Salföld: az egyik legszebb magyar falu

2018. július 17. 15:02

A Somogyi Győző és társai munkája által újjászületett Salföldön jártunk. Hamarosan jön az interjú, addig is nézzenek körbe velünk a községben.

2018. július 17. 15:02
K. Hillier Lili

A Mandiner Somogyi Győző festőművésznél járt, aki a Káli-medence egyik eldugott falujában, Salföldön él már a '70-es évek óta. A budapesti festő az elsők között volt, aki a fővárosból Salföldre költözött az akkori őslakos parasztok és földművesek közé.

Akkor még nem sejthette, de ennek nyomán szép lassan megindult egy letelepedési hullám a városi értelmiség körében: azóta már Somogyi számít salföldi „őslakosnak”. 

A Somogyi Győzővel készülő interjúnk hamarosan érkezik, addig is nézzenek körbe velünk Magyarország egyik legszebb falujában!

A Káli-medence alatt nagyjából a Burnót-patak középső folyásának síkságát értjük, amit délről a Balaton-felvidék, északról a Bakony határol. Római leleteket is találhatók a medencében, a honfoglaló magyarok pedig 900 körül érkeztek a térségbe. A Kál nemzetség telepedett ide, nevük később beélült a falvak és települések neveibe is.

Az Árpád-korban rengeteg templom épült a környéken, több helyi földesúrnak és a veszprémi püspökségnek is volt érdekeltsége a régióban. A környék települései közé tartozik Balatonhenye, Kékkút, Köveskál, Kővágóörs, Mindszentkálla, Monoszló, Szentbékkálla és Salföld is.

Somogyi Győző grafikája a Káli-medencéről

Salföld élete a török hódításig virágzott, állattartással, szőlőműveléssel foglalkoztak a helyi parasztok. A lakosság etnikailag magyar volt. A török hódítás azonban szinte teljesen elpusztította a falut, csak a 18. században kezdett újra magához térni. Ezt a népszámlálások adatai is alátámasztják: az 1828-as népszámlálás szerint 293 fő, 1890-ben már 613 fő élt Salföldön. A 20. század közepéig állattenyésztésből, halászatból és szőlőművelésből éltek a helyi közösségek.

A salföldi épületek viszonylag jól átvészelték a világháborúkat – a népi építészet dominál, a régi parasztházak a mai napig eredeti formájukban láthatók. A falu társadalmát viszont a szocializmus gyökeresen átalakította. A magángazdaságokat szétverték, a parasztgazdák földjeit és házait is államosították. A környék iskoláit sorra zárták be. A helyieknek hirtelen vonzóvá váltak a városok, a paraszti élet és az állattartás már nem tudta felvenni a versenyt egy összkomfortos veszprémi vagy budapesti panellakással. 

Salföld hirtelen elkezdett kiürülni, az „őslakosok” gyerekei elhagyták a falut.

Az elvándorlással szinte egyidőben kezdte magának felfedezni a Káli-medencét a városi értelmiség. Somogyi Győző mindent hátrahagyva Salföldre költözött, a hetvenes években Jancsó Miklós is forgatott a környéken, de olyan ikonikus alakok mint Cseh Tamás vagy Somló Tamás is állandó vendégek voltak a térségben. 

A helyiek elvándorlását ugyan ez sem állította meg, de elindult egy érdekes folyamat ami jelenleg is tart: a városi értelmiség és a művészek közül többen letelepedtek, régi parasztházakba költöztek, és a szellemi munka mellett gazdálkodni kezdtek. Somogyi elmondása alapján Salföld és a régió mostanra egyfajta „értelmiségi öregek otthonává vált”.

Folyt. köv.

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2018. július 17. 18:03
"A salföldi épületek viszonylag jól átvészelték a világháborúkat" Azokat nem volt nehéz. Az I. világháború harcai nem érintették a területet. A II-ikban pedig kis falvakat nem bombáztak szándékosan az amerikaiak. Bár mindig minden amerikai kötelék a Balatonhoz repült először úgyhogy légi harcok és kényszerbombaoldások bőven voltak. Amire pedig a front odaért 1945. március végén, addigra szélsebesen vágtatott a front Bécs felé, úgyhogy akkor már nemigen értek rá se a németek, se a szovjetek harcolni. Harc már csak ott volt, ahol a szovjet felderítők túlságosan siettek és nem volt elég türelmük kivárni, hogy a német utóvédek visszavonuljanak. Nagy harcok a Balaton-Székesfehérvár közötti térségben voltak, ott csaknem 4 hónapig állt a front a 7-es út körül.
Akitlosz
2018. július 17. 17:49
A Káli-medencét nem határolja a Balaton-felvidék, mert a Káli-medence az maga a Balaton-felvidék, annak egy kis része, nem attól külön tájegység. Budapesti festőknek biztosan jó hely, de mit is csináljanak ott a helyiek? Menjenek el cselédnek az ott élő budapesti festőkhöz? A terület a török idők után lett a veszprémi püspöké, előtte nem az volt, hanem helyi kolostoroké vagy helyi nemeseké. Honfoglalás után a Kál nemzettségé, ahogyan az a cikkben is van. Az 1526. előtti falvak nagy többsége elpusztult, kevésbé rossz esetben csak ideiglenesen, de a többségük örökre. A török idők alatt is végig lakott település csak kb. minden tizedik az 1526. előtt létezett települések közül. Pedig a Balaton-felvidék nem tartozott az Oszmán-birodalomhoz. Csobánc várát sohasem foglalták el a törökök. A kettős adóztatás területe volt, azaz front terület, háborús zóna, éppen emiatt volt olyan hatalmas a pusztulás. Nagyobb mint a frontvonaltól távol a belső hódoltsági területeken.
Héja
2018. július 17. 17:03
Salföld valóban vonzó, de... Sajna túlépített és túldiszített. Somogyi Győző háza nem, de a többi olyan, amilyennek egy városi értelmiségi egy módos parasztházat képzel. A fali óriási értéke a tőle pár kilométerre tölgyligetbe épült 800 éves pálos kolostorrom, viszonylag ép kora gótikus templomával. Misztikus hely (kocsival is megközelíthető).
néhai Ch.Pilot
2018. július 17. 16:17
"Salföld: az egyik legszebb magyar falu" Ja, ma még. Csak két nagy veszély is fenyegeti: 1. Előbb-utóbb ide is betörnek a migránsok - ne áltassuk magunkat -, ezt a népvándorlást nem lehet megúszni, csak késleltetni. 2. Még őelőttük idejönnek a nyugat-európai országokból az őslakosok mint menekültek, és a saját konzumidióta életfelfogásuk szerint átalakítják (értsd: elrontják) az egészet.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!