Novák: Bizakodásra ad okot a gyermekvállalási kedv növekedése

Novák Katalin pénteken az MTI-nek azt mondta, hogy 2010 előtt folyamatosan csökkent a gyermekvállalási kedv, az elmúlt években azonban emelkedésnek indult. A teljes termékenységi arányszám – ami azt mutatja, hogy átlagosan hány gyermek van egy családban– a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017-re 1,5-re nőtt, ami több mint 20 százalékos emelkedést jelent – emelte ki.

Az államtitkár emlékeztetett, már több mint 35 éve tart a népességfogyás Magyarországon, de egész Európában nincs olyan ország a kontinensen, ahol a gyermekvállalási kedv elegendő lenne a népességszám megtartásához.

A társadalom elöregszik, a népességen belül folyamatosan nő az időskorúak aránya, ezzel párhuzamosan pedig csökken a szülőképes korú nők száma is. Ezzel is magyarázható a halálozások számának növekedése.

Ezért a teljes termékenységi arányszámot érdemes figyelni, és a gyermekvállalási kedv növelésével keresni a megoldást a népességcsökkenés megállítására – mutatott rá Novák Katalin.

A kormány bízik benne, hogy meg lehet nyerni a népességfogyás elleni küzdelmet, és Magyarország idővel újra gyarapodó és fiatalodó nemzet lehet – fogalmazott az államtitkár.

A KSH adatait itt lehet böngészni.

Az EMMI közlése szerint az előző kormányzat időszakában (2002-2010) csaknem minden tekintetben romlottak Magyarország főbb demográfiai mutatói: a gyermekvállalási kedv (termékenységi ráta) 3,8%-kal, 1,30-ról 1,25-re csökkent; az élveszületések száma 6,7%-kal, közel 6 500-zal mérséklődött; a házasságkötések száma közel negyedével (22,8%-kal), 10 500-zal visszaesett; a természetes népességfogyás üteme 11,3%-kal gyorsult, 4 100 fővel nagyobb volt a népességfogyás mértéke, mint 2002-ben

Az EMMI közölte: 2010 után, a családbarát fordulat meghirdetésének köszönhetően ténylegesen népesedési fordulatot is el tudtunk érni, hiszen – a halálozásokat kivéve, ahol a korábbi csökkenéshez képest az utóbbi időszakban sajnos kismértékű romlást tapasztalunk – a negatív tendenciákat valamennyi esetben a visszájára – pozitív irányba – tudtuk fordítani, a már korábban is kedvezően alakuló folyamatokat pedig még tovább erősítettük.

Így 2010-2017 között a gyermekvállalási kedv (termékenységi ráta) a korábbi csökkenés után jelentősen, 20,0%-kal, 1,25-ről 1,50-re nőtt; az élveszületések száma ugyancsak növekedésbe fordult, 1,4%-kal, 1 300-zal emelkedett; a házasságkötések (a családalapítási kedv) alakulása az előző drasztikus visszaesésből komoly mértékű, 42,5%-os növekedésbe váltott, 15 100-zal többen házasodtak össze, mint hét évvel ezelőtt; a válások száma (2010-2016 között) 18,1%-kal, 4 300-zal, a korábbi ütemnél közel háromszor nagyobb mértékben csökkent; az abortuszok száma a korábbinál is erőteljesebben, 29,5%-kal mérséklődött; a természetes népességfogyás korábbi gyorsuló ütemét sikerült stabilizálni, 2017-ben lényegében ugyanannyival csökkent a magyar népesség, mint 2010-ben.

A minisztérium szerint az egyetlen negatívumként kiemelhető adat, hogy a halálozások száma 2010-hez képest 1,0%-kal, mintegy 1 200 fővel emelkedett tavaly.

Összefoglalva a korábbi és a jelenlegi kormányzati ciklus egybevetését, az EMMI szerint mindazokban a népesedési folyamatokban, amelyekre a kormányzat eszközeivel (támogatásokkal, pozitív szabályozással és kommunikációval) érdemben hatást lehet gyakorolni, sikerült pozitív változást, fordulatot elérni, a korábbi romlást növekedésbe fordítani: így a gyermekvállalási kedv, a termékenység jelentősen, ötödével nőtt, melynek következtében – a szülőképes korú nők létszámának csökkenése ellenére – több gyermek született; a családalapítási kedv, a házasságkötések száma pedig ugyancsak dinamikusan, több mint kétötödével nőtt, miközben jóval (közel ötödével) kevesebben is váltak el, vagyis növekedett a házasságok stabilitása is; az életvédő, családbarát szemlélet erősítésének pedig szerepe lehetett abban is, hogy közel 30%-kal kevesebben folyamodtak abortuszhoz, mint korábban.

Azokban a folyamatokban, amelyeket az egyéni döntésekre ható kormányzati ösztönzőkkel kevéssé, egyéb téren (pl. az egészségügyi ellátás színvonalának javításával) pedig csak hosszú távon és jelentős költségek árán lehetséges befolyásolni (pl. halálozás) nem sikerült a korábbi javuló tendenciát fenntartani; a halálozások tekintetében ugyanakkor ebben szerepe volt a népesség folyamatos elöregedésének is, melynek következtében egyre többen kerülnek a halálozásokkal leginkább érintett életkorba, s ezt a hatást az egészségügyi ellátás fejlődése, a várható élettartam emelkedése csak tompítani, késleltetni, de ellensúlyozni nem képes.

Ugyanakkor a halálozások számának emelkedése ellenére a növekvő termékenységnek és születésszámoknak köszönhetően a természetes népességfogyás korábbi gyorsuló ütemét sikerült megállítani, stabilizálni, ami mindenképpen biztató eredmény az EMMI szerint.

(Forrás: EMMI, MTI)