Fiatal lányokkal és hátrányos helyzetű diákokkal ismerteti meg a programozás titkait a Skool. A szervezet társalapítójával és ügyvezetőjével, Koleszár Szilvivel beszélgettünk.
2020. szeptember 17. 01:45
p
0
0
0
Mentés
„Egy férfi és egy nő nézőpontja nem jobb vagy rosszabb, egyszerűen csak más. Amikor valami újat alkotunk, fontos, hogy sokféle szempont megjelenjen, mert ha már a kezdeti stádiumban kimarad egy nagy csoport, garantáltan szegényesebb lesz az eredmény” – állítja Koleszár Szilvi, a Skool társalapítója, ügyvezetője. Ő hr-esként dolgozva tapasztalta meg, hogy a technológia világa túlontúl egysíkú, keresve sem talált egy szoftverfejlesztő céghez női munkatársat, holott szükség lett volna rá. Nem sokkal később, 2014-ben ezt a problémát orvosolandó alapították szervezetüket, amely fiatal lányoknak és hátrányos helyzetű diákoknak segít megismerni a programozás titkait, a számítástechnika világát.
„Egy kollégám azt szokta mondani, sámlit tolunk a lányok lába alá, hogy benézhessenek a technológia területére, ahová korábban csak a fiúk láthattak. Lehet, hogy nem tetszik majd nekik ez a világ, de adjunk esélyt, hogy kipróbálhassák magukat, és utána döntsenek” – mondja a vezető.
A Skool ingyenes, élményalapú programokat szervez, amelyeken elsősorban nem tárgyi tudást, inkább szemléletet adna át: megmutatja, miképpen lehet komplex rendszerekben egyről a kettőre jutni a probléma részekre bontásával, az analitikus gondolkodással.
Szilvi szerint a lányokat a technológia köreiből kiszorító negatív hatások már egészen kis kortól körülvesznek bennünket. Az óvodai játékválasztástól kezdve a gyerekek matekórai megítélésén át a mindennapos, hétköznapi „ez lányos/fiús” kiszólásokig számos dolog befolyásolja, hogy egy szűk, szűrt réteg érdeklődik felnőttkorában a technológia iránt. Ezekhez társul a szülők hozzáállása, ami rengeteget nyom a latban, ugyanis „ha egy anyuka nem hiszi el magáról, hogy például ő jó is lehet matekból, akkor ezt a szemléletet jó eséllyel a lányának is továbbadja”.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.