Uniós bíróság: kötelezhető a Facebook a sértő tartalmak globális szintű eltávolítására

Az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletében kimondta, hogy a valamely tagállam által jogsértőnek ítélt tartalmakat akár globális szinten is törölnie kell a Facebooknak és a hozzá hasonló internetes szolgáltatóknak. 

A konkrét ügyben Eva Glawischnig-Piesczek, az osztrák parlament alsóházának (Nationalrat) zöldpárti képviselője fordult az osztrák bírósághoz, miután a Facebook megtagadta az egyik felhasználója által közzétett, őt sértő tartalmak eltávolítását. Azt kívánta elérni, hogy kötelezzék a közösségi oldalt a becsületét sértő hozzászólások, valamint az ezzel azonos, illetve azonos értelmű tartalmak törlésére.  

Az osztrák legfelsőbb bíróság a vonatkozó uniós szabályok értelmezésére kérte az EUB-t. A felmerülő legfontosabb kérdés az volt, hogy a Facebook felelős-e a gyalázkodó tartalmak eltávolításáért a teljes globális platformjáról, vagy erre csupán azon ország irányába van kötelezettsége, ahonnan az adott panasz érkezett.

 A csütörtöki döntés alapján a Facebook kötelezhető arra, hogy a jogellenesnek nyilvánított hozzászólásokkal azonos tartalmú, illetve - bizonyos feltételekkel - az azonos értelmű hozzászólásokat is távolítsa el, méghozzá világszinten. Ez azt jelenti, hogy az EUB szerint egy adott tagállam akár arra is kötelezheti a Facebookot, hogy globális szinten – a releváns nemzetközi jogi kereteken belül - törölje a jogsértő hozzászólásokat. 

Európa már rég óta aktív az internetre vonatkozó szabályok megalkotásában, míg az EUB feladata az ezzel kapcsolatos alkalmazási és értelmezési kérdések eldöntése. A friss döntés alapján ugyan az olyan internetes platformok, mint a Facebook nem felelősek a sértő tartalomért, de kötelesek annak eltávolítására, ha egy tagállami bíróság azok jogellenességét megállapította. Annak eldöntését, hogy mely tartalmak eltávolítására lehet kötelezni a nagy internetes szolgáltatókat, az uniós bíróság a tagállami szintű bíróságokra bízza. 

A Facebook jellemzően azzal érvel, hogy az egyes országok tekintetében a véleményekre, hozzászólásokra vonatkozó szabályok eltérnek és az ítélet „figyelmen kívül hagyja azt a régi alapelvet, miszerint egy országnak sincs arra joga, hogy a saját, szólásszabadságra vonatkozó szabályait kényszerítse rá más országokra.” A cég szerint az ítélet a szólásszabadsággal, illetve a szolgáltatók felelősségével kapcsolatban vet fel fontos kérdéseket. Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója „nagyon problémás precedensnek” nevezte az ítéletet. 

A döntés fontos mérföldkő az internetre vonatkozó uniós szabályok alkalmazása szempontjából, hiszen ezzel az EUB eszközt adott a tagállami bíróságok kezébe a Facebook – és ahhoz hasonló tech óriások – megzabolázására. A tagállamok ezzel az uniós jog alapján lehetőséget kapnak a jogsértő tartalmak világszintű eltávolításának vagy az ahhoz való hozzáférés korlátozásának kezdeményezésére, így az uniós szabályok határokon túlnyúló alkalmazására. 

Az ítélet konkrét hatása azonban kérdéses, hiszen innentől a tagállami bíróságok kezében a döntés arra vonatkozóan, hogy mely tartalmakat ítélnek jogsértőnek, illetve a vonatkozó nemzetközi jogi kereteken belül élnek-e a világszintű kötelezés jogával.