Betör a turizmus frontjára az egyiptomi hadsereg

2019. október 21. 19:04
Sirály Márk – Oláh Dániel
Befektetők hiányában az egyiptomi hadsereg kezd beruházásokba Sínai-félszigeten. Szállásokat építenek és üzemeltetnek majd, ezzel is munkát, végül pedig békét teremtve a térségben. Sajátos gazdaságfejlesztési modell Egyiptomból.

Háborúztak fejlesztés helyett

Az egyiptomi kormány jelentős forrásokat csoportosít át az elmaradott félsziget fejlesztésére, mivel többek között az Izraellel való konfliktus miatt ütközőzónaként funkcionáló térség fejlesztésére hosszú ideig nem volt lehetőség.

Abdel Fatah asz-Sziszi, Egyiptom elnöke jelentős gazdaságfejlesztési potenciált lát a régióban és a jövő évben 75 százalékkal növelné a térségre fordítandó forrásokat. E fejlesztés eszközeként és végrehajtójaként az egykori tábornok a hadsereget választotta, amely a térségben a mezőgazdaság és a turizmus területére irányuló fejlesztéseket adómentesen végezheti. A katonaság a civil tevékenysége után nem adózik (legyen szó ingatlanadóról, áfáról, importvámról vagy jövedelemadóról) és a parlamentáris felügyelet alól is mentesül.

A hadsereg adómentesen üzletel

Érdemes megemlíteni, hogy a hadsereg ilyen önfinanszírozó civil tevékenységet 1979 óta végezhet Egyiptomban. Egyelőre a hadseregen kívül nem sok belföldi vagy külföldi befektető lát fantáziát a területben, asz-Sziszi pedig a beruházásokat nemzetbiztonsági jelleggel indokolta, az egyelőre középtávon nem világosan látszó gazdasági megtérülést ellensúlyozva. Emlékezzünk arra, hogy például a magyar vidék „kiürülése” is jelentene némi nemzetbiztonsági kockázatot hazánk számára.

A beruházások növelnék a hadsereg beágyazottságát a régióban a szolgáltató lánc csúcsának elfoglalásával, másrészt, amennyiben a helyiek stabil bevétellel és biztos megélhetéssel rendelkeznek, sokkal nehezebben lennének radikalizálhatóak is, így a hadsereg turizmusfejlesztése valójában akár

kreatív békefenntartó missziónak is tekinthető.

A Sínai-félszigeten persze jelenleg elég rossz a közbiztonság, hiszen egy temetőlátogatáshoz is külön engedélyre van szükség.

A kormány most egyrészt tízezer lakást épít, másrészt ingyen ad földet minden diplomás munkanélkülinek, hogy azok az állam segítségével gazdálkodjanak. A program népszerűsége kérdéses lesz, ráadásul egyelőre a biztonsági és infrastrukturális problémák miatt befektetők sem érkeznek a félsziget északi részén lévő speciális gazdasági övezetekbe.

Egyiptomi katonák gépfegyverrel a kezükben a Tahrír tér felé vezető hídon Kairóban 2013. július 8-án. Mohamed Murszi elnököt július 3-án buktatta meg az egyiptomi hadsereg. A gazdaságban is előrébb lépnének. (MTI/EPA/Jahja Arhab)


Festékgyártás, klórgyártás, haltenyésztés

Délen a Vörös-tenger már jobban csalogatja a turistákat és ez az a térség, ahol a katonák először lépnének a turizmus frontjára. A katonaság szálláshelyeket és sportlétesítményeket épít majd, vagy éppen működtetést is vállalnia kell a National Services Projects Organization katonasághoz kötődő vállalaton keresztül, amelyet 1979-ben épp azért hoztak létre, hogy gyárépítési és építkezési projektekből civil bevétele származzon a seregnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kairói Al-Masah Hotel adómentesen adja a kávét vagy épp egy esküvői terembérletet, a Marriott Hotelben viszont meg kell fizetni a 14 százalékos áfát.

Az egyiptomi hadsereg valószínűleg szerzett már hasonló tapasztalatokat az elmúlt években, az ország okoskártya programját például 2016-ban szintén rájuk bízták. E program a támogatott alapvető élelmiszerek, például az olaj, a kenyér és a cukor elosztását célozza egy elektronikus rendszeren keresztül.

