A kölcsönös bizalom jobb egyetemet épített – Modellváltás a Corvinuson a HÖK szemszögéből

2021. február 11. 06:50

Szabados Levente három éven keresztül vezette a Corvinus HÖK-öt, működése alatt zajlott az egyetem alapítványosítása. AZ SZFE-vel szemben azonban a hallgatók itt támogatták a folyamatot, és érezhetően javult is az oktatási környezet. Mi volt a titok, és hogyan változott az egyetem az elmúlt időszakban? Interjúnk.

2021. február 11. 06:50
null
Constantinovits Milán
Constantinovits Milán

Három év a HÖK szolgálatában, hogyan tovább, irány a politikus pálya?

A HÖK-özés során szerzett tapasztalatok az embert sokféleképpen építhetik. Egyrészről felkészítik a közéleti szerepvállalásra, hiszen a HÖK vezetés legfontosabb aspektusa a hallgatók érdekképviselete. Az elmúlt években számos oldalról ismertem meg a Corvinus Egyetemet érdekképviseleti szempontból, és jó alapnak érzem bármiféle közéleti funkcióhoz, hiszen az ember fiatalon elsajátíthatja, hogy megy a szabályzatírás és -értelmezés, mit jelent a képviselet, milyen az, ha egy szélesebb rétegnek akarunk eleget tenni a munkánkkal, és nem csupán eladni valamit, ahogy az üzleti életben. A további tervekről pedig: még nem döntöttem arról, hogy mivel fogok foglalkozni, de a jövőben valószínűleg vállalkozni fogok.

A HÖK-ről élő sztereotípiák szerint a szervezet nem csupán politikusképző, hanem a mindenkori kormány hű kiszolgálója. Ez mennyiben igaz?

A HÖK a hallgatókért van, őket képviseli. A képviselet során pedig a külső környezetünk legtöbbször az egyetem és ritkábban a kormányzat. A kormányzattal közvetlenül ritkán van dolga egy HÖK-nek, leginkább a kormányrendeletek hatásaira kell reagálnunk házon belül, és ha tudunk, akkor házon kívül. Elsődleges feladatunk ugyanakkor, hogy az egyetemünkön olyan lobbitevékenységeket tudjunk végezni, amellyel a hallgatói elképzeléseket és igényeket át tudjuk vinni a rendszeren. Ehhez elengedhetetlen a vezetőkkel a partneri viszony. Meg lehet itt tanulni a politikai alapokat is, de ez nem jelenti, hogy kiszolgáltatott lenne egy HÖK a mindenkori kormánynak.

Az Ön regnálása alatt zajlott az egyetem alapítványosodása. Ez a modellváltás zajlik jelenleg több intézménynél is, például az SZFE esetében. Miért nem lett a Corvinusból SZFE, blokáddal, a fenntartóval való nyílt szembefordulással?

Az érdekképviseletnek és a demokráciának számos formája létezik. Mindenki más formát kedvel vagy alkalmaz. Persze tudni kell azt is, hogy a műfaj, amit választunk, az vajon megfelelő-e a céljaink eléréséhez. A Corvinus HÖK célja az volt, hogy a hallgatóink ne veszítsenek jogaikból és lehetőségeikből a magánegyetemmé válással. Mi ezt elértük, tegyük hozzá, nagyon sok tárgyalással és egyeztetéssel. Elhittük, hogy az egyetemi vezetőség és a kuratórium is jót akart az egyetemnek, csupán ők más aspektusból nézték az egész átalakulás kérdését, mint a HÖK. 

A kölcsönös bizalom pedig jobb környezetet és egyetemet épített a hallgatóknak. 

Mit érzékel a hallgatóság a struktúraváltásból? Miben más most corvinusosnak lenni, mint három évvel ezelőtt? 

Túlvagyunk számos változáson, viszont ezek közül nem mind olyan, ami a hallgatók mindennapi életére kihatással lenne, vagy aktívan befolyásolná azt. Az átalakulás alatt megváltozott az egyetemi arculat és dizájn, új szakok jöttek létre, régi szakok újultak meg, és közben digitalizálódott egyre több minden a tanulmányi ügyintézésnél. A szakfejlesztéseknél HÖK-tagok vesznek részt a projektek vezetésében, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat HÖK egyetértéssel és közreműködéssel változott meg. HÖK-ös kezdeményezésre a diákszervezeti ösztöndíjkeret a kezdeti összegéről a tízszeresére emelkedett, illetve a demonstrátori és tudományos ösztöndíjak a mai konstrukciójukban szintén a mi kezdeményezésünkre jöttek létre. Számos programunknak köszönhetően pedig a székesfehérvári campus hallgatói élete is fellendült ezekben az években, mi hoztuk létre a Fehérvárra is kiterjedő HÖK-öt. Tehát 

az ösztöndíjak nőttek, az infrastruktúra javult, bővült, a szakok megújulnak vagy egészen újak jönnek létre. 

