Masterplast-elnök: Most üt vissza az elhibázott privatizáció, erősíteni kell a hazai tulajdont az építőiparban

2022. május 22. 15:05

A magyar építőiparban az elhamarkodott privatizáció miatt az építőanyaggyártásban rendkívül alacsony, mindössze 10 százalék körüli a magyar tulajdonú cégek aránya, pedig a hazai tulajdonú építőanyag-gyártás erősítése élénkítené a versenyt, növelné a kínálatot, és mérsékelné a brutális drágulást. A Makronóm interjúja Tibor Dáviddal, a Masterplast elnökével.

2022. május 22. 15:05
null

Sokan pesszimisták a jövőt illetően, a Portfolio építőipari konferenciáján Ön mégis azt mondta, az idei nagyon jó év lesz az építőiparnak. Miért?

Alapvetően az építőipar egy hosszabb ciklusidővel dolgozik, ezért az idei évben a tavaly megkezdett új lakás építések és felújítások a dráguló építőanyag árak ellenére kellő keresletet biztosítanak. A megnövekedett építőanyag árak miatt csökkenő beruházási kedv pedig inkább a 2023-24-es évben éreztetheti hatását.

Más területen viszont mégis pesszimista, míg sokan bíznak benne, hogy ha vissza is szorulnak a kormányzati megrendelések, a magánszektor majd kitölti az űrt. Ön mintha kicsit szkeptikus lenne ezzel kapcsolatban... 

Véleményem szerint a lejáró állami támogatási konstrukciók meghosszabbítása a legfontosabb kérdés. Az 5 százalékos lakásáfa, a családi otthonteremtési támogatások, a CSOK rendszere, valamint

az otthonfelújítási program és a zöld hitel együttesen élénkítették az építőipart,

a magánszektor pedig csak ezek meghosszabbítása esetén tudja folytatni a jelenlegi szinten a beruházási aktivitást.

„Vadásszuk a világ minden tájáról az alapanyagot, árkérdés egyáltalán nincs" – mondta a konferencián. Vadnyugati állapotok uralkodnak? Honnan tudnak mégis alapanyagokat beszerezni, mennyivel nőttek meg így a gyártási költségek?

A Masterplast ellátási lánca globálisan működik, alapanyag beszállító partnereink Közel-Keleten, Távol-Keleten és Európában is vannak. Azzal tudunk továbbra is versenyképesek lenni, hogy több helyről vásárolunk, de az erősen emelkedő árakat el kell fogadni, a normál kereskedelmi alkupozíció a legtöbb alapanyagnál ma nem működik, eltűnt. Az áremelkedés mértéke termékcsoportonként eltérő, de az idei évben már átlagosan meghaladta a 30 százalékot.

Nincs az alapanyaggyártók között versenyeztetés, nincs áralku, ami a végső árban is megjelenik, de ezt vissza kell terelni a normális mederbe, különben felborul a piac – hogyan lehetne ezt elérni?

Alapanyagok esetében a petrolkémiai műanyag alapanyag termékeket, a különböző fémipari alapanyagokat értem elsősorban, amelyek piacát az olaj és gázárak változása, valamint a fémipari szegmensben fontos orosz-ukrán régióban kialakult háborús konfliktus befolyásolja.

Itt a helyzetet a háború befejeződése és a szénhidrogének árának normalizálódása oldaná meg.

Arról is beszélt, hogy javítana a helyzeten, ha az alapanyaggyártók körében nőne a hazai tulajdonú cégek aránya. Jelenleg milyenek az arányok, és hogyan segítene a helyzeten a növekvő magyar tulajdon? 

Ez az állítás a bányászati típusú alapanyagokra igaz, azaz a sóder, homok, kavics, és az ezekből dolgozó tégla vagy kerámiacserép gyártásra. (A teljes építőanyag-ipari árbevétel 54 százalékát öt külföldi tulajdonú vállalat teszi zsebre, miközben a maradék 46 százalékon osztozik több ezer magyar cég. A kő, kavics, homokbányászattal, cement és gipszgyártással foglalkozó cégek közül 11 nettó árbevétele haladta meg 2019-ben a 3 milliárd forintot, közülük csupán kettő van magyar tulajdonban – a szerk.) 

Itt kormányzati intézkedésekkel elérhető a kívánt tulajdonosi szerkezeti átalakulás.

A hazai tulajdonú építőanyag-gyártás erősítése élénkítené a versenyt, növelné a kínálatot, ami az árak mérséklődésének irányába hatna. Sajnos a magyar építőiparban az elhamarkodott privatizáció óta az építőanyag-gyártásban alacsony, mindössze 10% körüli a magyar tulajdonú cégek aránya. A hazai építőanyag-gyártók képviseletén keresztül azon dolgozunk, hogy a kormány támogassa a hazai tulajdon erősödését az építőanyag-gyártáson belül.

A Masterplast 51%-os tulajdonában lévő leányvállalata, a Masterplast Italia új, zöldmezős EPS alapú hőszigetelőanyag gyártást indít Olaszországban, Reggio Emilia tartományban. Miért pont Olaszország? A bevételük mekkora részben származik hazai és külföldi eladásokból?

A bevételeink több mint 50 százaléka külföldi eladásokból származik, az elmúlt 10 évben a vállalat bevételeinek többsége külföldi piacokon termelődik, amelynek legnagyobb részét a saját leányvállalataink forgalma jelenti.

Olaszország eddig is a legnagyobb exportpiacnak számított, és abban bízunk, hogy a leányvállalat alapításával tovább növelhetjük az olasz piaci jelenlétünket egy olyan országban, ahol az épületenergetikai felújítási piac nagyon élénk, és komoly állami támogató rendszerek indultak el a 2021-es évben. Szeretnénk ebből a vonzó piacból minél nagyobb részesedést kihasítani magunknak.

