Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Kína szerint a növekvő vagyoni különbségek csökkentését célzó politika elengedhetetlen a további gazdasági növekedés eléréséhez. A kritikusok szerint azonban ez az üzleti és társadalmi élet még erősebb ellenőrzésével jár együtt. Ezért bár a közös jólétre irányuló törekvés egyértelműen Kína belső népességére összpontosít, jelentős hatással lehet a világ többi részére is, olvasható a BBC News portálon.
A kínai nagyvállalatok nem elvesznek, inkább adakoznak
Ahogy Karishma Vaswani írja a BBC News híroldalon,
Az Alibaba technológiai óriáscég, amely az elmúlt években egyre nagyobb globális ismertségre tett szert, most 15,5 milliárd dollárt ajánlott fel a kínai közös jólétre irányuló kezdeményezések támogatására. A cég azzal indokolta döntését, hogy mivel az Alibaba az ország gazdasági fejlődésének haszonélvezője, kötelessége hozzájárulni az ország jólétéhez. Illetve meggyőződésük, hogy ha a társadalom és a gazdaság jól működik, akkor ezáltal biztosított, hogy az Alibaba cég is jól működjön.
A rivális technológiai óriás, a Tencent is hasonló bejelentést tett ezek után. A vállalat 7,75 milliárd dollárt ajánlott fel szintén a jólétre irányuló kezdeményezések támogatására.
A China Inc. képviselője úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy
hanem a társadalom átalakításáról és a középosztály kiépítéséről. Ezért támogatják Xi Jinping új társadalmi vízióját, hiszen a fogyasztási piac összes szereplője számára hasznos a középosztály kialakulása.
A luxusszektor lehet a törekvések vesztese
Ha a közös jólét azt jelenti, hogy a feltörekvő kínai középosztály egyre nagyobb hangsúlyt kap a társadalomban, akkor ez kedvező lehet a globális vállalkozások számára is. Jörg Wuttke, az EU Kínai Kereskedelmi Kamarájának elnöke üdvözölte azt a törekvést, hogy minél több fiatal jusson munkához Kínában. Szerinte az Unió számára is kedvező, ha a kínai fiatalok úgy érzik, hogy részesei lehetnek a társadalmi mobilitásnak. Wuttke szerint a középosztály növekedésével az EU számára is bővülnek a lehetőségek a kínai gazdaságban. Az elnök szerint azonban ez a törekvés kedvezőtlenül érintheti a luxusszektorhoz kötődő vállalkozásokat.
Pedig a kínai költések teszik ki a globális luxusfogyasztás 50 százalékát. Ezért, ha a kínai társadalom felső rétegének tagjai úgy döntenek, hogy kevesebb svájci órát, olasz nyakkendőt és európai luxusautót vásárolnak, akkor ez az iparág számára súlyos csapást jelent. Bár Wuttke elismeri, hogy a kínai gazdaságnak fontos reformokra van szüksége ahhoz, hogy növelhesse az átlagos kínai állampolgárok jövedelmét, szerinte kétséges, hogy ehhez a leghatékonyabb út a közös jólét megteremtése.
Steven Lynch, a Kínai Brit Kereskedelmi Kamara munkatársa szerint
Megjegyezte azt is, hogy a modellnek eddig semmilyen konkrét eredmény sem köszönhető, leszámítva az Alibaba és a Tencent által elfogadott vállalati társadalmi felelősségvállalási lépéseket. Lynch felhívja a figyelmet, hogy sok ágazatra ráadásul azonnali szabályozást vezettek be, ami bizonytalanságot teremtett. Ezen kívül az is aggodalommal tölti el, hogy ha a közös jóléthez kapcsolódó intézkedések hatására Kína még inkább a belső piacra koncentrál, akkor mennyiben lesz szüksége a világ többi részére.
Újra kell gondolni a szocializmusról alkotott képünket
Ahogy a BBC írja,
Ez pedig megváltoztathatja a szocializmus fogalmát globális kontextusban. Wang Huiyao szerint a Párt most az olyan átlagos munkavállalókért aggódik, mint a taxisofőrök, a vendégmunkások vagy a futárok. Elmondta, hogy Kína el akarja kerülni, hogy társadalma ugyanolyan polarizált legyen, mint ami néhány nyugati országban tapasztalható.
A Kínát régóta figyelők azonban azt mondják, hogy ha a kínai típusú szocializmust át akarják alakítani egy alternatív modellé, akkor ahhoz nem a közös jólét megteremtése a helyes út. George Magnus, az Oxfordi Egyetem Kína Központjának munkatársa úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy ez inkább része a balra tolódásnak, és az egyre erősebb állami befolyás megteremtésének, ami Hszi Csin-ping hivatali idejét jellemezte.
Magnus felhívja a figyelmet arra, hogy a közös jólét modellje nem egyenlő az európai típusú szociális jóléti modellel. Szerinte a kínai elképzelés inkább adókat jelent a magas és ésszerűtlen jövedelmek után, illetve nyomást a magánvállalatokon, hogy azok adakozzanak a párt gazdasági céljainak megvalósítása érdekében. De nem jelent egy igazi nagy lépést például a progresszív adózás felé.
Egy felülről lefelé irányuló Kína ijesztő lehet a külföldiek számára
A cikk szerzője szerint,
Kérdés, hogy megvalósul-e az igazságosabb társadalom ígérete, létrejön-e egy nagyobb és gazdagabb középosztály, valamint a nagyvállalatok hajlandóak-e inkább visszaadni a gazdaságnak, ahelyett hogy elvennének belőle. Egyfajta felülről lefelé irányuló Kína utópisztikus képe ez, amely a párt reményei szerint életképes alternatív modell lehet a világ számára a nyugati kínálattal szemben. Azonban mivel Kína mindig is nehéz régió volt a külföldi vállalkozások számára, a közös jólét azt is jelenti, hogy a világ második legnagyobb gazdaságában még nehezebb lesz eligazodni a külső szemlélőnek.
(Borítókép: Unsplash)