Az is kiderült a cikkből, hogy Orbán Viktor miért presszionált: kétoldalú tárgyalásokat akart.
A Politico a reggeli brüsszeli hírlevelében röviden összefoglalta, hogy hogyan is áll Svédország NATO-csatlakozásának kérdése. Először is, leszögezték, hogy a magyar parlament várhatóan hétfőn megszavazza a NATO-bővítést, s pénteken már a NATO főhadiszállásán felhúzzák (várhatóan) a svéd zászlót.
A végső bólintás pénteken érkezett Orbán részéről, amikor Ulf Kristersson svéd miniszterelnök lenyelte büszkeségét, és nagy tétű zarándoklatot tett a magyar fővárosba”
– írták a látogatás kapcsán. Megjegyezte a lap, hogy svéd tisztviselők kezdetben megkérdőjelezték a miniszterelnök útját, attól tartva, hogy azt úgy fogják értékelni, mintha Orbán kétoldalú tárgyalásokra irányuló nyomásának engedtek volna.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
A románoknak sem kellett sok, hogy meggondolják magukat.
Nyíltan beszélt erről az orosz külügyminiszter-helyettes.
Radoslaw Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva.
Nem az oroszok felől.
Időről időre felbukkan a belga hadsereg a hírekben, és egyszer sem pozitív értelemben. A lőszerhiány például már olyan aggasztó méreteket öltött, ami az ország védelmi képességeit a nulla felé közelíti.
Az akcióban rendőrök, katonák, tűzoltók és a katasztrófavédelmi szolgálat önkéntesei is részt vettek.
Aki szeretne, még csatlakozhat is az egykori tévéshez a jövőben.
