Brahms-estet ad a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában csütörtökön este Zsoldos Bálint. A zongoraművész elsőként Brahms monumentális f-moll szonátáját szólaltatja meg.
Brahms-estet ad a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában csütörtökön este Zsoldos Bálint. A zongoraművész elsőként Brahms monumentális f-moll szonátáját szólaltatja meg. A darab véleménye szerint szépségében és technikai nehézségeit tekintve is a romantikus zongorairodalom egyik csúcsa. „Terjedelmében - öt tételes - összevethető Liszt ugyancsak rendkívüli nehézségű h-moll szonátájával. Azonos karakterűek abban, hogy mindkettő a romantikus irodalmat képviseli, különböznek viszont abban, hogy szándékában, szerkesztésében Brahms műve Liszténél jóval konzervatívabb” – mondta el a zongoraművész az MTI-nek.
Ha igaz a legenda, mely szerint Brahms elaludt a h-moll szonáta hallgatása közben, az arra mutat, hogy ebben az időben a két irány közötti „háború” nagyon dúlt. Brahms a beethoveni és schumanni hagyományt, Liszt pedig saját és a wagneri újító szellemet képviselte – hangoztatta.
„A Brahms-szonáta gyakorlatilag egy szimfónia letét, egészen könnyen át lehetne írni nagyzenekarra, bár tudomásom szerint ezt senki sem tette még meg. Éppen ebben rejlik az előadói nehézsége is, mert meg kell mutatnom a hangzás gazdagságát és sokszínűségét” – magyarázta Zsoldos Bálint.
Az f-moll szonátát sok év választja el a program másik két darabjától, az op.117-es Három intermezzótól és az op.118-as Hat zongoradarabtól. Ezek az idős Brahms nagyon letisztult és előremutató szerkesztésű, személyes hangú vallomásai, zenei rokonai Arany János Őszikéinek, egyfajta búcsú az élettől - vélte Zsoldos Bálint.
Zsoldos Bálint tízévesen felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneakadémia előkészítő tagozatára. 2002-ben szerezte meg diplomáját. Szólistaként és kamarazenészként gyakori vendége a hazai és a nemzetközi koncertéletnek. Európa számos hangversenytermében fellépett, többek közt a salzburgi Mozarteumban, a mantovai Teatro Bibienában és a moszkvai Rahmanyinov-teremben. 2011 júliusában a Varsói Nyári Fesztivál nyitókoncertjén nagy sikerrel játszotta Bartók I. zongoraversenyét.
Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.
Az Abaházi Presszó vendége volt Kovács Ákos, és egy új dallal is megörvendeztette a rajongókat.
Vitézy terveit olvasva az lehet a benyomásunk, hogy az egykori államtitkár végtelen fedezetű hitelkártyájával nyerné meg a választást.
Magyar Péter a hétvégén Szécsénybe látogatott, ahol egy vadászati tematikájú gyermeknapi rendezvényt akart leállítani amiatt, mert szerinte a zenétől nem lehetett hallani a beszédét, az ügyben a Mandinernek most megszólalt a rendezvény fővédnöke.
„Hozzájuk vághatta volna a nadrágszíját” – reagált az elhangzottakra Hont András.
A nagykövet és a zenész ismeretsége nem új keletű.
A Pesti Srácok Akta című műsorában összeszedte, mit lehet tudni a legújabb baloldali botrányról.
Deák Dániel politikai elemző szerint a Tisza Párt alelnöke most éppen úgy viselkedik a háborúval kapcsolatban, mint a baloldal tette azt a migrációs válság idején: tagadja a probléma létét is, miközben összevissza beszél és kapkod.
