Kell-e még a magyarnak a diploma?

Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban.

Negatív rekord született az idei felvételin: 2001 óta nem jelentkeztek olyan kevesen egyetemre, mint ebben az évben. Összesen 91 ezren felvételiztek, ami közel 21 ezerrel marad el a tavalyi számtól, és több mint 50 ezerrel alacsonyabb 
a 2001-ben tapasztalthoz képest. Sokan megkongatták a vészharangot, mondván, tragikus következményei lehetnek, ha a jövőben állandósul a csökkenő tendencia. Lapunk igyekezett utánajárni, mi vezetett a kiugró létszámcsökkenéshez, és annak milyen hatása lehet a felsőoktatásra.

Alig mennek tanárnak

„Részben igaz, hogy a demográfiai folyamatok kezdenek hatással lenni a jelentkezési számokra, hiszen már a középiskolákban is egyre kevesebb tanuló van, de nem ez a jelenség hátterében húzódó elsődleges ok, hanem sokkal inkább a rendszerbe beépített minőségi szűrők” – kezd bele a Mandiner érdeklődésére Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) alelnöke. Az egyik ilyen minőségi szűrő a kötelező emelt szintű érettségi, amelyet idén vezettek be. „Bizonyos szakokra, például a tanári szakokra jellemzően alacsonyabb pontszámmal érkeznek a hallgatók. Ezekre idén jóval kevesebben felvételiztek” – mutat rá. Valóban, az Oktatási Hivatal lapunknak megerősíti: a legnagyobb, harminc-­negyven százalékos visszaesés a pedagógusképzés alapszakjainál (csecsemő- és kisgyermeknevelő, tanító, óvodapedagógus), 
valamint az agrár- és a műszaki alapszakokon tapasztalható.