Tavaly megvettek egy német alapanyaggyártót, mennyire vált be az üzlet?

2020-ban történt az akvizíció, és késztermékeket gyártó üzemet vásároltunk meg. Mivel a COVID kezdetekor hoztuk tető alá a megállapodást, ami utólag nagyon szerencsésnek bizonyult, mivel a egészségipari textília termékek iránti igény hirtelen a sokszorosára nőtt, és az ottani tudásra alapozva építettük fel a magyarországi egészségipari textil és egészségügyi késztermék gyártó üzemünket, ami az egyik legmodernebb egész Európában.

Az üzem átvétele megteremtette az egészségiparba belépésünk feltételeit,

valamint a német piachoz is közvetlen hozzáférést biztosított, ezért kijelenthető, hogy az akvizíció valódi szintlépést hozott.

2023-ra már kétszáz millió eurós árbevételt terveznek. Elképzelhető tíz éven belül az egymilliárd eurós álombevétel?

A Masterplast a szigetelőrendszerek több eleménél is az EU piacvezető vállalatai közé tartozik és globálisan is jelentős szereplő, mindamellett az általános szigetelőanyag piaca esetében Magyarországon a top 3 szereplő egyike és jelentős meghatározó erő a Kárpát-Medencében is.

Az EU klímavédelmi céljai, az egyre szigorodó épületenergetikai követelmények és a magas energiaárak miatt már a háborút megelőzően is lendületes felfutásban volt a hőszigetelési piac egész Európában. A háború következtében az unióban megfogalmazott határozott energiafüggetlenedési célkitűzések azonban egy újabb erőteljes lökést adnak az európai épületállomány energiafogyasztásának csökkentéséhez, aminek a hőszigetelés az egyik kulcseleme.

Véleményem szerint az egyre jobban kibontakozó trend tovább erősödik és tartós marad,

az előttünk álló évtized a hőszigetelés évtizede lesz.

A háború vége normalizálná az árakat, az energiaárak csökkenése miatt csökkentené az építőanyagok árát, de nagyon fontos, hogy megmaradjanak a Magyarországon működő ösztönzőrendszerek. Ha a továbbiakban szűkülnek is a támogatási források, akkor ezek hatékony elosztása érdekében az épületek energiafogyasztását érdemben csökkentő energetikai alapú felújításoknak kellene fókuszba kerülni.

A Masterplast egy nagyon ambiciózus, gyorsan növekvő szereplője az európai szigetelőanyag gyártásának, és lehetségesnek tartom az 1 milliárd eurós álomhatár elérését is, de ehhez lehet, hogy 10 évnél több időre lesz szükség.

 

Együttműködési megállapodást kötött áprilisban a Miskolci Egyetem és a bányászati felügyeletet is ellátó, 2021 őszén felállított Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága. Dr. Biró Marcell, a Hatóság elnöke azt mondta a megállapodásról: ahhoz, hogy a bányászat területén is visszaszerezzük és megerősítsük nemzeti önállóságunkat, kulcskérdés a magas szakmai szintű utánpótlás biztosítása. A Miskolci Egyetem, amelynek elődjében, a selmecbányai bányászati-kohászati intézetben a világon elsőként oktattak felsőfokú bányászati-kohászati ismereteket, hazánkban egyedülálló módon megőrizte a klasszikus műszaki képzéseket, így az egykori bányászképzést is, amelyet modernizálva ma már a Műszaki Földtudományi Karon oktatnak. A Hatóság és az Egyetem között létrejött megállapodás elsősorban a fenntartható természeti erőforrásgazdálkodás, körforgásos gazdaság, klímaváltozás szakterületekre terjed ki, de támogatja a szénhidrogén-kutatást, innovatív nyersanyagkutatási módszereket és a kritikus ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos tanulmányokat is. Az együttműködésnek az is célja, hogy megteremtse az ösztöndíj lehetőségét a 2022/2023-as tanévtől kezdődően az ország legtehetségesebb földtani és bányászati területen tanuló hallgatói számára, különböző oktatási és tudományos programokat támogasson, egyúttal lehetőséget teremtsen arra, hogy a Műszaki Földtudományi Karon végzett frissdiplomások gyakornoki programban vehessenek részt. A Hatóság emellett a Kar infrastruktúrájának fejlesztéséhez is hozzájárul. Az együttműködési megállapodás annak tükrében kiemelkedően fontos, hogy a kormány kiemelt célja a hazai tulajdonú építőipari alapanyaggyártók megerősítése, az ide tartozó bányászati tevékenységhez viszont nélkülözhetetlenek a jó szakemberek. 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Abaddon
2022. május 23. 15:45
A balosok ősbűne..
dorkoka
2022. május 23. 15:44
Komád lehet hogy több leesett tantuszú mint te.
Bartos Tunde
2022. május 23. 15:44
Hajrá Masterplast !
GyurkaPista
2022. május 23. 15:44
Bizony, igaza van, bele kell nyúlni, ahogy a kiskereskedelembe, bankszektorba, biztosítási piacba is SIKERESEN belenyúlt a kormány!!! Nem kell gátlásosnak lenni, az idő visszaigazolja ezeket az intézkedéseket!!! A piac nem old meg semmit, ez a libis koözgazdasági alaptétel már réges régen elvégzett miután teljesen egyenlőtlen a versenytársak helyzete piac, kapitalizáció, know-how, információk tekintetében... Úgyhogy az elbaszott (szoci-szadeszes) privatizáció okozta magyar hátrányt előnyre kell fordítani!!!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik