Újabb kutatás bizonyítja, mit gondol az európaiak többsége a magyar álláspontról

Magyarország nincs egyedül a véleményével Európában. Bár a brüsszeli elit, a mainstream média üzenetei ezt sugallhatják, a polgárok többsége ugyanúgy gondolkozik a főbb kérdésekről, például az orosz-ukrán háborúról vagy a család fontosságáról, mint a magyarok – ez derült ki a Századvég legújabb kutatásából.

Az eredményeket – Tuzson Bence igazságügyi miniszter jelenlétében – a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) mutatták be, az Európa Projekt-kutatás során az Európai Unió 27 tagországában, valamint az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban összesen 30 ezer embert kérdeztek meg. Hidvégi Áron, a Századvég elnökhelyettesének elemzése alapján a visszajelzések azt igazolják, hogy négy fontos kérdésben megvan az egyetértési pont:

• a háborúnak mielőbb véget kell vetni;
• ne küldjenek Ukrajnába katonákat;
• az Egyesült Államok és Kína nyer, az Európai Unió veszít a konfliktus következményein;
• Kínával a békés gazdasági együttműködésre kell törekedni.

Mindössze egyetlen ország többsége szeretné folytatni a harcokat Putyin bukásáig

A megkérdezettek 71 százaléka úgy véli, hogy tárgyalóasztalhoz kell ültetni a háborúban álló feleket, és Észtország volt az egyetlen résztvevő állam, ahol a többség úgy gondolta, addig kell folytatni a harcokat, amíg Ukrajna le nem győzi Vlagyimir Putyint.

– mutatott rá Tuzson Bence, aki úgy látja, ha jól mennének a dolgok, az átlagembereket nem is érdekelné az európai politika. Most viszont azt látják, hogy az európai intézkedések rosszat jelentenek számukra, a többség szerint negatív irányba halad az EU politikája, ezen pedig változtatni kell.

Nehéz egységes európai álláspontot kialakítani

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója leszögezte, ahány ország, annyi kultúra és történelem, ezért nehéz egységes európai álláspontot kialakítani. A német vagy a francia politikusok például egészen másképp állnak a bevándorlás kérdéséhez, hiszen a potenciális szavazók szemmel látható része migráns, míg mondjuk Magyarországon vagy Lengyelországban nincs így, sőt, a lakosság ellenzi a migrációt.

– mondta Szalai Zoltán a kerekasztal-beszélgetésen, amit az MCC diákja, Fórizs Botond moderált. Hozzátette, a valóság elkezdte más irányba terelni a nyugati politikusokat, példaként Olaf Scholz német kancellárt említette, aki vélhetően nem gondolkozik ennyire élesen másképp a migrációról 2015-höz képest, ám a választók akaratának hatására immár nagyon erős kijelentéseket tesz.

Makacsul kell ragaszkodni a magyar állásponthoz 

Hortay Olivér, a Századvég Gazdasági Folyamatok Kutatóintézet igazgatója szerint a jövőben is kulcsfontosságú lesz, hogy az emberek megkérdezése után felvett állásponthoz ragaszkodni kell makacsul,

Tuzson Bence hangsúlyozta, ezekben a kérdésekben is fontos a józanság, a magyar érdekekből kell következtetéseket levonni, és nem szabad, hogy más ebben befolyásolja a döntéshozókat – erről Orbán Viktor is beszélt Brüsszelben. A tárcavezető szerint ahelyett, hogy egy európai birodalmat próbálnának meg kialakítani, amiben csak tartományok léteznek, inkább arról kellene beszélni, hogyan lesz az Európai Unió és a tagállamok szövetsége erősebb.

A szerző a Corvinák újságírója.

Nyitókép: MCC/Gyurkovits Tamás