Az AB döntése a levélben szavazásról védhetetlen, és árt a nemzetegyesítés magasztos céljának

2016. április 23. 14:58

Navra László
Kettős Mérce
Az Alkotmánybíróság (AB) szerint nem alaptörvény-ellenes megkülönböztetés az, hogy az ugyanabban a külföldi városban tartózkodó két magyar állampolgár közül az egyik szavazhat levélben, a másiknak meg utaznia kell ehhez egy külképviseletre több száz kilométert.

Az Alkotmánybíróság (AB) szerint nem alaptörvény-ellenes megkülönböztetés az, hogy az ugyanabban a külföldi városban tartózkodó két magyar állampolgár közül az egyik szavazhat levélben, a másiknak meg utaznia kell ehhez egy külképviseletre több száz kilométert. Akkor sem, ha a levélben szavazó soha nem tette be Magyarországra a lábát, míg az utazni kényszerülő ingázik a hazája és egy európai mosoda között, hogy a magyar gyerekének jövőt tudjon biztosítani. Ennél jobban nem is árthatna a határon túli magyarok ügyének az AB. (…)

A helyzet az, hogy ennek a mellébeszélésnek következménye van. Több évtizede követett alkotmányos elv, hogy ha az emberek közötti különbségtétel alapjogot érint, akkor ezt a megkülönböztetést komolyabban kell megvédenie az államnak, azaz jogszerűségét komoly indokokkal kell alátámasztania. Ha például szavazati jog gyakorlása tekintetében tenne különbséget, akkor azt nehezebb megvédenie, indokolnia, mintha a cigivásárlást tiltja életkori alapon. Cigivásárláshoz való alapjog nincs, szavazáshoz való van.

Alapjogok esetén történő különbségtétel alkotmányosságához az kell, hogy legyen másik alapjog vagy alkotmányos közérdek, aminek az érvényesítéséhez szükséges a különbségtétel. Nem alapjog esetén bármilyen ésszerű indok megteszi. Sejthetjük, hogy az AB nem tekintette alapjogi diszkriminációnak az esetet, hiszen nyilván nem lehet olyan alapjogot mondani, aminek érvényesüléséhez szükséges a levélben szavazás megtiltása az emberek egy csoportjának.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 44 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A külföldön dolgozók több mint 900 milliárd Forintot küldenek haza évente. Ha ennek csak az ÁFA tartalmát nézed, azért láthatod, hogy igen sok haszna van belőlük az államnak...

"...de itthoni lakcímmel rendelkezők azonosítása nem lehetséges..."

Ezt elmagyaráznád??
Miért nem lehet őket azonosítani??

Válaszok:
Csigorin | 2016. április 24. 14:39

Ezt a megkulonboztetest maguk az allampolgarok teszik miszerint bejelentkeznek e a lakcimnyilvantartasba vagy sem.
Ugyanis hivatalosan az egyikuk ideiglenesen van kulfoldon, a masik meg eletvitelszeruen.
De ezt a csontot hanyszor ragjuk meg le?

Lehetseges volna csak epp tobbletmunka. Mellesleg miert kene feltetelezni plane segiteni azt aki eletvitelszeruen le kint de est torvenyadta kotelessege ellenere nem jelenti be?
Inkabb jol meg kene birsagolni.

Válaszok:
Gombóc XVI. Artúr | 2016. április 24. 20:37

Ugyanaz a technikai nehezseg a listas szavazasnal amit csak a nagykalapba kell bekeverni mint az evk eseten ahol kb szaz listat kene atnezni (mindegyiknek a sajatjat plusz esetleges atjelentkezes) hogy nem szavazott e otthon is?
Tessek bejelenteni a kulfoldon elest ahogy egyebkent kotelezo, es nincs gond

A cikk alapfeltevéséről egyébként mi a véleményed?
Mert az nagyon is előfordulhat, hogy az erdélyi magyar ember és a magyarországi magyar ember egymás mellett dolgozik mondjuk Németországban és az erdélyi magyar szavazhat levélben, míg a magyarországi magyar nem.
Szerinted ez így teljesen oké?
Annál is inkább, hogy a választójog kapcsán Kövér Laca kijelentette, hogy nincs kétféle magyar állampolgár.
Akkor most Kövér Laca hazudott???

Egyébként melyik törvény írja elő a külföldre költözés bejelentését?? Pláne akkor, ha van az illetőnek bejelentett magyarországi lakcíme, tehát még van hová visszajönnie??

Válaszok:
Csigorin | 2016. május 11. 13:37

Bocsika, de a regisztráció a magyarországi szavazókra vonatkozott volna, szóval nincs összefüggés a kettő között. Amúgy ha nagyon kéne, a külföldön élő magyarokat lehetne regisztrálni, szóval ne keverd össze a szezont a fasorral.

Amúgy nem akarlak kibillenteni a ritmusból, de én nem vagyok döntési pozícióban, tehát én nem tudtam volna leugatni semmit.

Majd ha elmagyarázod, hogy a "hazai" miért nem ellenőrizhető? Neked ez a fixa ideád??

Tudod aki jelenleg külföldön (egy nagykövetségen/konzulátuson) szavaz, annak igen sok mindent le kell ehhez "leveleznie" a magyarországi hatóságokkal, hogy szavazni tudjon. (A kedvedért ezt inkább úgy írom, hogy regisztrálnia kell magát.)
Például meg kell adnia az itthoni lakcímét és meg kell mondania, hogy hol fog külföldön szavazni.
Vagyis a hatóságok regisztrálják(!!) őt.

Persze te erről a folyamatról nyilván nem tudsz semmit.
Szóval nekem ne írjad, hogy én nem értem a folyamatot!

A bejelentett lakcim nem azt jelenti, hogy van hova visszajonnod, hanem hogy eletvitelszeruen ott laksz.

1992. évi LXVI. törvény 26.§. (3).

26. § (1) A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél
a) személyesen vagy
b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján
kell bejelentenie (a továbbiakban: külföldi letelepedési nyilatkozat).



Vagyis ha ugy el eletvitelszeruen kulfoldon, hogy ezt nem jelentette be, akkor megserti a vonatkozo rendelkezeseket. Az egy dolog, hogy ezt a nem jogszabalykoveto magatartast az allam jelenleg toleralja, nade tamogatni, meg rajuk epiteni a valasztojogi rendszert hadd ne kelljen mar.

Azert kell megtenni, mert eloirja a torveny. Innentol az allamnak nem feladata hogy a torvenyt be nem tartok eletet megkonnyitse.

Az egyik azert szavazhat levelben mert a magyarorszagi lakcimrol kijelentkezett vagy nem is volt neki, a masik meg azert nem, mert ezt baszta megtenni, igy az adminisztracio szemeben o nem tekintheto masnak, mint rovidtavu ideiglenes jelleggel kulfoldre utazottnak, hiszen ha elismernek azt, hogy o tulajdonkepp kulfoldon el, de magyar bejelentett lakcimmel, akkor a vonatkozo torveny ertelmeben ezt kenytelenek lennenek buntetni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés