Nem tudja eldönteni a belga parlament, bocsánatot kérjen-e a rabszolgatartásért

A Belgium gyarmati múltjával foglalkozó különbizottság több mint kétéves munkáját követően sem jutott megegyezésre a szövetségi parlament arról, hogy bocsánatot kérjenek-e a volt gyarmatoktól, a Kongói Demokratikus Köztársaságtól, Burunditól és Ruandától a kizsákmányoláson alapuló rendszer miatt – jelentette kedden a The Brussels Times hírportál.

A liberális belga pártok: a Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták (Open VLD), valamint a Reform Mozgalom (MR) kifejezetten ellenezték a hivatalos bocsánatkérést, ehelyett úgy vélik, hogy Fülöp belga király júniusi látogatása Kongóban - ahol kifejezte mélységes sajnálatát – elegendő gesztus a volt gyarmati országokkal szemben.

A vallon Szocialista Párt szerint viszont nem elégséges. Két jobboldali párt, a Flamand Érdek és az Új Flamand Szövetség bojkottálta a kérdés hétfői zárószavazását. A The Brussels Times szerint a különbség a sajnálkozás és a bocsánatkérés felajánlása között elhanyagolhatónak tűnhet, azonban sok párt attól tart, hogy

Wouter de Vriendt belga zöldpárti politikus, a különbizottság elnöke úgy nyilatkozott: a testület munkájának célja a tisztánlátás és a jövőben hasznos tanulságok levonása volt, azonban néhány párt úgy érezte, hogy a bocsánatkérés átlépne egy bizonyos határt. Hozzátette, hogy a parlamenti különbizottság mandátuma az év végén lejár, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs esély arra, hogy konszenzus alakuljon ki a frakciók között.

Az egykori Kongói Szabadállam 1908-ban vált Belgium egyik legfontosabb gyarmatává, de már előtte, 1885-től II. Lipót belga király személyes tulajdona volt. A gyarmati időszakban az ország nyersanyagainak kiaknázása rendkívül kegyetlen módon történt;

A kegyetlenségek, az éhínség és a trópusi járványok következtében több millióan haltak meg. Az ország – akkor már mint Belga Kongó – 1960. július 1-jén nyerte el függetlenségét.

(MTI) 

Nyitókép: NICOLAS MAETERLINCK / BELGA MAG / Belga via AFP