„Az átlagos lengyel szereti és barátjának tartja a magyar embereket”

„Az átlagos lengyel szereti és barátjának tartja a magyar embereket” örökségének a megismerését, Magyarország személyes megismerésének vágyát, a barátkozási lehetőséget, emellett a magyar nyelv nyelvtani sajátosságainak köszönhetően a logikai gondolkodás fejlesztését emelte ki. az egzotikusnak hangzó nyelv vonzza, és az ingyen tanulási lehetőség, amivel elsajátíthatják a világ egyik legnehezebb nyelvét. ------------- 1. Egzotikus? A magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Hogy makognak így a lengyelek magyarul, ha fingárkodnak nekik, és a bullshit értelmetlenségi fingár gramamtikát szarják nekik oda? Hát nem rakem, nekem se megy! 2.Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint. A szeret hangot így dúrgerni, mondjuk ezekre: -arat, az ara-tól, a ra s re stumától, indogermán ar, vagy a-ra, erre a to kausatív s ti presenz. -bírat. -rakat. De az indogermán ser stuma igenstak se partikel s ra partikel. 3.Tart? Mutat? A tart németizmus, halten, de a tart az indogermán dar stumától ered. A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkett lesz, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon. Vagyis: rekkni nak rekkni ra rekkné thé De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, van duadnia ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaulieren a rekkni hang. Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is duadni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától. Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang. De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem. Így magyarul a Kompass az a raktajangrekkár. 4.Ember? Tuti hogy nem. Ezt a hangot nem igen rakom, de két résztől rakód. Az em: De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó, , m-vel úgy igenstak rakni van. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. És a bír-bér-bar: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. Albánnak innen van mber, de hogy ez itt ina vagy em, nem rakni. 5.Örök he? Hát az öröng, örjöng, örjed, örejt, öred, örer, örerel, örönk, örönkel, örökni, öresz, öreszt, öresztel, örbel... Hát nem! Magyarul az Erbe a léhma, a lé-léh-léhány stumától. 6.Ország? Nem rakem a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra wera, úra van. Ha sok ra s re stuma van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak, a rejku reja a népnek. Én egy országtagadó vagyem, az egy habubsd persóna, newyorki cég. 7. Személy? Ilyen libernyák hang nem van. 8.Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. 9. A feszít hang egy kis peis stumától ered, és épp ez az indogermán hang a fingárnak innen is ott van, de a magyanak innen az idedúrongásja értelmetlenségi. A peis gyöknek sok flektált formája van: fejt, fesz, fosz, fos... De ez egy kicsi stuma. A du gyök sokkal duasabb, és racionálisabb is, és sokkal inkább rakni van: dunyér, nem tenyér, dunya, nem tunya, dunyu, nem tanya, dungely, nem tengely, dung, nem teng... A hang a dun sz-vel: dunszni. A feszít ősmagarul dunszni, ez ed-vel, kausatív-presenzvel dunszad. Fejlődés? Nem nagyon van rakni? most fejlövés? Fejt-től ered? Ana a lófasz az? Na de rakni van a du gyöktől: dun ja-val duny, nem teny, dehnen, csak a dehn-nekinnen nem van ja kausatív, sz-vel dunsz, g-vel dung, nem teng, és k-val dunkni. 10. Tan? Ilyen hang nem van. Tanácskoz? Na ez egy bullshit hang nem rakem, csak dun gyököt rakom:duad, dumb, dumer, nem tömör, dum, dumuly, nem tömeg,dul, nem tel, dudor, dunni, dundi, dun: dunad, dunya,nem tunya, dunyu, nem tanya, duny, a dehnen, ja kausatívval, ahogy kuny, dunyered, dunyér, nem tenyér,dungely, nem tengely, dung, nem teng, dunger, nem tenger,dunyeszt, dunszni, dunkni. Hát volna, hogy a tan izé épphogy a dunakod, vagyis tanakod-tól ered, és így nem rakem a tan bullshitet. Az új-ónemmagyarnak innen sok ilyan bullshit van, így nem tan. De ezt cs-ina? A cs magyarlosz, de annak utana koz-ina? Ha mondjuk a tan épphogy a dunakod-tól ered, ahogy dingen sich,hogyan hogy újra egy ilyen bullshit hang? De magyarul a tanács vagy a libcsi javaslat helyett, ana nincs, libcsi ideológia, a ra és re stumától azt mondjuk, hogy regyó. Ahogy a regyó-t úgy a Rat-ot így o kell rakni eredetina, ahogy mondja Hitler is. 11.Mellék? A mell hangot nem bírem, inkább az