Ökumené és ortodoxia

2013. december 12. 15:58
Brátán János
Talita
Hozzáállásom a mozgalomhoz kisegyházi fóbiával indult. Elsődlegesen én is megalkuvást láttam benne: egységre törekedni olyan közösségekkel / egyházakkal, amelyekkel nem száz százalékban azonos a teológiánk?

„Ugyanakkor mindig is megvolt bennem az igény, hogy leássak az alapokig, és fel tudjam mutatni azokat a sarokpontokat, amelyekre egy ilyen kényes felekezetközi munkát alapozni lehet. Közhelyesnek tűnhet: a Kőszikla maga Jézus Krisztus. A Bibliára alapozzuk a hit védelmét és a felekezetköziséget. Csak épp ez utóbbival van egy kis probléma: a szöveg azonossága még egyáltalán nem vezet el az értelmezés azonosságához, és pláne nem vezet a helyességéhez. Ha az értelmezés alapelveiben nem tudunk megállapodni, akkor a bibliaértelmezésünk csak a „te olvasatod vs. az én olvasatom” lesz. Ezzel a teológiai kérdések megvitatása átcsúszik az egyéni értelmezések, sőt egyénieskedések világába.


Ez a helyzet döbbentett rá arra, hogy a Bibliához mindenféleképpen szükség van az értelmezési keretre is, ma már ezért sem tartom magam protestánsnak. Tertullianus okfejtése a Biblia helytelen használatáról nagyon erőteljes hatást tett rám. Rá kellett döbbennem, hogy az első évezred még osztatlan kereszténységében lelhetem meg a megoldást erre a problémára.

A még osztatlan kereszténység lehet az ökumené kulcsa

Számomra a legfurcsább gondolat az ökumenében az, hogy minimalizálja a teológiai azonosságot. Sokan ezért elvtelen közösségépítésről beszélnek: más dogmatikai tartalom csúcsosodik ki egy egyházakat tömörítő szervezetben. Kísérletet teszek arra, hogy a „mainstream” kereszténység számára egy lehetséges, járható utat vázoljak fel, ami a teológiai azonossághoz vezethet el.

Az Egyházak Világtanácsának a hitvallása (1948) így szól: „Az Egyházak Világtanácsa azoknak az egyházaknak a társulása, melyek az Írások szerint megvallják, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus Isten és Üdvözítő, és amelyek következésképp igyekeznek együtt megvalósítani közös hivatásukat az egy Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek dicsőségére.”

Ha valaki egy picit is ismeri a Biblia értelmezéstörténetét és az egyháztörténelmet, az tudja, hogy mennyire elégtelen ez a megközelítés. Az itt szereplő rövid hitvallás csak és kizárólag azért fogadható el széles körben, mert a jelentéstartalmat jóval szabadabban rendeljük hozzá, mint az egyes egyházak / felekezetek / közösségek hitvallásaihoz.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában