Lakossági szolgáltatásként indult útjára decemberben a Kézai Simon-program, amelynek célja, hogy a családoknál fellelhető régi fotográfiákat a közösségi térbe emelje, s így tegye személyes múltunk mikrotörténelmi vonatkozású darabjait a kollektív emlékezet részévé.
2021. január 06. 15:53
p
0
0
0
Mentés
Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
Elfogult vagyok, amikor belépek a Baross utcai Főfotóba – amely nem azonos és nem jogfolytonos az egykori Fővárosi Fotó Vállalattal –, hiszen a kilencvenes évek sűrű éveit a Kisképző, a Tilos az Á, valamint a Vörösmarty mozi Bermudaháromszögében húztam le; pontosan ott, ahol e tavaly megnyitott műintézet kávézót, labort, fotókereskedést és kiállítóteret működtet. A kifogástalan ristretto mellől igazából csak a fotóvegyszerek jellegzetes szaga hiányzik még, amelytől egy magamfajta, az analóg fotográfián szocializálódott alkotó azonnal a laborlámpa Xanaxszal felérő vörös fényében érzi magát. Mindamellett némileg pótolja az élményt az egykori váci Forte gyár homlokzatáról megmentett embléma gigantikus neonváza, amely a fotócikkek fölött kapott helyet. A közel másfél éve megnyitott Főfotó az analóg fotográfia iránt elkötelezett profik és amatőrök kultikus helyévé nőtte ki magát, ám nem kell fényképezőgéppel a nyakunkban témákra vadászni, hiszen szakmán kívüliként is megtalálja itt bárki a számítását – a helynek ugyanis határozottan szerethető atmoszférája van.
A Főfotó létrehozóival, Krasznai Jánossal és Zsigmond Gáborral beszélgettünk a kávézóban a Kézai Simon-programról, amelynek komplett szakmai hátterét biztosítja a két fotós. (A pandémia alatt átmenetileg alapjáraton ketyegő műintézetben a fiatal gyakornokok beszélgetésünk közben is régi családi fotóalbumokat digitalizáltak.) Munkásságuk két emblematikus album nyomán is ismerősen csenghet: Magyarok címen 1994-ben, majd 2014-ben egy-egy reprezentatív portréalbumot jelentettek meg szubjektív, átfogó korképet rajzolva az aktuális Magyarországról művészek, sportolók, tudósok és hétköznapi emberek kreatív attribútumportréin keresztül. Számukra amúgy sem ismeretlen terep az archívumok gondozása: Krasznai például feleségével, Prokopp Dórával az ezredfordulón alapítója és működtetője volt annak a nagy sikerű Filmmúzeum tévécsatornának, amely a rendszerváltozás előtti magyar filmek teljes spektrumából merített.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.