A társadalom láthatatlan segítői

Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.

Csaknem háromnegyed millió forint – ennyi hozzáadott értékkel járul hozzá az átlagos nyugdíjas a magyar gazdasághoz a Nézőpont Intézet kutatása szerint, szemben azzal a hatszázezer forintos teherrel, amit az egészségügyi ellátása a társadalombiztosításra ró. Ergo a kutatás szerint az idősek kitermelik saját ellátásuk költségeit, sőt pluszt is azon felül. Természetesen a nyugdíj ennek nem része – finomít a publikált anyag mondani­valóján Rózsa Péter, a Nézőpont munkatársa. Az elemzés négy területen azonosította a 65 év felettiek hozzájárulását: nyugdíj melletti munkavállalás, önkéntesség, informális gondozás – például egy rokon ápolása – és gyermekfelügyelet. Itt termel többletértéket a 65 pluszos korosztály.

Megjegyzésünkre, miszerint ez esetben illene a nyugdíjasok által generált társadalmi költségek között feltüntetni a tb-alapú egészségügyi ellátások mellett azt is, amikor éppen őket gondozza egy családtagjuk, avagy rájuk felügyel valaki, Rózsa rámutat: az említett négy területet egy brit kutatás alapján határozták meg. Hozzáteszi: mind a hozzájárulás, mind a költség oldalán számtalan kategória lenne még idesorolható, például amikor a nagymama főz az egész családra. A kutatás lényege az volt, hogy tudatosítsák: az idősek nem csupán nettó haszonélvezői a rendszernek, hanem vissza is adnak a rájuk fordított többletforrásokból, nem is keveset. Számításaik szerint 2018-ban az idősek csaknem 1350 milliárd forinttal járultak hozzá 
a nemzetgazdasághoz.

Az Európai Bizottság és a KSH statisztikái szerint több mint 240 ezer idős informális gondozó 92,6 milliárd forint értékkel járul hozzá a gazdasághoz, a gyermekfelügyeletben pedig még többen érintettek. A nagyszülőkre 407 ezer gyermeket bíznak több-kevesebb rendszerességgel a szülők, hetente átlagosan tíz órára, ami 642 milliárd forint értékű munkának tekinthető. Hogy az idősek mekkora segítséget jelentenek, arra leginkább akkor döbbent rá a társadalom, amikor megfosztották ettől: a karantén alatt kifejezetten nehéz helyzetbe került számos család.

Persze módszertanilag sem volt egyszerű a kutatás. Az egész­­­­-ségügyi közgazdász az elvégzett munka forintosításával kapcsolatos kérdéseinket is megválaszolta. Elismerte: jogosan merül fel az emberben, hogy a 3700 forintos szakápolói óradíjnak megfelelő munkát végeznek-e a laikus idősek, illetve hogy miért a gyermekfelügyeletnél átlagos bébiszitter-órabér duplájával, csaknem 3000 forinttal számolnak óránként. Rózsa Péter felhívja a figyelmet, hogy előbbit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, utóbbit az átlagbérhez tartozó Eurostat-órabér alapján határozták meg.