Márki-Zayék fő kampányszlogenje a korrupcióellenesség, és még ha sikerül is megőrizniük támogatottságukat, a növeléséhez egyértelműen kevés lesz. Az elvek képviseletéhez nyilvánosság is kell, ahhoz pedig a volt kormányfőjelölt Facebook-oldalánál komolyabb médiára vagy legalább több médiamegjelenésre van szükség. Ebből a szempontból talán hibás döntés volt, hogy Márki-Zay Péter nem vette fel parlamenti mandátumát. Ez a közösség szintén politikushiánnyal küzd, egyetlen ismert arca a hódmezővásárhelyi polgármester, ő viszont a kampányban elkövetett hibái és az egyéniben elszenvedett veresége miatt némileg lejáratódott.
Ennek ellenére pártként ügyes építkezéssel benyomulhatnak az ellenzék drasztikusan visszaesett támogatottsága miatt keletkező űrbe, és elcsábíthatják a többi pártból kiábrándult szavazókat. Kérdés, hogy milyen politikai irányt vesznek – ismeretes, hogy a szűkebb-tágabb közösségben baloldalhoz köthető személyek is vannak, mint az elnökségi tag Magyar György ügyvéd, illetve ott van Hadházy Ákos is. Összegezve tehát, Márki-Zay Péter formációjának sok mindenre szüksége lesz, ha hosszabb távon középpárttá akarja kinőni magát.
Nagy Attila Tibor, független politikai elemző: Az ellenzék még mindig nem talált magára
Az baloldal a választási vereség óta még mindig nem talált magára annak ellenére, hogy a kormánynak súlyos válságot kell kezelnie, amelynek a következményeit egyelőre még csak sejtjük. Ilyen helyzetben az ellenzéknek lehetősége lenne előnybe kerülni. Az összefogás pártjainak népszerűségében mégsem következett be trendforduló, nem lettek népszerűbbek, és a Fidesz – annak ellenére, hogy veszített szavazókat – ma is megnyerné a választást. Az ellenzéki pártok háza táján a választást követően nem történt erkölcsi katarzis, a pártvezetők nem vállalták a felelősséget a vereségért. A vezetőváltások nem történtek meg azonnal, vagy vártak a lemondással, vagy megpróbáltak más pozícióba „átnyergelni”. Az ellenzéki pártok közül a DK lépett leghamarabb, a politikai innovációt jelentő árnyékkormány létrehozásával, ám ez leginkább az ellenzéki térfélen való dominanciaszerzés eszköze. Tagjai szinte mind a párthoz kötődnek – ez is azt sugallja, hogy a DK-nak (és általában az ellenzéknek) nincsenek független szakemberei. Ennek ellenére az igyekezet látszik, a választók azt érezhetik, hogy az ellenzékben egyedül a Demokratikus Koalícióban folyik valódi politizálás, nekik van némi sütnivalójuk. De az ismert arcok nagy részéről elmondható, hogy benne voltak az elmúlt választásokon elszenvedett vereségekben. Dobrev Klára nem olyan régóta van a politika élvonalában, de ő még az ellenzéki szavazók közt sem bír egyértelműen döntő támogatottsággal. Kérdés, tehát hogy az árnyékkormánnyal képesek lesznek-e döntően – azaz nagyjából 10 százalékkal – növelni a párt népszerűségét. Ennek akadálya lehet Gyurcsány Ferenc, aki még mindig nem hajlandó visszavonulni, és sok ellenzéki szavazót eltántoríthat attól, hogy a DK-ra voksoljon. A választási kudarc a Jobbikot viselte meg legjobban. Könnyen lehet, hogy a 2022-es választás megpecsételte a Jobbik kispárti létét. Jelenleg nagyon rossz állapotban van a párt, de nekik még van némi esélyük a visszatérésre – kérdés, hogy ez a terhelt politikai múlttal rendelkező, és nem túl izgalmas karakterű Gyöngyösi Márton vezetésével sikerül-e. Hasonlóan unalmas személyiség a Momentumot vezető Gelencsér Ferenc, aki nagyon rosszul kezdte pártelnöki pályafutását, és nagyon rosszul is folytatta azt. Egyelőre egy tehetségtelen politikus képét mutatja. Nagyon kínos módon leszerepelt például a Tranziton rendezett vitán Gulyás Gergellyel szemben. Vele a Momentum a Jobbikhoz hasonlóan elindult a kispárti lét felé. A párt érdemi mondanivalója tovább szegényedett, a Momentum elszürkült, unalmassá vált, érdekes kijelentéseket egyedül Donáth Annától hallunk, de lehet, hogy mire ő visszatérne, a pártból romhalmaz válik. Az MSZP már évek óta kispártként létezik, régóta nincs érdemi mondanivalójuk. Az embernek erőlködnie kell, hogy ne aludjon el, amikor a volt elnök, Tóth Bertalan beszél. De nem csak ő érdektelen, a legtöbb szocialista politikus szintén unalmas. Szintén problémát jelent a szocialistáknak, hogy a társelnöki rendszer sem működik, nincs valódi vezetőjük. De nem csak a vezetőség gyenge, ez a helyzet a másod- és harmadvonallal is. Támogatottságuk nem éri el a parlamenti küszöböt, tagságuk öregszik, az MSZP jelenleg lassan halad a megszűnés felé. Ott van még a Párbeszéd, amely egy budapesti párt, a fővárosban megszerzett pozícióiból él. Van néhány országosan ismert húzóemberük, jelenleg csak ez tartja őket életben. Az egy-két százalékos támogatottságuk mellett meglepett, hogy úgy döntöttek, önállóan indulnak az EP-választáson. Az LMP-nek viszont még annyi ismert politikusa sincs, mint a Párbeszédnek. Az egy szem Ungár Péteren kívül nincs valódi politikusuk. A párt most ugyan stabilizálódott, de országosan nagyon kevés helyen van szervezeti hátterük. Emellett szükségük lenne még néhány „húzóemberre”, hogy feljebb tudják tornászni a népszerűségüket.
„Demokráciavédő” kampánymilliárdok – Kacsoh Dániel és Nagy Gábor írása a Mandiner hetilapban
Nyitóképen: Egy erő van talpon a vidéken – Gyurcsány Ferenc pártja domináns szerepre törekszik az ellenzéki oldalon. Fotó: MTI / Illyés Tibor