. Kiterjedt társadalmi összefogásra van szükség, pedagógusok és szülők együttműködésére, hogy a technológia megfelelő időben, mértékben és módon kerüljön be a gyerekek életébe, a mentális egészségüket, fejlődésüket szem előtt tartva” – mondta el.

Pöltl Ákos kijelentette, hogy a francia jelentés azon pontjával teljes mértékben egyet tud érteni, hogy hogy hatéves kor előtt egyetlen gyermeknek sincs szüksége képernyőre. 

„Különösen a személyes képernyők képezik a problémák gyökerét a gyermekeknél és fiataloknál egyaránt. Ez egyébként a Macron-féle jelentésben is megjelenik »individual screen« néven. A személyes képernyő az, aminél egy képernyő-egy felhasználó van, vagyis ilyen az okostelefon, a tablet és a laptop is. A legtöbb probléma akkor történik amikor egy gyerek izolált környezetben használ személyes képernyőt, 

Lehet közös képernyőn, például TV-n családi filmet nézni együtt, de 6 év alatt nem képernyőre, hanem családi kötődésre, szabad játékra, mozgásra és élményekre van szüksége egy gyermeknek a megfelelő idegrendszeri fejlődéshez” – fogalmazott a szakértő.

Az erőszakos videójátékokkal „gyilkossági szimulátort” adunk a gyerekek kezébe

Beszélgetésünk során felidéztük, hogy pár hete megrázta az országot a bőnyi késelés, ahol egy 12 éves kislány mélyesztett osztálytársa hátába egy 20 centiméteres pengéjű kést. A tragédia kapcsán kérdésként felmerült, hogy a közösségi médiában elérhető erőszakos tartalmak vagy a videójátékok mennyire növelhetik meg a fiatalok agressziószintjét.

Erre Pöltl azt válaszolta, hogy 

„Katonai területen egy ilyen szimulációs környezet és mentális kondicionálás előnyös és szükséges, hiszen valós háborús környezetben az erőszakosság túlélést jelenti. Amikor gyerekek játszanak ilyen, valósághoz közeli szimulációs játékokkal, akkor ahogy Dave Grossman – egy neves katonai pszichológus fogalmaz – valójában »gyilkossági szimulátort« adunk a kezükbe”. 

„Összejönnek a barátok, zenét hallgatnak, esznek, nagyon jól érzik magukat, közben játszanak, halomra lőnek embereket, folyik a vér, vagyis 

Magyarul érzéktelenítve lesznek az erőszak iránt. Régen a játszótéren, iskolaudvaron addig tartott egy verekedés, amíg valaki a földre nem került, vagy az első vér meg nem jelent, ma már innen kezdődik a valós erőszakos verés” – magyarázta a családbiztonsági szakértő.

Pozitív eredményeket hoz a mobiltelefonok kitiltása

Az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője végül arról szólt, hogy „amikor a közösségi média használatát érintő kutatásokról beszélünk, nekem inkább a már említett szociálpszichológus, Haidt szavai jutnak eszembe: 

Mindazonáltal a tanulmányokból azt látjuk, ha napi egy óra alá tudjuk csökkenteni egy kamasz napi szórakoztató jellegű – streaming, közösségi média, videójátékok, chat, ésatöbbi – képernyőhasználatát, akkor jó esélye van a normális idegrendszeri-, szociális- és kognitív fejlődéshez, megfelelő szintű érzelmi intelligencia kialakulásához”. 

Pöltl Ákos végül jó példákként említette azokat az iskolákat, amelyek kitiltják az okostelefonokat. „Kivétel nélkül pozitív dolgokról számolnak be: a pedagógusok visszanyerik a gyerekek figyelmét, csökken a cyberbullying, javulnak a gyerekek eredményei, akik felszabadultabbak, beszélgetnek egymással, javul a kedvük” – ismertette.