A piacképes oktatás záloga a modellváltás

2022. február 02. 12:39

Miután több évtizedet töltött multi cégeknél, Lepsényi István úgy döntött, tapasztalatát a hazai kis- és középvállalati szektor fejlesztésére fordítja. Az innovációs tárca miniszteri biztosa fejlődési lehetőséget lát az egyetemek modellváltásában, és a magyar innováció fellendülését várja tőle.

2022. február 02. 12:39
null

Takács Zsolt interjúja a Mandiner hetilapban.

Mennyit változott Magyarországon a nagy­vállalati szféra az utóbbi tíz évben?
A multikultúrában elvárt hatékonyság és teljesítmény nemcsak elfogadottá és normálissá vált a magyar munkakörnyezetben, hanem az életünk része lett. Csalódásra adhat okot azonban, hogy a multik és a magyar kis- és középvállalkozások közötti szakadék még mindig jelentős. A magyar kkv-szektor többségében fejlesztésre szorul, és ez igaz néhány magyar tulajdonú nagyvállalatra is. A hatékonyság, a korszerű technológia és az ipar 4.0 ismerete elmarad a nemzetközi szinttől. Sajnos sok kis hazai cégnél még úgy gondolják, hogy csak a termék vagy szolgáltatás árával lehetnek versenyképesek, és nem a kiemelkedő minőséggel.

Továbbra is szemléletváltásra van tehát szükség?
A hazai ökoszisztéma teljesen megváltozott. A nagyvállalatoknál kialakultak a cégek működtetésének nemzetközi szinten bevált, jól működő rendszerei, de ezek nem mozgatják meg a kkv-tulajdonosok fantáziáját. Óriási lemaradásunk van, noha sokat fejlődött a szektor az utóbbi tíz évben, ami leginkább az oktatás minőségi javulásának és a gazdasági fejlődésnek köszönhető. 
A döntéshozók felismerték, hogy ki kell nevelni azt a vállalkozói réteget, amely hisz az innovációban. Bár a magyar gazdaság teljesítményének kevesebb mint a felét teszik ki a kis- és középvállalkozások, a munkahelyek több mint kétharmadát adják, ezért kiemelkedő fontosságú a korszerűsödésük, fejlődésük.

Ki kell nevelni azt a vállalkozói réteget, amely hisz az innovációban”

Mikorra várható a felzárkózás? 
Nyugaton a vállalkozói szellem és a fejlődés melletti elkötelezettség nagyobb múltra tekint vissza, mint hazánkban. Ezt az előnyt nagyon lassan lehet ledolgozni. Ezenfelül a magyar gazdaság duális szerkezetű: vannak többségében elmaradott kis cégek és modern nagyvállalatok. Sajnos nagyon hiányoznak a korszerű középvállalatok. A támogatási rendszerek alapvetően a kkv-kat támogatják, a középvállalatokat nem, pedig ezek a cégek lehetnének az innováció úttörői, a jó példák.

A kormányzat nagy erőfeszítéseket tesz a hazai cégek erősítésére, hogy kicsikből nagyok legyenek.
Valóban, ráadásul a programokat úgy alakították ki, hogy a társaságok növekedés és szintlépés esetén is részesülhetnek a „kisebb korukban” kapott támogatásokban. Jó irányban halad a magyar gazdaságpolitika, de nagyon lassú a fejlődés, mert elsősorban a támogatásra épít.

Fotó: Mátrai Dávid
Fotó: Mátrai Dávid

Nem csak állami támogatással lehet fejleszteni a magyar cégeket?
Nem. Meg kell változtatni a vezetőknek azt a gondolkodását, amely szerint kizárólag az adófizetői támogatás megszerzése a cél. A vállalatoknak el kell kezdeniük növekedni, saját tőkét felhalmozni, és ebből a saját erőből kell előteremteniük a fejlődés feltételeit.

A fejlődés egyik motorja pedig az innováció. Ennek tekintetében hol áll Magyarország az EU-s versenytársakhoz képest?
Magyarország a kreatív emberek országa, rengeteg ötlettel találkozunk, jelentős részük azonban nem jut üzleti sikerre, nem lesz belőle termék. Ezért szerepel hazánk az innovációs ranglista alsó negyedében. Bár feljebb léptünk, olyan áttörés még nem következett be, amilyen a cseheknél vagy a lengyeleknél már látható.

Rengeteg ötlettel találkozunk, jelentős részük azonban nem jut üzleti sikerre”

Mi az a akadály?
A magyar gazdaság motorjai a nagy nemzetközi vállalatok, amelyek a legfejlettebbek közé tartoznak, és bár szoros kapcsolatban vannak a hazai innovációs közeggel, a gazdaságra gyakorolt hatásuk visszafogott. Lengyelországban és Csehországban a gazdaság jelentős átalakulása következtében megerősödtek a hazai kis- és középvállalkozások, és az általános növekedés mellett már kutatás-fejlesztésre is több időt és pénzt fordítanak a cégek. Mivel a magyar kkv-szektor még nem tart ezen a szinten, amikor valakinek egy jó ötlete támad, a fejlesztését inkább egy tőkeerős multinál valósítja meg. Természetesen ebből is van haszna a nemzetgazdaságnak, de jó lenne, ha az innováció megjelenne az erősödő magyar kis- és középvállalkozásoknál is, mert elsősorban ebből lesz növekvő, itthon maradó magyar tudás, kompetencia, bér és profit.

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!