Ezek talán a legszembetűnőbb változások egy hallgató számára.

Milyen az egyeztetés, együttműködés a többi egyetem hallgatói szervezetével? A modellváltás kapcsán egész más állásfoglalásokat adtak ki az érintett HÖK-ök. Létezik egységes akarat, érdekérvényesítés?

Minden HÖK hatásköre a saját egyeteméig tart. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáján pedig ezek az egyetemeket átívelő, országos szintű dilemmák kerülnek napirendre. Ahány egyetem, annyi modell és megannyi megoldás létezik. Mi átadtuk a tapasztalatunkat több magánegyetemmé váló HÖK-nek is, és bízunk benne, hogy lehetőségük lesz eredményesen részt venni az átalakulásokban.

Mennyire érdekli a hallgatókat az érdekképviselet, egyáltalán a közélet világa? A felmérések szerint nagyfokú a kiábrándultság, nincs igazi közéleti motivációja a Z generációnak.

A maga értelmezésében sokakat érdekel a közélet. Ha valakit az egyetemi közélet érdekli, az általában eljön HÖK-özni. Akit pedig a nagypolitika érdekel, ők lelkiismeretüknek megfelelően érdeklődnek bizonyos témákban. Én azt tapasztaltam, hogy 

a corvinusos hallgatót nemcsak érdekli a közélet, hanem véleménye és proaktív javaslatai is vannak.

Valószínűleg a Corvinus persze nem reprezentatív minta az egész Z generációt tekintve. Egyetemünk sajátossága, hogy a szakokból kifolyólag az üzleti világ, közgazdaságtan és közélet, társadalomtudomány iránt érdeklődő hallgatók jelentkeznek ide. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy nagy számban érdeklődnek a hallgatók a közügyek valamely szegmense iránt. 

Mik a felsőoktatás legfontosabb kihívásai 2021-ben?

Az állami fenntartású modellekről a nem állami fenntartású működési modellekre való átállások, a HÖK-ök szerepei az új egyetemi modellekben és a képzések folyamatos korszerűsítése. És persze a koronavírus járvány kapcsán felmerült kérdések vizsgálata a jövőre nézve: a digitalizáció, a távoktatás előnyei és hátrányai, az open-book vizsgák. Ezek mind olyan témák, amelyekben egy jól megfontolt, arany középutat kell kialakítani, hogy a modern világ adta lehetőségeket kihasználva, de a személyes kapcsolatokat és a jónak bizonyult módszereket megtartva egy még jobb felsőoktatás születhessen. 

