Sorra választanak olyan kormányokat, elnököket Latin-Amerikában, akik megkérdőjelezik az amerikai hegemóniát.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
Az Egyesült Államok eddigi hegemóniája határozottan megbomlani látszik. Ennek eléggé egyértelmű jele az volt, mikor Anthony Blinken, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere több tisztségviselővel nemrég repülőre szállt, hogy megakadályozzák a mexikói elnök Manuel López Obrador beszédét, amelyben elítéli az Egyesült Államokat Mexikó szuverenitásának megsértésében.
Erre azért került sor, mert kereskedelmi vita bontakozott ki az amerikai-kanadai és a mexikói tisztviselők között a helyi energiacégek szerződtetése vonatkozásában. Alapesetben ezt az Egyesült Államok-Kanada-Mexikó megállapodás mechanizmusai keretei között kellett volna rendezni, de ezt a mexikói elnök habitusa nem tette lehetővé.
A hasonló incidensek egyre gyakoribbak a latin-amerikai térségben, miután több térségbeli államban – Kolumbia, El Salvador, Guatemala, Honduras – sorra kerülnek hatalomra olyan kormányok, amelyek az Egyesült Államok hegemóniáját megkérdőjelezik.
Ez gyökeres változást jelent az eddigi felálláshoz képest, hiszen az Egyesült Államok évtizedeken keresztül Latin-Amerika támaszpontja volt a
Ezen ügyek mentén az Egyesült Államok számos szabadkereskedelmi megállapodást kötött, kétoldalú programokkal. A közelmúltban viszont a következetlen közpolitikák megkérdőjelezték az Egyesült Államok partnerségéről vallott elképzeléseket, miközben az Egyesült Államoknak fokozódik az aggodalma a bevándorlás és a kábítószerkereskedelem vonatkozásában. Az Egyesült Államok így
A bevándorlás kezelésének követelményei, az amerikai szakszervezetek aggodalmainak egyensúlyba hozása új szabadkereskedelmi megállapodásokkal, valamint a kábítószerek északi irányú áramlásának megfékezésével vezérlik az Egyesült Államok külpolitikáját Latin-Amerika felé. Ezek a latin-amerikai kapcsolatok ugyanakkor egy korlátot is szabnak az USA belpolitikájában.
Ez jól látszott az idén nyáron megrendezett Los Angeles-i Amerika csúcstalálkozón. Az Egyesült Államoknak különösen nehéz feladat volt, hogy biztosítsa néhány latin-amerikai fő szövetséges állam részvételét. Ezt megelőzte az, hogy a mexikói elnök, Obrador – mivel az Egyesült Államok kizárta az antidemokratikusnak minősített Kubát, Nicaraguát és Venezuelát – kijelentette, hogy nem hajlandó résztvenni, ha Kubát nem hívják meg.
Ehhez a tiltakozási hullámhoz csatlakozott Honduras, Bolívia, St. Vincent és a Grenaide-szigetek. A teljes képhez hozzátartozik, hogy El Salvador és Guatemala sem vett részt a csúcstalálkozón
Az Egyesült Államok befolyása nem csupán Mexikóban csorbult, hanem több olyan országban is, amelyek csatlakoztak a mexikói bojkotthoz. Ezek az országok már nem kérnek a szokásos amerikai törekvésekből, mint a korrupt tisztviselők és a fékek és ellensúlyok megsértése elleni fellépés. Több száz célzott amerikai szankció van Guatemalában, El Salvadorban és Nicaraguában, ugyanakkor ezek a szankciók nem járultak hozzá ahhoz, hogy ezek az országok ne forduljanak egyeduralomba és nem kényszerítették ki a korrupt tisztviselők elleni vádemelést, illetve elszámoltatást.
még 2006-ban választották meg, aki olyan független intézményeket épített fel, mint a Legfelsőbb Bíróság, emellett módosította a nicaraguai alkotmányt, hogy eltörölje az elnöki ciklus korlátait.
Az elcsalt választás előtt vetett ki Biden szankciókat vetett ki Nicaraguára és több száz tisztviselőre arra hivatkozva, hogy aláássák a demokráciát.
hozzá lojális bírókkal töltötte fel a Legfelsőbb Bíróságot, amely ezt követően nem gördített akadályt az alkotmánymódosítás elé, amelynek keretében lehetővé tette az egymást követő elnöki ciklusokat. Az Egyesült Államok mindezekre válaszul
viszont ezzel együtt is Bukele bejelentette, hogy újraindulna a 2024-es elnökválasztáson.
A guatemalai kormány tagjai ellen kivetett amerikai szankcióknak sem volt érdemi hatásuk. Azután vetették ki a szankciókat, miután Alejandro Giammattei elnök főügyésze elbocsátotta az elnök ellen nyomozó ügyészt. Biden a szankciókon felül megtagadta Giammattei részvételét a 2021. decemberi demokrácia-csúcstalálkozón, de sem a szankciók, sem pedig az elszigetelődés nem hozta meg a várva várt sikert.
Mindezek tudatában semmi meglepő nem volt abban, hogy
A hiányuk azonban különösen égető volt, mivel a csúcstalálkozó centrális témája a bevándorlás volt, ráadásul
Ha az Egyesült Államok tavalyi pénzügyi évét nézzük, akkor azt látjuk, hogy az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmi Hivatala 1,735 millió emberrel találkozott, akik át akarták lépni a déli határt, ami az azt megelőző évhez viszonyítva 278 százalékos növekedést jelent. Idén augusztusra ez a szám már 2,15 millió főre emelkedett. Az idei pénzügyi évet tekintve a legtöbb elfogott migráns Mexikóból, Guatemalából, Hondurasból és El Salvadorból került ki.
