Egy kormány sikerességének jó mércéje a súlyos anyagi szegénységben élők arányának alakulása, amelyben hazánk jó helyen állt tavaly az unióban. Persze e kihívásokkal teli időkben új feladatok vannak ezen a téren is.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Természetesen az utóbbi hónapok, különösen az energiaárak emelkedése óriási kihívásokat okoz, de azt mindenképpen érdemes aláhúzni, hogy 2021-ben hazánk Európa legjobb harmadában szerepelt az anyagi depriváció (viszonylagos hátrány) mutató tekintetében. Ahogyan az 1. ábra is mutatja, azon honfitársaink aránya, akik gazdasági szempontból kihívásokkal küzdenek (nem engedhetik meg maguknak a lényeges tartós fogyasztási cikkek megvásárlását, nem megfelelő lakhatási körülmények között élnek, vagy a lakás környezete nem ideális) kifejezetten alacsonynak számít hazánkban.
A hazai sajtóban sokszor példaképként emlegetett
Ez azt jelenti, hogy déli szomszédunknál kétszer akkora az esélye annak, hogy egy állampolgár anyagi szegénységben fog élni, mint Magyarországon.
Nem rendelkeznek kedvező értékekkel azonban a szintén sokszor mintaként felhozott balti államok sem. A lettek esetében 19,5 százalékon áll a mutató értéke, az észteknél 17,7 százalékon, és még a trió legjobbjánál, a litvánoknál is másfélszer magasabb, 15,3 százalékos a deprivációs ráta, mint nálunk.
Magyarország kedvező mutatója az elmúlt évek sikeres gazdaságpolitikájának egyértelmű bizonyítéka. Négy év alatt, azaz 2017 és 2021 között ugyanis egyedül Litvánia tudott nagyobbat előrelépni a szegénység visszaszorítása terén, mint hazánk.
Ahogyan a 3. ábra is mutatja, Magyarországon négy év alatt 1,1 százalékponttal csökkent az anyagi deprivációban élők aránya. Ennél csak az említett litván mutató (1,8 százalékpont) kedvezőbb. A dobogó harmadik fokán Szerbia és Belgium áll, egyaránt 0,9-0,9 százalékpontos javulással.
Európa viszonylatában is inkább romlást tapasztaltunk az elmúlt években. Javítani csupán 13 ország tudott a deprivációs rátáján, míg romlást 17 ország esetében tapasztalhattunk. A legnagyobb mértékben a luxemburgiak (2,5 százalékpont), a lettek (1,9 százalékpont) és a portugálok (1,1 százalékpont) életkörülményei estek.
A deprivációban élők aránya a gazdaságpolitika talán egyik legfontosabb indikátora. A szegénységben élők számának és arányának csökkentése minden kormány elsődleges célja kell, hogy legyen.
A jó magyar eredmények az elmúlt évek teljesítményét dicsérik. Az elmúlt négy évben egyedül a litvánok tudtak többet javítani a szegények anyagi helyzetén, mint a magyarok. Így kijelenthető, hogy a szegénységi mérőszámainknak nem csak az értéke, de a trendje is kedvező irányba mutat.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A leköszönő EP utolsó leheletével „megvédi” a természetet a jobboldaltól. De még hogy.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Aki fenntarthatóságról beszél, beszéljen az adósság fenntarthatóságáról is.
„Az Unió soha nem lesz olyan hatékony, mint egy nemzetállam” – fogalmazott a köztársasági elnök.
Európai vezetők üdvözölték a washingtoni döntést, de most újra rajtuk a nyomás, hogy a nyárra várt orosz támadás réme miatt ismét kisöpörjék a hadiipari padlást.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A héten távozott Szekeres Tamás helyét Kincses Ádám vette át megbízott vezetőedzőként az NB II-es BVSC-Zuglónál, de fiatal szakember munkáját a sportigazgató, Kisteleki István is segíti a kispadról.
