Semjén Zsolt kifejtette, mi szerinte az Európai Unió „szégyene”

Nyitókép: Földházi Árpád

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki,huszadik ülését követően került sor az értékelő sajtótájékoztatóra, ahol Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszélt az anyaország és a külhoni magyarok kapcsolatainak alakulásáról.

Az ellenzék fele távol maradt

Potápi Árpád röviden felidézte a Magyar Diaszpóra Tanács csütörtöki eseményeit, emellett köszönetet mondott a MÁÉRT zárónyilatkozat támogatásáért a magyarországi és külhoni pártoknak. Semjén kiegészítette: három ellenzéki párt nem jött el, volt aki ezt előre is jelezte, a DK, a Pábeszéd és a Momentum. „Lelkük rajta” – fogalmazott erre Semjén: „ellenben akik eljöttek, azok javaslatai beépültek a zárónyilatkozatba”. Újságíró kérdésre hozzátette:

A Momentum ki is mondta hogy nem vesz részt. „Én örülök neki, hogy nem jöttek el” – kommentálta Potápi, mire Semjén hozzátette: „Nekem sem hiányoztak, de miután egy összmagyar ügy, minden magyar pártnak itt kell lennie, mindent elmondatnak, bírálhatnak, ez az amit nem tehetnek meg, hogy nem jönnek el.” Emellett utóbb Keresztes László Lóránt LMP-s politikust is méltatta Semjén, mondván, fontos, hogy legyenek közös nemzeti ügyek, ahol mindenki a saját európai pártcsaládjában képviseli a magyar érdekeket. „Az LMP ezt harcosan meg is tette a verespataki szennyezés kapcsán, értelmes és helyes dolog, hogy legyen határon túli zöld politika”.

Ami az erdőgazdálkodást illeti, kérdésre Semjén azt mondta, Szász Jenő miniszteri biztos jár utána az erdélyi magyar közbirtokosságok kapcsán a magyar erdészetek beszállnának egy fafeldolgozó létesítésébe, mert az osztrákok most még lenyomhatják az árakat, miközben hazánkban fahiány van – a megoldás kézenfekvő lenne mindkét fél számára.

Számok és eredmények

A politikus egyébként kifejtette: a Magyar Diaszpóra Tanács 100 szervezete – pártok, egyházak – a teljes Kárpát-medencén kívüli magyarok részvételével zajlott. Semjén ismertette a magyarországi egyetemi tanulmányokra vonatkozó új ösztöndíj bejelentésének megerősítésével. „Kötődjön Magyarországhoz, tanuljon itt, épüljön be a magyar társadalomba, ha ide is házasodik, még jobb” – tette hozzá Semjén, majd megemlítette nóvumként a Welcome Office nevű „hazaváró irodát”, ahol egyablakos ügyintézéssel segítik a hazatérni vágyó diaszpóra-magyarok hazatelepülését.

Semjén sorolta: Uruguaytól Svédországig számos magyar házat adtak át, a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében eddig 1000 ösztöndíjast küldtek ki a diaszpóraszervezetekhez, amelyek az eredetileg emigránsszervezeteket modernizálták, a Mikes Kelemen-program keretében pedig 230 ezer dokumentumot hoztak haza, köztük ritkaságokat. „2010 óta 5 ezer intézményt és szervezetet támogattunk” – fogalmazott –

– tette hozzá.

„A mai nagy bejelentés, hogy háború, energiaválság ide-oda, vannak olyan stratégiai dolgok, ahol erős jelzéseket kell küldeni, hogy nem engedünk az értékeinkből: ezért radikálisan megemeljük a jelenlegi 22 ezer forintnyi oktatási támogatást; Kárpátalján már most, a többi nemzetrésznél a következő tanévtől”.

Mintegy 250 hétvégi, úgynevezett vasárnapi iskolát támogatnak, 2010 óta több mint 200 milliárd forintot költöttek külhoni oktatás támogatására, így tudott a Sapientia Egyetemen 2 ezer hallgató végezni.

A politikus a Kárpát-medencei óvodaprogram 1000 óvoda építését-felújítását is említette, ahogy a kultúra területén 2500 beruházást, a templomfelújításokat és -építéseket. Beszélt a Határtalanul program sikeréről, ahol félmillió magyar gyerek állami támogatással látogathatott külhoni magyar közösséget. „tapasztalat, hogy amikor egy osztály elmegy külhoni magyar környezetbe, rövidesen már az ottani családokkal szövődnek barátságok, így hajszálerekkel tudjuk behálózni a Kárpát-medencét”.

Semjén Zsolt említette többek között az eredményes Sepsi OSK vagy a dunaszerdahelyi DAC eredményeit, amihez a kormány sportberuházásai is hozzájárultak. Felemlítette a kárpát-medencei gyermekvédelmi és védőnői hálózat kiépítését. Kiemelte: a babakötvényt és anyasági támogatást is kiterjesztették a határokon túlra, a gazdaságfejlesztés terén pedig 60 ezer vállalkozás támogatása történt meg 200 milliárd forinttal, ami 400 milliárd forint értékteremtést generált, s ez a helyi magyaroknak, az utódállamnak és az anyaország gazdaságának is jó. A politikus méltatta a testvértelepülési szövetségeket, és kiemelte az 1 millió 150 ezer új magyar állampolgár honosítását is.

