A 2023-ban százéves Nemzeti Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán szellemi örökségét viszi tovább, és az egykori világklasszis zeneművész nyomdokain törekszik a folytonos megújulásra – mondja Herboly Domonkos főigazgató.
Ádám Rebeka Nóra interjúja a Mandiner hetilapban.
Mennyire van igény a komolyzenére a magyarok körében?
A komolyzene műfaji sajátossága, hogy meg kell rá érni. Viszonylag széles kulturális látókör kell ahhoz, hogy élvezni tudjunk egy szép koncertet, ezért a szakma gyakran ad hangot abbéli félelmének, hogy elöregedik a közönsége. Ez hosszú évtizedek óta van így, a közönség mégsem fogy el. Egyrészt, mert a magyar nép rendkívül muzikális, a népzenei öröksége párját ritkítja. Ennyire színes, összetett és kifinomult népzenei hagyománya nagyon kevés nemzetnek van. A másik érdekesség, hogy rengeteg zenei tehetségünk van. Egyszerűen szeretünk zenélni, jó iskoláink, gazdag zenei kultúránk van, és ezt a közönség is élvezi. Erre büszkék lehetünk!
Hogyan érintette a Nemzeti Filharmonikus Zenekart és a Nemzeti Énekkart a járványidőszak?
Egyfelől az élő koncertek betiltása indokolt és észszerű kormányzati lépés volt, de ezzel fájó űr keletkezett: egy élő hangversenyt nem lehet semmivel pótolni. Jelenleg streaminggel és felvételről élvezhetjük a koncerteket, ami remek, de nem ugyanaz, mint lélegzet-visszafojtva együtt hallgatni egy koncertet. Másrészről – a fertőzés kockázatának minimalizálása érdekében – igyekszünk minél kisebb létszámot kívánó műveket játszani, tehát a kamarairodalom legszebb darabjait vesszük elő. Ezzel olyan új világgal bővül a repertoárunk, amelyet a pandémia nélkül esetleg nem tűztünk volna műsorra.
Milyen tervekkel vágnak neki 2021-nek?
A hozzánk hasonló művészeti együttesek mindig évadokban gondolkodnak, amelyek rendszerint szeptember-októberben kezdődnek, és a nyár elejéig tartanak. Ennek a szezonnak a második fele 2021 első felére esik majd. Nem lehet ma még megmondani, hogy mennyit tudunk megvalósítani az elmaradt koncertekből, de az biztos, hogy a rendes működéshez meg kell várnunk a pandémia végét. Világhírű sztárokkal készültünk, mint Maxim Vengerov, Attilio Tomasello, Olga Kern, hogy csak a legnagyobb hírességeket említsem, akik sajnos nem tudtak eljönni hozzánk. Szeretnénk, ha minél többen fellépnének közülük a következő egy-két évben.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
