Sofőrre már lassan nincs szükség: leuralja a közlekedést a mesterséges intelligencia

Nem kell messzire menni, ha meg akarjuk tapasztalni, milyen egy olyan járműben utazni, melyet a mesterséges intelligencia irányít. A fővárosiak előnyben vannak, ugyanis a négyes metró sofőr nélkül halad, amely a mai napig mosolyt csal az emberek arcára, hiszen így a szerelvény elejéről a sofőr perspektívájából lehet követni a jármű útját az alagútban. 

A technológia széles körben terjedt el világszerte, szinte az összes nagyvárosban található már olyan metró, melyen nem szükséges metróvezetőt alkalmazni. A budapesti négyes metró járművei egy Airlink nevű rádiós technológiával van felszerelve, melynek segítségével a vonatok folyamatosan kommunikálnak a menetirányító berendezésekkel és a diszpécserközponttal az alagútban felszerelt antennákon keresztül.

Miért lenne más a levegőben?

A repülés világában hosszú évtizedek óta jelen van a robotpilóta.

A repülőgépekben található robotpilóta arra szolgál, hogy egy előre, a pilóták által betáplált útvonalon a gépet átvigye egészen a célállomásig. A technika annyira fejlett már, hogy manapság leginkább csak a fel- és leszállás során van szükség emberi beavatkozásra, ám ott sem mindig. 

A nagyobb repterekhez hasonlóan a Liszt Ferenc Repülőtéren is működik a műszeres leszállít rendszer (ILS), aminek segítségével a repülőgép a robotpilótán keresztül a legideálisabb szögben tud a kifutópályára érkezni, sőt még akár magától le is tud szállni, ám ezt a funkciót csak ritkán veszik igénybe, ugyanis a kapitány vagy az elsőtiszt finomabban tud landolni.

Mindent letaroló önvezetés

A mesterséges intelligencia elterjedése nem kerülhette el a személy- és tehergépjárműveket sem, mely Európában csak részlegesen, az Egyesült Államokban viszont szinte korlátlanul használható. Az új autókban már szinte kategóriától függetlenül valamifajta mesterséges intelligencia jelen van vezetéstámogató rendszer fedőnév alatt, mely a leggyakrabban az adaptív tempomat vagy a sávelhagyás asszisztens.  

Ennek segítségével – amennyiben az autóban lévő radarok látják a felfestést vagy a padkát – többé-kevésbé képes az autó a sávok között maradni. Mivel ez még nem magas fokú önvezetésnek minősül, így

Egyes autógyárak már olyan technológiát is kifejlesztettek, hogyha érzékelik, hogy az autóvezető rosszul lenne, nem tartja a kormányt huzamosabb ideig, akkor lehúzódnak az úttest szélére és bekapcsolják a vészvillogót. Az uniós szabályozás szerint a 2018. áprilisától újonnan forgalomba helyezett gépjárművekbe kötelező egy SOS-gombot szerelni, vész esetén azon keresztül a sofőr azon tud segítséget kérni, azonban ha egy baleset során kinyílnak a légzsákok, akkor a gépjármű azonnal értesíti a hatóságokat a pontos koordinátákkal.

Ahogy azt sejteni lehetett, a taxik sem maradhattak ki az önvezetésből. Kísérleti jelleggel San Francisco utcáin például már jelen vannak a sofőr nélküli elektromos autók, melyek maguktól képesek elszállítani az utast A-ból B-be. A Waymo tavaly decemberben jelentette be, hogy kaliforniai nagyváros egész területén lehet a robottaxit hívni.

Szigorú szabályok között

Az autók önvezetési technológiájának egyértelmű úttörője az Elon Musk tulajdonában lévő Tesla, mely elsőként vezette be a teljesen önvezető autóit. Az Autopilot névre keresztelt technológiájuk a táblákon kívül felismeri a közlekedési szituációkat ezzel nagy terhet levéve a sofőrök válláról. Ez elsősorban leginkább a tengerentúlon élvezhető, ugyanis

Kontinensünkön az idei évtől az ENSZ 157-es rendelkezésének új kiegészítésével 60 km/h sebességről 130 km/h-ra emelték az önvezető autók maximális sebességét, valamint legálissá tették az automata sávváltást is, ezt is elsősorban az autóutakon és autópályákon. Az önvezetést több lépcsőben határozták meg: a hármas szinten a sofőrnek nem kell folyamatosan figyelnie, akár videókat is nézhet a beépített kijelzőkön, a legmagasabb, ötös szinten már kormányokra és pedálra sincs szükség, ám azt az autógyártók és a döntéshozók sem merik megjósolni, mikor válhat az elérhetővé. 

Az autonóm járművek fejlődése persze nem véletlen: a technológiába eddig világszerte már 200 milliárd dollárt fektettek be és az előrejelzések szerint ez az összeg gyors léptekben fog növekedni a közeljövőben. 

Meghozta a csomagot a mesterséges intelligencia

A fuvarszállító és speditőr cégek globálisan egyre komolyabb bajban vannak a súlyosbodó sofőrhiány miatt. Hiába a kiemelkedő bérek, egyre kevesebbeknek van kedve hetekig távol lenni a családtól az autópályákon. Nem meglepő ennek fényében, hogy a legnagyobb kamiongyártó óriáscégek, mint a holland DAF, a Scania, a Volvo vagy az MAN is fejleszti az önvezetésre képes kamionjaikat. A svéd Volvo például a göteborgi kikötőben már üzemelteti a sofőr nélküli teherautóit elsősorban konténerszállításra. 

Vinod Yeruva, a Tata Communikation igazgatója a Forbesnak adott tavalyi interjújában arról beszélt, hogy szerinte már látótávolságon belül vannak az önvezető kamionok. Úgy fogalmazott, hogy az iparágra dominóeffektusként csapna le az első kereskedelmi forgalomban megjelenő sofőr nélküli vontató, amely alapjaiban szabhatja át a kis- és nagykereskedelmet. 

Azért vannak veszélyei 

Mivel az önvezetésre képes autók közül a Teslából van a legtöbb az utakon, értelemszerűen ezek okozták a legtöbb balesetet. Decemberben például San Franciscóban nyolc autó ütközött össze, a sofőr szerint a 2021-es Tesla Model S gépjárműve az ütközés bekövetkezésekor éppen teljesen önvezető módban működött. 

Az amerikai Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal (NHTSA) a decemberi balesettől függetlenül vizsgálatot indított a Teslákkal szemben, mivel szerintük a jármű önvezető módban képes figyelmeztetés nélkül, véletlenszerű intenzív fékezést végrehajtani. 

Jennifer Homendy, a szervezet elnöke szerint Elon Musk cégének többet kell tennie annak érdekében, hogy az ilyen incidensek a jövőben ne forduljanak elő és megkérdőjelezte, hogy a teljes önvezetés a pontos megnevezése-e a technológiának. A Teslába rendelhető teljes önvezetést tartalmazó extra jelenleg 2,9 millió forintba kerül, ha valakinek ilyenre lenne igénye. 

Nyitókép: SERGII IAREMENKO / SCIENCE PHOTO L / SIA / Science Photo Library via AFP