Recenzió Lánczi András könyvéről.
Mivel a modernitásban már nem általános a vallási igazságok elfogadása, azaz végbement a szekularizáció, a modern ember nem a túlvilági mennyországban hisz, hanem ezen a világon szeretné megvalósítani. Azaz materialista lesz – és nihilista. Az e világi megváltás eszköze pedig az állam, amely így hatalmasra nőtt – az államtól várjuk a megváltást, az egyén problémáinak megoldását. Persze eközben ellenezzük a zsarnokságot, a túlzott állami kontrollt, ami ellentétben áll az előző, megváltó államra vonatkozó kívánalommal – a feszültség feloldása az intézményesítés és elszemélytelenítés, meg olyasmik, mint a „hatalmi ágak egyensúlya”.
Lánczi András kötetének alaptétele így hangzik: „a fizikai természet modern legyőzésének programja elősegítette a modern társadalmi szerződés megfogalmazását is, ám ezzel a természet és a vallás helyett a politikát tettük meg megváltóvá”. Ebből következően a politika ma már mindent felölel, életünk minden aspektusát magába olvasztotta. Minden probléma megoldása az állam feladata lett, az állam mellett pedig a technológiában bízunk. Ezért aztán a politika is technicizálódott. Ma „nem irányítani kell, hanem menedzselni”.
A technicizálódás egyik oka, hogy a vallás hanyatlása és a természeti törvények társadalmi szerződéssel való felváltása nyomán – mindezt nevezhetjük felvilágosodásnak is – az egyetlen érvényes tudás a modernitásban a matematikai jellegű tudományos tudás, ami absztrakt és formális. A filozófia, a teológia, a versek, a tapasztalati tudás nem számít igazán tudásnak. Már csak azért sem, mert az örök és objektív isteni és a természeti törvényeket sutba dobtuk, és az individualizálódás nyomán ma historizálunk, azt mondjuk, hogy minden igazság hely- és időfüggő, a „társadalmi kontextus” függvénye. Azaz az igazság szubjektív és relatív lett.
Lánczi szerint „a politikai megváltás értelme az, hogy harmóniába lehessen hozni az egyéni vágyódást a jó élet iránt
és a közösség ügyeként felfogott politikát”. Hozzáteszi: „a politika azonban nem valláspótlék, mert a politika mindig is volt, a szekularizált modernség előtti világban is”.
A szerző a kötet első fejezetében hosszan elemzi a modernitás hajnalát, avagy a modern fordulatot, felhasználva a 16–18. század szerzőit. A kora modern kor a felvilágosodás kibontakozásának, egyben a forradalomként is emlegetett polgárháborúk ideje. Így e kor számára fő kérdés az, hogy miként lehet béke, ami az engedelmesség és lázadás témakörét is magában foglalja. A megoldás a társadalmi szerződés lett, amelyet Lánczi kritikával illet, minthogy az felváltotta a természettörvényt. A béke kérdése emellett természetesen a rend kérdése is: a szerző szerint a matematika hozta el az „ismeretelméleti megváltást”.
A filozófus ezután tér ki arra, hogy „mi van az igazsággal”, majd az emberi jogok kérdéskörét elemzi:
Lánczi külön fejezetet szentel a nemzetnek, feltéve a kérdést, hogy esetleg lehet-e a nemzet megváltó. A szerelemről szóló fejezetben deklarálja, hogy a szerelem a politika legnagyobb ellenfele, egyben a természetjogi gondolkodás utolsó menedéke. Az egyetem mibenlétén gondolkodva rámutat, hogy az a hagyomány(átadás) helye, de ma azt is át akarják formálni. Felmerül a tudás mint megváltás kérdése, a bátorság ügye, s a szerző végül felteszi a kérdést: lehetséges-e még politikai filozófia az ideológia ellenében? A zárszó a politika és az ember megfékezésének lehetőségét boncolgatja.
A Politikai megváltás a nagy konzervatív modernitáskritikák sorába illik.
Lánczi András: Politikai megváltás. Lehetséges-e racionális politika? Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, 2023
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
„A csavaros észjárású Joe abszolút katasztrófa! ” – reagált közösségi oldalán a republikánusok elnökjelöltje.
Fejtette Karinthy. Ez áll a az újságra ráírva. Egy biztos, a híres író szenvedélyes keresztrejtvény-fejtő volt.
