Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
A Társadalmi riport 2016 tanulmánykötet kutatási eredményei, elemzései alapvetően megerősítik, hogy az elmúlt években társadalompolitikai fordulat történt és pozitív változások indultak meg Magyarországon – közölte az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Tárki által készített kiadvány bemutatóján. Tóth István György szerkesztő, a kötet főbb üzenetei között arról beszélt, hogy bár a makrogazdasági mutatók 2015-ben biztatóak voltak, az ország a stabilizáció után mégsem nézett szembe az oktatási és egészségügyi reformok kérdésével, ehelyett a menekültügy került a közbeszéd középpontjába.
Czibere Károly kiemelte: ahogy azt a KSH már korábban jelezte, az elmúlt években nőtt a foglalkoztatottság, csökkent az inaktivitási ráta és 2013-tól csökkent a szegénység által veszélyeztetettek száma is. Hozzátette: a pozitív változás két kormányzati intézkedésnek, a rezsicsökkentésnek és a devizahitelesek megsegítésének is köszönhető.
Az államtitkár a kötet anyagi deprivációt (megfosztottságot) elemző fejezetéből azt emelte ki, hogy csökkent azok száma, akik anyagi okok miatt nem tudják kifűteni a lakásukat, vagy akiknél előfordult fizetési elmaradás.
A „megkerülhetetlen tudásbázisért” köszönetet mondva, jelezte: tárcája a különböző felzárkózási programok tervezésénél, megvalósításánál a jövőben is számít a hasonló elemzésekre, épít a kutatási adatokra.
A Társadalmi riport kötetek 1990 óta kétévente közölnek adatokat, elemzéseket a megelőző két év magyarországi társadalmi folyamatairól. A 2012-es kötetet alapítványi támogatással, a 2014-es kiadványt közadakozással jelentették meg, a most bemutatott, húsz tanulmányt tartalmazó munka kiadását az államtitkárság támogatta.
A szerkesztők véleménye
A szerkesztők, Kolosi Tamás és Tóth István György, az előszóban azt írták: a tárcával való jó együttműködés azt jelenti, hogy „a tényekre alapozott, hatáselemzésekre épülő politikacsinálásra van tér és fogadókészség még abban az időszakban is, amikor meglehetősen sok szakmapolitikai kérdés is a politikai kommunikáció terében értékelődik és dől el”.
A szerkesztők a társadalmi egyenlőtlenségeket elemezve azt írták: alapprobléma, hogy „a magyar társadalom »en bloc« (úgy ahogy van) tartozik Európa szegényebbik feléhez”. Európai összehasonlításban fogyasztást, életszínvonalat, iskolázottsági szintet, életstílust, nyitottságot, elfogadási képességet, nyelvtudást tekintve a magyar társadalomnak csak a kisebb része, talán harmada van „kinn a vízből”, és képes partnere lenni európai társainak.
Az adatok azt mutatják, hogy jelentősek az egészségi és az oktatási egyenlőtlenségek, továbbá gyengék, nem hatékonyak az egészségügyi és oktatási intézmények – tették hozzá. Összegzésük szerint a társadalmi felemelkedéshez intézményi reformokra lenne szükség, továbbá arra, hogy a magyar gazdaságban olyan környezet domináljon, amelyet verseny, innováció és értékteremtés jellemez.
Tóth István György a kötet főbb üzenetei között arról beszélt, hogy bár a makrogazdasági mutatók 2015-ben biztatóak voltak, az államháztartás pozitív irányba fordult, nőtt a foglalkoztatottság, az ország a stabilizáció után mégsem nézett szembe az oktatási és egészségügyi reformok kérdésével, ehelyett a menekültügy került a közbeszéd középpontjába.
A kötet főbb témái
A csaknem 450 oldalas kötet – amelynek szerzői között nem csak a Tárki munkatársai szerepelnek – hat fejezetében gazdasági, munkaerőpiaci témákkal, a társadalmi szerkezettel, a háztartások válság előtti és utáni helyzetével, a migrációval, a szociális intézményhálózattal, valamint értékekkel, attitűdökkel foglalkoznak. A vagyoneloszlás adatait elemző írás szerint a vagyoni egyenlőtlenség nagyobb, mint a jövedelmi egyenlőtlenség, továbbá Magyarországon nemzetközi összehasonlításban magas a vagyontalanok aránya.
A kötet egy másik tanulmánya szerint Magyarországon a szegénység az európai uniós átlag alatt van: az Eurostat tavalyi adatai szerint a magyar népesség 14,6 százaléka élt relatív jövedelmi szegénységben, az uniós átlag 17,2 százalék. Ugyanakkor ettől eltérő képet mutat az anyagi deprivációban élők aránya; ebben csak Romániának és Bulgáriának vannak rosszabb mutatói. A magyar népesség 44 százalékát érinti a probléma, míg az uniós átlag 19,5 százalék. A jövedelmi szegénység és a depriváció mérési módszertana eltérő; előbbi inkább az erőforrásokra, utóbbi inkább a fogyasztásra összpontosít. Az anyagi deprivációt egyebek mellett azzal mérik, van-e a háztartásban autó, színes tévé, automata mosógép, telefon, a háztartásban élők megengedhetnek-e maguknak egy hét nyaralást, kétnaponta húsfogyasztást, a lakás rendes kifűtését, fedezni tudják-e a váratlan kiadásokat, vannak-e fizetési elmaradásaik. Az elemzés szerint miközben a gazdasági válság utáni években számottevően csökkent az anyagi deprivációban élők aránya, nemzetközi összehasonlításban Magyarország mégis kedvezőtlenebb helyzetben van az egy főre jutó hasonló GDP-vel rendelkező régiós országokhoz képest.
Egy másik tanulmány szerint a háztartások nettó megtakarításai a gazdasági válság óta eltelt időszakban növekedtek, és csökkent a törlesztési nehézségekkel küzdő háztartások aránya. A Tárki adatai szerint a magyar háztartások tavaly havonta átlagosan 158 ezer forintot költöttek, ez 78-79 ezer forintnyi egy főre jutó fogyasztást jelentett. Hozzátették: összességében a 2012 óta tartó fogyasztásbővülés folytatódott.
Az egészségügyi helyzetet elemző fejezetben arról írnak, hogy a javuló trendek ellenére is rosszabb az egészségi állapot Magyarországon, mint az a gazdasági fejlettség alapján elvárható lenne. Az egyenlőtlenségek a társadalmi csoportok és az ország különböző területein élők között mélyek; a legrosszabb helyzetű kistérségben élő férfiak születéskor várható élettartama 13 évvel alacsonyabb, mint a legjobb helyzetű kistérségben élőké. Az elemzés szerint mindez az egészségügyre fordított közkiadások reálértékének a csökkenésével hozható összefüggésbe.
(MTI)