Összesen 30 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Porkoláb Zsuzsa
2021. február 11. 18:00
Már 2-os egyetemistákat elvisznek projektekre, külföldön nagy keletje van magyar észnek. Olyan amerika típusú lesz ez. Tanulj meg megélni, ha nem akarsz éhen dögleni! Épp ideje, állami csecsről leszakadni, odafigyelni: múlt dicsősége se, de lett ágybasz.rós szfe, na ezt ők kikerülték, ésszel, értelemmel, derűvel. Örülnek, hogy piacra revolverezték őket, kik nagyjai lesznek népnek. Ez a piac, ez a gazdaság, észre fogja venni ezt szfe, ha nem kell ő sehol. A felkínált lehetőséggel élni kell tudni.
Citromos
2021. február 11. 17:01
Nagyon is sok dolog érinti a hallgatókat a mindennapi életben. A LEGNAGYOBB A Corvinus-ösztöndíj bevezetésével nemcsak a tandíj emelkedett a fizetős hallgatóknak, hanem sokkal kevesebb ember juthat hozzá az Ösztöndíjhoz a teljes tanulmányai során. Ugyanis, az alapképzésre felvettek 85%-a kapta meg idén a Corvinus-ösztöndíjat (tehát nem kell fizetniük az 1. évért). AZONBAN A tanév végén jön egy listaállítás, hogy ki milyen tanulmányi eredményt ért el. Vagyis jön a kérdés, hogy kit sorolnak át fizetősre. Minimum 3,8-as átlag és 46 teljesített kredit kell ahhoz, hogy egyáltalán felmerüljön az a kérdés, hogy bent maradhat-e az illető az ingyenes képzésen. Eddig ez az átlag 2,5-3,0 körül mozgott. Viszont, aki ezt elérte, az sem biztos, hogy bent marad az Ösztöndíjban. Ugyanis a 3,8 fölött teljesítőket sorba rendezik. És teljes ösztöndíjat CSAK a felső 25% kap. Részösztöndíjat pedig a következő 25%. Tehát a maradék 50% akkor is át lesz sorolva fizetősre, ha elérte a 3,8-as átlagot és a 46 kreditet. Nos, akkor milyen kis változás is történt? Emellé emelkedett rengeteg díj. A kollégiumi díjak 2x-3x magasabbak lettek. Egy vizsga ismétlése már nem 2 000 Ft, hanem 8 100 Ft volt ebben a félévben, amely még tovább emelkedett (azt hiszem 8 600 Ft-ra), merthogy emelkedett a minimálbér is. Nos, akkor, hogy is van ez? Ja, de a Corvinus-ösztöndíjas félévek nem állami félévek, így nem használod el a 12 állami félévedet. Könyörgöm, már alig van állami egyetem, a maradék 7 egyetem is át fog alakulni lassan.
EkkoraHazugságot
2021. február 11. 16:27
Az Elnök Úr (hehe) valóban híres, vagy inkább hírhedt a Corvinuson. A hallgatók egy elég nagy része kifejezetten utálta/utálja Leventét. HÖK elnökségét, sőt már HÖK tagságát is több botrány kísérte: Egyszer majdnem összeomlott miatta az egyik ösztöndíj elbírálása, mert ő éppen síelt. Saját magának havi 190 000 Ft-os ösztöndíjat szavaztatott meg, illetve az általa kedvelt diákszervezeteknek szórta a pénzt mindenféle hülyeségekre. Fekete listát vezetnek a HÖK-ben azokról, akiknek nem szabad segíteni, mert Leventének, vagy más HÖK-ös vezetőnek a múltban összetűzése volt velük. Számos embertől hallottam, hogy HÖK elnökként fenyegette őket, ha nem csináltak úgy, ahogy azt ő elvárta. Nem csak HÖK tagokról van szó, hanem diákszervezeti vezetőkről is. Privát beszélgetéseik során gyaláztak egy - már csak volt - HÖK tagot, mert az pszichológushoz járt. A sors fintora, hogy azóta állítólag Levente is jár. Az elnökségének vége is egy hatalmas botrányba fulladt, ugyanis - miután a hallgatók java nem szimpatizál a HÖK-kel - 7 hónap alatt sikerült az érvényességhez szükséges 25%-os részvételt elérnie a közgyűlési választásnak, amin egyébként csak ők indultak. Ezután az alakuló ülést egyből zárttá tették, majd több megválasztott küldött szerint még zártan sem került a küldöttgyűlés által megválasztásra az új elnök. Levente egyik volt alelnöke kinevezte saját magát elnöknek, azóta ő az elnök. A saját maguk által létrehozott szabályzatuk számos pontját megsértették. Hab a tortán: a HÖK a hallgatói érdekképviseletre szánt pénzből a leköszönő Leventének egy MacBookot vásárolt ajándékba. Őszintén remélem, hogy Levente és a haverjai soha nem fognak a politika közelébe sem kerülni! egy volt Corvinusos hallgató
flesh ripper
2021. február 11. 10:51
A SZFE-eset azért hátborzongató, mivel a szerencsétlen ripacstanoncokkal elhitették azt, hogy a züllésük, szakmai pusztulásuk és elhülyülésük, az ő érdekeiket szolgálja. Pedig ezek a szerencsétlen hülyegyerekek, saját magukkal szúrnak ki, ha együttműködnek a kihasználóikkal, azzal a tanári karral és színházi közeggel, amely ellenérdekelt a minőségi megújulásban, a hatékonyságban és a valóságos szakmai teljesítmény alapján végzett értékelésben. Akár azok a budapesti naivak, akikkel elhitették azt, hogy jobb, kifizetőbb és emberibb életük lesz Karigeri, Pikó, Niedermüller, vagy Naszály (stb) alatt. Hát, nagyon keveseknek, tényleg jobb lett! A bandatagoknak igen! A SZFE esetében is van 4-5 diák, akinek jobb lesz, beveszik alcsicskának a szopóbrigádba. A többiek pedig, nyalhatják azt, ami kifolyt a padlóra.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!