Éppen ezek az országok nem vettek részt a csúcstalálkozón, ami egy erős politikai problémaként jelenik meg Biden számára különösen a félidő választások közeledtével. A bevándorlás kérdése a republikánusok számára különös fontossággal bír, amivel igyekeznek kihasználni Ron DeSantis floridai kormányzó és Greg Abbott texasi kormányzó bevándorlásellenes érzelmeit.
Éppen ezért lenne szüksége a Biden-adminisztrációnak a hondurasi, salvadori, mexikói és guatemalai kormányok együttműködésére.
Segítségükkel
A kooperációval visszatudnák illeszteni a helyi gazdaságokba a bevándorlókat, különböző ösztönzőket teremtve számukra, hogy ott maradjanak.
Az Egyesült Államok erőfeszítései, hogy elköteleződjenek Latin-Amerikával szemben nem csak hogy kudarcot vallottak, de politikai értelemben mérgezővé is váltak. Kamala Harrist miután kinevezték a Fehér Ház bevándorlási megbízottjává, tett egy közép-amerikai utazást, amely alatt találkozott Giammattei guatemalai és Xiomara Castro hondurasi elnökkel, akik közül utóbbi részt vett az Amerika-csúcstalálkozón. A csúcstalálkozón Harris 2 milliárd dolláros magánbefektetést ígért azoknak a közép-amerikai országoknak, amelyek kormányai végül nem voltak jelen a találkozón.
Visszatérve az Egyesült Államok által kivetett szankciókra, azok azon túl, hogy gátolják a migrációs együttműködést, komoly gátat jelent az Egyesült Államok fejlesztési politikájában. Ez a két dolog pedig akarva-akaratlanul összefügg, hiszen az életképes helyi gazdaságok csökkentik a migrációt kiváltó tényezőket.
Ugyanakkor az amerikai szankciók a közép-amerikai korrupciós aggodalmakkal, valamint a köztisztviselőkkel szemben azt jelzik számunkra, hogy az Egyesült Államok fejlesztési támogatásainak nagyobb része ma már nem kormányzati szervezetekhez áramlik, ami szuverenitási kérdést is felvet.
A fenntartható beruházások, valamint a fejlődés vonzásához szükséges makro- és mikrogazdasági környezet megteremtése igényel önkormányzatokat. Ezek a támogatások pedig nem képesek segíteni a kitűzött célok elérését a jogállamiság, a munkakörülmények, a tulajdonjogok és a szociális befektetések terén folytatott együttműködések nélkül.
amivel lényegében hozzájárultak az Egyesült Államok egyre erősödő opioidválságához. Ahhoz, hogy az Egyesült Államok képes legyen megállítani a kábítószer áramlását,
Egy újfajta nyitásra azonban esély kínálkozik: az új kolumbiai elnök Gustavo Petro ígéretet tett arra, hogy alapjaiban újragondolja az Egyesült Államok és Kolumbia drogpolitikai együttműködését. ez mindeddig még a Clinton-adminisztráció idején bevezetett Kolumbiai Terv és az ok utódprogramjai vezérelték, amelyek lényegében az Egyesült Államok kábítószer kínálatának csökkentését tűzték ki célul.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy az utolsó ilyen program hivatalosan 2015-ben, a kolumbiai békefolyamat idején véget ért, annak öröksége a helyén maradt és az Egyesült Államok drogpolitikájának továbbra is centrális eleme a kínálat csökkentése a kokanövények felszámolásával, a kokainfeldolgozó táborok lerombolásával, valamint a kokainellátási vonalak megzavarásával.
De Petro leszögezi, hogy ez a terv döntően kudarcot vallott, habár igaz, hogy a Kolumbia Terv a gerillákat visszaszorította Kolumbia területén, de kiszorította a már peremterületen élő kolumbiai farmereket, militarizálta a kormány biztonságpolitikáját a vidéki területeken a helyi ökoszisztémák megzavarásával együtt. Az új elnök ezért most néhány drog dekriminalizálására vonatkozó javaslattal állt elő, ami lehetővé tenné a kisüzemi kokatermelést, valamint gazdasági ösztönzőket kínálna a gazdálkodóknak. Ez a javaslat 30 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, de ezzel a kezdeményezéssel Kolumbia az Egyesült Államokra hárította a reform terhét, ami ismételten mutatja az Egyesült Államok érdekérvényesítésének gyengélkedését. Legutóbb Anthony Blinken és az új kolumbiai elnök nyitottságot mutatott és Petro azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok támogatja a kezdeményezést.
Ez Blinken tágabb dél-amerikai útjába illeszkedett bele, amikor Chilében és Peruban is látogatást tett. Ez az út megmutatta azt, hogy
Ezek az országok többnyire hasonló nehézségekkel küzdenek, mint az Egyesült Államok, idevéve a migrációt és az egyenlőtlenségeket. Ez történelmi lehetőséget kínál az Egyesült Államok számára, hogy kihasználja arra, hogy egy modern és értelmes együttműködést alakítson ki Latin-Amerikával.
Ha ezzel nem élnek, akkor meg kell elégedniük az eddig megszokott alacsony látogatottságú csúcstalálkozókkal, valamint az impotensnek bizonyuló amerikai szankciókkal.
Borítókép: MTI/ EPA/ EFE/ José Mendez
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Az intézkedés 170 millió amerikait érintene. A TikTok tiltakozik a tervezett, szólásszabadságot korlátozó intézkedés ellen.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Kínzás és kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód; kemény és életveszélyes börtönkörülmények is szerepeltek a jelentésben.
61 milliárd dollárt szavazott meg az amerikai képviselőház Ukrajnának. Mire lehet elég?
...Oroszország háborúja Ukrajna ellen egyben Kína csendes háborúja a Nyugat hegemóniája ellen.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
