A megújulóforradalom csapdája: tudás- és munkaerőhiány
2022. október 26. 13:24
Becslések szerint legalább húsz-negyvenezer embert kellene itthon ki-, illetve átképezni a következő három–öt évben a megújuló energiaforrások elterjedése, az akkumulátorok gyártásának növekedése következtében. Kérdés, tudunk-e lépést tartani a mai munkaerő-hiányos környezetben a hirtelen keletkező igényekkel.
2022. október 26. 13:24
p
1
0
0
Mentés
Halaska Gábor írása a Mandiner hetilapban.
Az utóbbi napokban sok szó esik a frissen létesülő napelemek szaldóelszámolásának ideiglenes felfüggesztéséről, ám ez inkább rövid távú probléma; hosszabb távú, stratégiai megközelítéssel nézve jóval fontosabb kihívások is tornyosulnak Európa és benne Magyarország előtt a megújuló energia térnyerése következtében. Talán a legfontosabb adat, hogy már ma is igen jelentős mennyiség, a teljes éves energiatermelésünk több mint 11 százaléka származik szél- és napenergiából. A fejlett világ energiaigénye várhatóan évi 2,5-6 százalékkal növekszik, a megújuló energia termelésének és „raktározásának” ennél jobban kell növekednie, hogy szűk egy évtizeden belül, 2030-ra megközelíthessük az unióban célul kitűzött 55 százalékos kibocsátáscsökkentést.
Óriási költségek
A szükséges ötszörös növekedés és a fosszilis energiahordozók utóbbi hónapokban tapasztalt hatalmas drágulása miatt egyre nagyobb jelentőségű a nem fosszilis energia szerepe. A hatalmas kihívást természetesen az Európai Unióban is felismerték, így a legmagasabb döntéshozói szinten egymás után születnek alapvető gazdaságstratégiai döntések és szabályozások. Ennek megfelelően az EU a megújulóenergia-termelés és -kereskedelem szinte minden mozzanatát igyekszik átértékelni és prioritássá tenni – különösen a háború hatására megnövekedett árak, szállítási bizonytalanságok okán. Ezt fejtette ki egy minapi, a Makronóm által a helyszínről követett lisszaboni uniós innovációs csúcstalálkozón Kerstin Jorna, a belső piacokért, az iparért és a vállalkozásokért felelős európai bizottsági főigazgatóság vezetője.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.