„Kedvelem játékosként, de...” – a Fradi edzője elmondta a véleményét ifjabb Lisztes Krisztiánról
Dejan Sztankovics egy ideje nem adott játéklehetőséget az idény végén távozó fiatalnak, aki most gólpasszal és góllal tért vissza.
Ferencvárosban tavaly annak ellenére nőtt az önkormányzat iparűzési adóbevétele (IPA), hogy a kormány megfelezte a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) esetében az adó mértékét a járvány hatásainak mérséklése céljából. Ez a kedvezmény idén is jár a 250 fő alatti cégeknek az ország egész területén.
Az önkormányzatok a napokban tárgyalják a 2021. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóikat. Ferencvárosban a május 12-i ülésen fogadták el ezen előterjesztés szerint. Az eredeti tervezett előirányzathoz képest 13 százalékkal, 573 millió forinttal több adó folyt be tavaly, s ez 11 százalékkal, azaz 470 millióval több volt a 2020-as IPA bevételnél is, majdnem elérte, mindössze 4 százalékkal maradt el a járvány előtti, tavalyelőtti szinttől. Idén pedig már biztosan több bevétele lesz a kerületnek a járvány előttinél, az önkormányzat év elején elfogadott előirányzata 300 millió forintos növekedést tervez.
A kormány 2020 decemberében hozta meg a kkv-k 2021-es adóévben keletkező iparűzési adófizetési kötelezettségét megfelező döntését, majd tavaly év végén ezt az adókedvezményt kiterjesztette 2022-re is. A 25 ezer főnél kisebb települések önkormányzatainak bevételkiesését automatikusan kompenzálták, a nagyobbakkal tárgyalást folytattak.
Fontos hangsúlyozni, a kedvezmény azt jelenttette, hogy a településen a vállalkozásoknál maradt a pénz, csak az önkormányzat nem szedhette be. Az intézkedéssel mérsékelni kívánták a járvány negatív hatásait a legkisebb cégeknél, munkáltatóknál.
Emlékszünk talán, hogy már az intézkedés hírére a főváros és a kerületek hatalmas sajtókampányt indítottak az adókedvezmény ellen. „A kormány politikai bosszút áll Budapesten”, „ha nincs iparűzési adó, nincs tiszta ivóvíz”, „Karácsony Gergely vörösre állította a »kifosztómétert«”, „Nem tudom garantálni Budapest működését, ha ez a kormány marad” – és hasonló hangzatos sikoltozásokat hallgattunk.
No akkor nézzük a tényeket! A beszámolók elfogadása után a baloldali város- és kerületvezetések sem tudnak tovább ködösíteni!
Az iparűzési adót hazánkban minden vállalkozásnak az árbevétele után kell fizetni. Mivel nem a nyereség után fizetendő, így azoknak is keletkezik kötelezettsége, akiknek az adott évben kisebb bevétele volt, mint költsége (bér, rezsi, stb.), azaz már az adó levonása előtt is veszteségesek. Az IPA a legtöbb vállalkozásnál sokkal több, mint a társasági adó. Számos országban az iparűzési helyi adót is az eredmény alapján fizetik, nálunk nem. Míg a nyereség után fizetendő társasági adó mértéke Európában nálunk a legalacsonyabb – ez az állami költségvetésbe folyik be – addig a helyi adóról, az IPA-ról nem mondható el, hogy alacsony lenne. A kormány célja a kkv IPA-jának felezésével az volt, hogy a rossz helyzetbe került, sokszor veszteséges vállalkozások minél kevésbé kényszerüljenek elbocsátani a munkavállalóikat.
A hazánkban működő kicsit több, mint ezer nagyvállalkozás jobbára a 25 ezer fő feletti településeken található, s a kistelepüléseken általában csak kkv-k üzemelnek. Budapesten találjuk a nagyvállalkozások legalább 40 százalékát, s ezek iparűzési adója teszi ki az adóbevételek legalább 80 százalékát.