A jelenlegi elnök kormányzása alatt egyébként általános tendencia volt, hogy nagyon jól megy a katonasághoz kötődő, hadügyminisztérium által irányított cégeknek. Ez politikai értelemben is jelentős támogatást és hátországot jelenthet az elnöknek, a Reuters szerint aggódnak is a magánbefektetők és a Nemzetközi Valutaalap, hogy

lassan a haltenyésztéstől a klórgyártásig számos területen jelennek meg a katonai érdekeltségek.

Haditermelés, mint kapitalizmusmodell

A sajátos fejlesztési stratégia nem értelmetlen: joggal merül fel a 2008 utáni, bezárkózás irányába mutató világban, hogy a nemzetgazdaságok az életszínvonal megőrzéséhez szükséges legfontosabb területeken képesek legyenek akár az önellátásra. Egyiptomban is ott kezdődött a folyamat 1954-ben, hogy megalakult a beszédes elnevezésű haditermelési minisztérium, hogy az ország ellássa magát fegyverekkel.

Mammdouh Badawy, a haditermelési minisztérium egyik vállalatának vezetője rosszemlékű időszaknak tartja Mubarak uralmát a kilencvenes és kétezres években, amikor elmondása szerint külföldi üzletemberek és befektetők prédálták fel az országot. Cége, a Heliopolis vegyivállalat ma már nem csak gránátokat gyárt, hanem az ország elsőszámú festékgyártójává kíván válni. 2017-ben a Heliopolis összeállt az állami Pachin festékgyárral, hogy

együtt képesek legyenek versenybe (stílszerűbben pedig harcba) szállni a piacot uraló norvég Jotunnal.

Alapvető kritikus ágazat a cementgyártás is – e területet Magyarországon külföldi, már-már monopolvállalatok szerezték meg, így jelentős profitokat szerezve az ingatlanpiaci drágulásból –, e téren az egyiptomi hadsereg építette meg az El Arish Cementgyárat nyolcezer dolgozóval, 18 hónap alatt. A gyár 12,6 millió tonnát termel majd évente. A Reutersnek nyilatkozó külföldi cementipari szereplő természetesen nem osztotta az egyiptomi hazai tulajdonú cementgyár keresleti előrejelzését.

Badawy a Reutersnek elmondta, hogy egyedül cége nem tudná felvenni a versenyt a norvég nagyvállalattal, így viszont céljuk, hogy exportáljanak és a nemzetközi piacon méressék meg magukat. Hadmérnöki vállalatok vezetői pedig azt emelték ki, hogy a minisztériumi tulajdonlással sokkal könnyebb és gyorsabb a forráshoz jutás. Így is nehezen elégítik ki a növekvő keresletet, mivel 2016-ban Egyiptom leértékelte valutáját, hogy drágítsa az importot.

Az egyiptomi hadsereg projektjeit hosszan sorolhatnánk, hiszen 2017-ben húszmillió pálma ültetésébe kezdtek az Emirátusok egy cégével közösen, egy szaúdi céggel lifteket építenek, egy kínai gyártóval pedig napelemeket állítanak majd elő.

Nem állami gazdaság, de a stratégiai szektorokat megvédik

Érdekesség, hogy a külföldi vállalatok rendre aggodalmakat hangoztattak, a CI Capital helyi beruházási bank vezető elemzője viszont úgy véli, hogy a kormányzat csupán biztosítja a gazdaság működése szempontjából alapvető stratégiai ágazatokat, de nincs már szó a külföldiekkel kötelezően alapítandó közös vállalatokról, mint a hatvanas években. A haditermelési miniszter érvelése szerint az egyiptomi gazdaság gerincét a magángazdaság adja, de a minisztériumnak szintén lehet némi szerepe, hiszen épp ez a verseny lényege.

A haditermelési minisztérium cégének vezetője azt hangoztatta, hogy más minisztériumok is megbízzák feladatokkal a katonaságot, mert az időre, reális áron és magas minőségben dolgozik.

Az egyiptomi hadsereg persze nyugatról, Szaúd Arábiától vagy az Emirátusoktól is jelentős forrásokat kap, hiszen az iszlám szélsőségesek és a muszlim testvériség megfékezését is teljesíti – de számos felzárkózási sikertörténethez kellett a kedvező, támogató geopolitikai háttér is, ahogyan az USA sejlett fel a dél-koreai felzárkózási csoda hátterében is.

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés