„Borzasztó volt levegőt venni” – interjúnk a kaliforniai tűzvész magyar evakuáltjával

2018. november 13. 15:35

„Láttam domboldalakat és házakat égni. Rettenetes volt. Még levegőt venni is borzasztó volt a pernye miatt. Lelkileg már csütörtök este megpróbáltam felkészíteni magam, hogy lehet el kell hagynunk a házat. Erre viszont nem lehet lelkileg felkészülni: emberek a saját kocsijukban haltak meg evakuálás közben” – interjúnk Rogács Dorinával, a kaliforniai tűzvész magyar evakuáltjával.

2018. november 13. 15:35
Herpay Kamilla

A kaliforniai tűzvész múlthét csütörtökön tört ki és eddig harminckét áldozatot követelt. A lángok két helyen csaptak fel, Sacrementotól északra és a Woolsey tűz, Los Angeles északnyugati részén. A tűz több mint nyolcvanötezer hektárnyi területet tarolt le és milliónyi embert kényszerített menekülésre. Az evakuáltak között magyarok is voltak, egyikőjük lapunknak mesélte el a történteket. Interjúnk. 

Kaliforniára jellemzőek az erdőtüzek, de a jelenlegi az eddigi legpusztítóbb az állam történetében. A csütörtök délután feltörő lángokat a nagy szél miatt a helyiek is érezték. Az evakuálást már akkor este megkezdték a hatóságok. Csütörtökön már több mint harmincezer embernek kellett elhagynia az otthonát. Ez a szám vasárnap estére több mint egymillióra nőtt. Jelenleg 4500 tűzoltó dolgozik a lángok eloltásán, több mint ötszáz tűzoltóautóval. Körülbelül 6500 otthont semmisítettek meg a lángok. A helyzetet rontja, hogy az erős szél miatt a lángok újabb és újabb helyekre érnek el, így kétséges mikor szűnik meg azok terjedése.

Az evakuáltak között magyarok is szerepelnek. Rogács Dorinát, a Kaliforniában au pair-ként dolgozó magyar lányt kérdeztük a katasztrofális helyzetről.

Amikor a tűz kigyulladt, mit érzékelt belőle?

Délután kettő óra körül törtek ki a lángok. Délután már éreztük a füstszagot és a levegő tele volt pernyével.

Hogyan tudta meg, hogy el kell hagynia a házát? Hová mentek?

Csütörtökön este tizenegy óra körül, már két ismerősünket kitelepítették. Így fel voltam készülve arra, hogy nekünk is mennünk kell.

Hajnali kétóra körül hívtak minket egy központi számról, hogy hagyjuk el a házat.

Egy központi hangüzenetet kapott minden érintett lakos. Amikor kimentünk a házból, a szemben lévő szomszéd háza mögött már láttuk a lángokat. Csak az iratokat és egy pár ruhát pakoltunk össze, mivel nem tudtuk mikor és hogy egyáltalán visszajöhetünk-e. A családnak a hegyekben van egy háza, hatórányira Los Angelestől, így oda menekültünk.

Milyen volt az utcákon a hangulat? Hogyan zajlott az evakuálás?

Az utak zsúfoltak voltak, három városnyi lakos – Agora, Oakpark és Westlake – indult el egyszerre hajnalban. Mindenki megpróbált higgadt maradni. Az utakon rendőrök és tűzoltók segítették a közlekedést. A veszélyes utakat lezárták és az embereket vagy Los Angeles felé délre vagy a hegyek felé nyugatra mehettek. Az emberek főként ismerősöknél szálltak meg vagy szobát béreltek egy másik városban. Menet közben az autópályán látni lehetett mellettünk a lángokat, amik rohamosan terjedtek. Pánikhangulat egyáltalán nem volt. A tűztől nagyjából száz méternyire vezettem, de visszagondolva a helyzethez képest nyugodt maradtam.

Az evakuálás annyira jól meg volt szervezve, hogy biztonságban éreztem magam.

Ehhez az érzéshez az emberek pozitív gondolkodása is hozzásegített. A helyiek segítették egymást a benzinkutakon, az utakon senki nem száguldozott. Mindenki arra koncentrált, hogy minél előbb elhagyja a környéket. Így a siker érdekében az emberek kontrolláltak és nyugodtak próbáltak maradni.

Az otthonuk jelenlegi állapotáról tudnak valamit? Milyen állapot uralkodik a környéken?

Ma már visszamehettünk a városba. A házunk szerencsére megmenekült. A rendőrök még mindig ott vannak a környéken, mivel tömérdek ház semmisült meg és a tüzet még mindig oltják.

Hogyan élte meg az evakuálást és a menekülést?

Láttam domboldalakat és házakat égni, ami rettenetes volt. A szél és a füst hatalmas volt. Levegőt venni is borzasztó volt a pernye miatt. A szél felkapta a faágakat, a szemetet és minden szállt a levegőben. Lelkileg már csütörtök este megpróbáltam felkészíteni magam, hogy lehet el kell hagynunk a házat. Erre viszont nem lehet lelkileg felkészülni. Emberek a kocsibejáróban, saját kocsijukban haltak meg evakuálás közben. A tűz mellett vezetni félelmetes. De az amerikaiak hozzáállása segített megnyugodni. Pozitív és higgadt mentalitásuk segített, hogy én is így álljak a helyzethez.

***

Rogács Dorina éppen úton volt és tartott hazafelé amikor beszéltünk vele. Akkor kapta az értesítést is, hogy megint evakuálják a környéküket, mert újabb lángok csaptak fel. Így a telefont letettük, de később jelentkezett, hogy találtak szállást, így egy pár napig az egyik ismerősüknél szállnak meg.

Az evakuálást ezen az oldalon tudják követni:

www.vcemergency.com

A tűz jelenlegi helyzetét itt követhetik nyomon:

http://fire.ca.gov/general/firemaps

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2018. november 21. 21:01
"A helyiek segítették egymást"
gondolkodó-x
2018. november 14. 15:48
A Holdra, Marsra már föl tudunk jutni, de itt a FÖLDÖN még nem tudjuk megakadályozni, megelőzni az ilyen mértékű erdőtüzeket! Pl.: tűzjezés időben (régen tűzfigyelő tornyokat használtak az embenrek); Ma, a műholdak idején EZT MIÉRT NE? LEHET??? Vagy: ahogy a legkisebb tűz megjelenik, akkor azonnal, nagy erőkkel, még a csírájában kellene/lehetne lokalizálni, eloltani a tüzet. Vagy: ha a jelenlegi nagy kiterjedésű tűz eloltásánál használt légi vízoltás vízmennyiségét már az elején, a kis kiterjedésű tűzfészek oltásához használták volna... Vagy: miért nem alkalmaznak erdősáv-tisztításokat a lakóterületek körül??? (Úgy látszik az emberélet nem akkora érték, hiszen úgyis sokan vagyunk - - nincs járvány, jöhet a tűz.)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!