A járványok okozta globális kereskedelmi zavarok és a növekvő adósságok miatt egyre több hajózási társaság hagyja magára saját hajóit legénységgel együtt a nyílt tengeren. A legénység tagjaiért pedig nem érkezik senki, fizetésről sok esetben nem is álmodhatnak, habár sokkal sürgősebb gondok is nyomják a vállaikat – mit fognak enni, amikor kifogy a készlet?
A The Wall Street Journal (WSJ) oknyomozó riportja részletesen bemutatott néhány megdöbbentő történetet, amelyekben a tartályhajók személyzetének tagjait magukra hagyta az őket foglalkoztató hajós társaság,
A legénység pedig élelem nélkül hánykolódik a nyílt tengeren. A helyzeten az sem javít, ha olyan üdülőhelyek közelében horgonyoznak le mint Dubaj, mivel pénz nélkül nem tudnak élelmiszert vásárolni.
„A 14 billió dolláros hajózási ágazat, amely a világkereskedelem 90 százalékáért felelős, rekordszámú hajótöröttet hagyott maga után” – kezdi jelentését a The Wall Street Journal. „A hajók akkor számítanak elhagyottnak, ha a legénységnek két vagy több havi bért nem fizetnek ki, vagy nem fedezik a legénység tagjainak a hazaküldés költségeit" – idézi a lap a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet, amely az ENSZ egyik ügynöksége.
Az ENSZ-ügynökség 2020-ra vonatkozóan az elhagyási esetek számának megduplázódását regisztrálta, és 2021-re várhatóan ismét növekedni fog a számuk, különösen most, hogy a média is árgus szemekkel figyeli a hajótöröttekkel kapcsolatos történéseket.
A Nemzetközi Közlekedési Dolgozók Szövetsége kimutatta, hogy jelenleg több mint 1000 nemzetközi legénységi tagot hagytak magára a hajós társaságok. A jelentésben azonban aláhúzzák, hogy a konténerhajók és ömlesztettáru-szállító hajók fedélzetén hagyottak valódi száma valószínűleg ennél jóval magasabb, mivel
Az egyik napról a másikra „hajótöröttekké” vált tengerészek sok esetben a fedélzeten maradnak a fizetésükre várva. Ha ki is akarnának szállni a hajóból, nem lenne egyszerű dolguk, mivel a kikötők politikáját meghatározó bonyolult helyi törvények miatt jogilag ezt nem tehetik meg kedvük szerint. A Wall Street Journal kifejti:
Gyakran előfordul, hogy a tengerészek megtagadják a partra szállást, mert meg vannak győződve arról, hogy soha nem kapják vissza a hónapok vagy évek alatt elmaradt béreiket, ha elhagyják a hajót. A hajón rekedt tengerészek általában barátaiktól és családtagjaiktól vesznek fel kölcsönt, hogy etetni tudják magukat és a legénység tagjait.
Sokan közülük azt mondják, hogy inkább maradnak, amíg a hajót el nem adják selejtezésre – ami évekig is eltarthat –, minthogy üres kézzel menjenek haza.
Néhányan akár egy évig is túlélnek rizsen és vízen, vagy esetleg a közeli hajók és a szárazföldön élő emberek jóindulatából küldött gondoskodó csomagokon, mások pedig szó szerint évekig maradhatnak a fedélzeten.
Az elhagyott tengerészek úgy jellemezték a hajókat, hogy azok „börtönné” és „rabszolgahajóvá” váltak. A Fekete-tengeren Romániánál zajló egyik folyamatban lévő ügy a legénység négy tagját érinti, akik egy magas szintű román bírósági ügy megoldására várnak, hogy megállapítsák, ki a felelős a hajó tulajdonosát érintő adósságok kifizetéséért. Egyszerűen nem engedik őket le a hajóról jogi előírásokra hivatkozva.
Némelyikük szó szerint az éhhalállal néz szembe, és ilyenkor néha a helyi jótékonysági szervezetek segítségét is igénybe veszik.
A hajótörötteket ráadásul az anyatermészet sem kíméli, fűtetlen hajótestekben kell átvészelniük hideget és meleget, viharokat és szárazságot. A WSJ jelentésében említett egy nyugtalanító esetet: „Jemen partjainál, egy háborús övezetben pusztul a világ egyik legnagyobb olajszupertankere, amely 1,1 millió hordó nyersolajjal van megrakodva.
Egy eltévedt rakéta vagy a hajó korrodálódó acélteste robbanást és hatalmas szivárgást idézhet elő”.
Jelenleg egy maroknyi nagy nemzet – nevezetesen Kína, Indonézia és a Fülöp-szigetek –, amelyek hajói a nemzetközi tengeri teherforgalom nagy részét teszik ki, egy „elhagyási alap” létrehozását tervezik, amely a bajba jutott legénységnek biztosítana sürgős segítségnyújtást. Ez azonban arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy továbbra is elhárítsák a felelősséget, ahogy a jelentés szerint ez még most is folyamatosan történik.
Borítókép: NUSPM
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Az Origo tényfeltáró cikke szerint amennyiben Magyar Péter mögött materiális értelemben is megjelenik a külföldi támogatás, az már komoly szuverenitási aggályokat vet fel.
A főpolgármester-jelölt szerint ez Karácsonyék hozzáállásának mintapéldánya.