Kiemelte: hazánk Horvátország és a boszniai horvátok, ahogy Szerbia és a boszniai szerbek mellett is kiáll.

Háborús feszültségek, honfitársaink veszélybe

Lapunk rákérdezett arra, milyen segítő akciókkal tervezik támogatni azokat az ukrajnai magyarokat, akik a relatíve biztonságos Kárpátalján túl, Ukrajna belsejében élik át az orosz rakétatámadásokat – egyikükkel éppen szerdán készítettünk interjút: a Hmelnickij városában lakó Szikora Attila testközelből éli át a háború mindennapjait.

Kérdésünkre Semjén felsorolva az anyaországi támogatásokat a magyar tanárok, orvosok, lelkészek, a magyar kultúra és oktatás terén Kárpátalja irányába, hozzátéve, miután az ukrajnai intézményrendszer nem működik, kialakult az a gyakorlat is, hogy személytől személyig juttatja az anyaország a támogatásokat, ezért „minden olyan magyar, aki ezekhez a támogatásokhoz hozzá szeretne jutni, jelentkezzen a KMKSZ-nél, vagy a Pedagógusszövetségnél, és azon keresztül a támogatásokat meg fogjuk kapni”, beleértve a belső-ukrajnai magyarokat is.

Azt is kérdeztük, mennyire tartanak attól, hogy hazánk is hasonló incidenst lesz kénytelen elszenvedni, mint ami Lengyelországban történt; Semjén erre úgy reagált:

mert az óhatatlanul Kárpátalján keresztül történne, amely régiót egyelőre a volóci rakétatámadáson kívül megkíméltek a háború borzalmai.

„Ez a szomorú esemény, ami történt, megerősíti a magyar politikának a helyességét, hogy azért nem engedjük, hogy Magyarországból magyar vagy más állam fegyvereit Ukrajnába szállítsák, mert az csak Kárpátalján keresztül tudna közvetlenül menni, és láthatóan valóban ki lennének téve a kárpátaljai magyarok egy hasonló csapásnak”. „Minden támogatást megadunk Ukrajnának, a menekültek fogadásától kezdve a karitáción át az újjáépítésig mindent, de egy dolog nem megy, fegyvert nem tudunk és nem is akarunk adni, nem utolsósorban a kárpátaljaiak védelmében, fogalmazott a politikus.

Régiós érdekeink és ellentéteink

Újságírói kérdésre a Budapestet Bukaresttel összekötő vasút nyomvonal kapcsán elmondta, exportorientált országként minél több út és vasút kell, hogy épüljön, s hogy ezek ne kerüljék el a magyarlakta területeket.

„Az Európai Unió szégyene, hogy Szerbia nem tag, nagyon régen fel kellett volna venni, lényegében mindent teljesített, ami ehhez szükséges,

– mondta a kormányfő-helyettes, hozzátéve: „életünk egyik legnehezebb döntése volt, amikor a kerítést felhúztuk a déli határon, mert ezzel elvágtuk bizonyos értelemben határon túli véreinket Magyarországtól, és a migránsáradat terhét a határon túli magyar falvak is viselik. Ezért kulcsfontosságú, hogy ne itt állítsuk meg, hanem toljuk le délre. Esély van rá, hogy Szerbia, hazánk és Ausztria közös erőfeszítésével toljuk le a déli határig ezt a védelmi vonalat. Ennek nyitánya a belgrádi bizalmi együttműködés”.

A zárónyilatkozatban is szereplő állampolgársági törvény kapcsán a szlovák kormány felszólítása is szerepel, ennek kapcsán feltett kérdésére Semjén gratulált a Szövetség választási eredményeihez és az összefogás erejét méltatta, hozzátéve: az RMDSZ példamutató, s „ha ott vagyunk a pozsonyi parlamentben, reális esélyünk van koalíciós pártként kormányon lennünk, és kormánypártként meg tudjuk oldani az állampolgárság kérdését, hiszen ez senkit nem veszélyeztet, ez már bizonyított, a szlovák ellentörvény viszont kudarcot vallott, mert a nyugat-európai szlovákokat büntette”.

„ez semmilyen problémát nem jelent Magyarország számára, de elvárjuk, hogy fordítva is így legyen” – fogalmazott a kormányfő-helyettes.

A MÁÉRT ülését Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg, aki a nemzeti érdek fontosságát hangsúlyozta a jelenlegi háborús helyzetben, emellett a háború gazdasági hatásairól is beszélt. Hangsúlyozta, hazánk nem fogadja el, hogy az európai uniós tagállamok közösen hiteleket vegyenek fel Ukrajna megsegítésére.