A KSH települési statisztikáiban megtalálhatók a kerületek iparűzési adóbevételei 2020-ig. Az IPA bevételek 2020-ban nem az adókedvezmény, hanem a vállalkozások árbevételének csökkenése miatt csökkentek. Akkor nem volt még senkinek adókedvezménye. Emlékszünk, hogy a legnagyobb visszaesés a külföldi turizmus, illetve a légiközlekedés, szállítás ágazataiban volt, ami leginkább Budapesten jelentkezett. 2020-ban azonban az IPA bevétel a visszaesés után is jóval magasabb volt, mint 2017-ben.
2021-ben már járt a kkv-knak adókedvezmény, de mivel a vállalkozások árbevétele növekedni tudott, így a fővárosban a kedvezményekkel együtt is jelentősen, a Ferencvárosban 11 százalékkal nőtt az IPA bevétel, s majdnem elérte a 2019-es szintet. A 2022. évi adóbevétel is biztosan további növekedést fog eredményezni – ha a háború kapcsán bevezetendő szankciókkal nem lehetetlenítjük el a vállalkozásainkat. Már látható, hogy a külföldi turizmus is egyre inkább élénkül, a fővárosban is érzékelhető a gazdasági növekedés. Sőt, az önkormányzatok IPA bevétele az infláció hatására is nő, még akkor is, ha az infláció a vállalkozások eredményét csökkentené is. Ferencváros is 300 millió forintos bevételnövekedést irányzott elő az év elején a költségvetésében.
A ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina egyik adókedvezmény ellenes sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy sok házfelújítást nem fog tudni megvalósítani az önkormányzat az adóbevétel csökkenése miatt. Az általuk előzetesen kalkulált csökkenés helyett 2021-ben emelkedés történt. Remélem, a házfelújítások ezért aztán nem maradtak el! Erről érdemes lesz majd megkérdezni Kállay Gábornét, a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökét, aki 2019-ig fideszes alpolgármester volt.
(Szerző: Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő)
A Mandiner Makronóm rovatában a „Beszéljenek a számok!” cikksorozatban minden alkalommal megvizsgálunk egy-egy olyan állítást, amivel lépten-nyomon találkozhatunk ugyan, de a tények mást mutatnak. A 13. részben az iparűzési adóval foglalkozunk. (Az 1. részben bemutattuk, hogy Magyarország kitört a szegény országok közül, a 2. részben azt, hogy Gyurcsányék után hét év alatt jött helyre a munkapiac, most ehhez pár hónap is elég volt a 3. részben azt, hogy A világon az egyik leggyorsabb munkaerőpiaci visszapattanást mutatta a magyar gazdaság a nők esetében is, 4. részben azt, hogy hogyan váltak a nők a magyar gazdaságpolitika nyerteseivé, 5. részben azt, hogy nem kvótákat, hanem lehetőséget teremt Magyarország a nőknek: csúcspozíciók sorát töltik be, a 6. részben azt, hogy hatvan éve a legnagyobb bérrobbanás történik: ezt már csak Bokros és Gyurcsány tudná elinflálni, a 7. részben azt, hogy Soha nem történt itthon egy évtized alatt olyan foglalkoztatási fordulat, mint 2010 óta, a 8. részben azt, hogy példátlan módon az egyenlőtlenség csökkentésének rekordere Magyarország a fejlett gazdaságok között, a 9. részben azt, hogy csak látszólag objektív a brüsszeli adatmágia: trükkök százaival tagadják el a magyar eredményeket, a 10. részben azt, hogy legalább 480-500 ezer forint lesz az átlagkereset idén: az infláció átlagos, a bérnövekedés kiugró, a 11. részben azt, hogy ellenzéki álhír, hogy a közfoglalkoztatottak vagy a külföldön dolgozók miatt áll rekordon a foglalkoztatás, a 12. részben pedig azt, hogy azért sikerült a magyar termékenységi fordulat, mert nem fog elszegényedni, aki gyermeket vállal.)
Címlap: MTI/Szigetváry Zsolt