onto datív vagy nál. Ahogy a körümény hang is bullshit, inkább omtoal. Vég? A vég egy szleng hang, úgy ahogy annyi ahogy a kampec a kampótól. A vég az uei, íj stumától ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly. A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az a van tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód: anatt, anato. Anatt így: Ende, Ant, Ent. Anatt: anatt bei, nál is, anatt: weg is, anattregyni(widerlegen) E-vel volna ahogy enett Kopf is, hisz az e vahn, anatt az Ende. De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna). De az anto is maradni duad, ahogy a vé gho is, is volna mondani: ana to vé gho is. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó, ahogy empty az e-től ered, m-vel úgy igenstak rakni duad. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. Vagyis: om(az om partikel, ahogy oldal) s a to(ahogy ott, a to partikel) s az al partikel. A mell hang a me stumától ered, ahogy emel is, stak ez em-es ahogy em, bírem mondjuk, ere rakód az el-al partikel, de a mell az melna, ahogy melva, emelve, a na az itt annyi ahogy va, de ha az ana hékop, úgy két l rakód, ahogy az ír nyelvnél is. 12.Világja stak a kretény libcsinek van, a magyarnak erda és árda és rakumány, ha Licht úgy bolja. Nem föld, az ö magyarlosza, hanem feld, vagy fold. De a magyar ide azt mondja, hogy erda, az erda az er stumától ered, ahogy ered, az erda az ered. Az erda az ered az er stuma flektált formájától, az árdától, ahogy az erjeszják, az árnyak. 13.Lehet? A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírom, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. Határ? A hat hang nem fingár, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ez a hang a szak stuma h-s formájától ered, ahogy hull, hal-halad, hánt, had, a germán hadu, indogermán kat. De ettől a hangtól rakódott így a magyarul árt és örökni, vagyis wirken hangok is, és a bullshit hatalom is. A hat igét inkább totál dúrgerni, és helyette a szituknak rakta hangok: árt, örök, duad. A határ itt így bordár lenne, ahogy borda is, vagy barázda, az angol border, a bor stumától:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni. A Grenze így szakadva, nem szakadék, vagy róva, a ró stumától,vagy boroma, barázda, borona, de ha már róva, úgy lehet róna is, ró-ana, nem ró-va. A lenni, lesz az indogemán le stumától ered, vagy leu, ettől a lomb, lom, lomha, lotyó, lop, lova, a ló, lona, lovana, Lohn... és a laza is, de inkább losz, ahogy lös. A lesz annyi ahogy lösen, loszni, laza, sz akcióssal, ahogy vész. Nem rakom, így inkább magyarosabban duadni, ez így magyar mögen, bő, vagyis be. Így: -duad van, va-ana -duad vesz A veszély helyett raktábban volna a vészely. De ez bizonylosz, ingatag az é és az e. A vesz-vész az indogermán au stumától ered, ez a va, hosszúval vá vál, az herab, ez rakód l-vel val-vál, és ve-vé, ahogy vesz-vész, vagyis: va-vá, val-vál, ve-vé, vesz-vész. A vésztől eredni duad a West hang, ta múltidővel, de a vesz-től, ta múltidővel mondjuk a latin Vesta, ahogy veszett, de stak veszta. Ettől ered a van is, va és ana, ana presenz forma. Így rakjuk a ve stumától és az indogermán sz-től, hogy veszni az is, hogy ve-sz, vagyis verweilen, ahogy van. De a németnél a West rövid, a wesen hosszú. És: duadbar: Gazdag? az etimológiája bizonylosz, de libcsizmus. A magyarnak rejku van, így a hangokat dúrgeri kell, hogy szegény és gazdag, az etimológiájuk nem rakta. Így: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva van, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. Rakódna így a bír bar-bér flektált formája. Mondjuk Ukrajna béres, van bér, nem bér-losz(lo-le stuma, ahogy lomb, lonó, lova, vagyis ló, lotyó, lom, lomha...), hisz az öreszor bírongja a kádat. A német bar a bér, ahogy barma, így rakódna rakandabéres. De volna az indogermán beu, vagyis bő stumától is, hogy bősz, vagy a du-tól, indogermán teu, hogy duas.

AKTUÁLIS idézetek: "Milyen sivár az a kor, melyben könnyebb egy atomot szétrombolni, mit egy előítéletet. " "Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztosan botokkal és kövekkel." Albert Einstein

Wegry polak dva bratanki, i do sabli, i do sklanki!!

Izzadságszagú ez az egész. Mármint magyar részről ez a nagy lengyel-magyar barátság állandó hangoztatása. A lengyel sajtó és közbeszéd is ezt csinálja? Kétlem.