„Ősszel várhatóan jön a következő fejlemény a devizahitelek ügyében, amikor a Kúria kiegészíti a meglévő jogegységi határozatát. Milyen megoldásra számít?
Alapállásunk, hogy a Kúria döntését mindenkinek, minden gazdasági szereplőnek el kell fogadnia. A döntést jelenleg nem ismerhetjük, és nem is előlegezhetjük meg. A kérdésére válaszolva tehát inkább úgy fogalmaznék: arra számítunk, hogy olyan döntést hoznak, ami pénzükbe kerül majd a bankoknak, és ami szektorszinten több milliárd forint visszatérítést jelenthet. Ami pedig a teljes devizahiteles probléma megoldását illeti, az ma már nyilvánvaló, hogy nem létezik egyetlen huszárvágás. Egyetértek a miniszterelnökkel és a nemzetgazdasági miniszterrel: az érintettek csatlakozzanak az árfolyamgáthoz. Ezt az eszközt a kormány és a bankszövetség közösen dolgozta ki évekkel ezelőtt. Ennek a programnak az általánossá tétele például jó megoldás lehetne, s ezt annak ellenére mondom, hogy nagyon sok pénzébe kerülne a bankszektornak.
Azt is fontosnak tartom, hogy mindenki tisztán lássa: olyan megoldásokban nem hasznos gondolkodni, ami mindent a bankokra terhel, azokat üti. Ez ugyanis csak a felszín, a látszat, mert a forinthitellel rendelkezők és a négy és fél millió magyarországi betétes érdekeit mélyen sértik. Ha a pénzeket át kell csoportosítani a devizahitelesek támogatására, azt csak a forinthitelesek és a betéttel rendelkezők rovására tudná megtenni a bankrendszer, hogy a gazdasági növekedés érdekeinek sérelméről ne is beszéljünk.
Akkor a Kúria őszi döntésének költségei már be vannak tervezve?
Természetesen számolunk ezzel is a kockázatok sorában, de hangsúlyozom, hogy nem a »big bang« vagy huszárvágásszerű álmegoldásra készülünk, ami a magyar nemzetgazdaság, a magyar betétesek és a forinthitelesek érdekeit sértené. De tudomásul vesszük, hogy akármi lesz is, pénzbe fog kerülni.
A frissen bevezetett kilakoltatási moratórium milyen hatással lesz? A kormány szerint ezzel érdekeltté lehet tenni a bankokat a számolásra.
Jól gondolja a kormány, ezzel még inkább érdekeltek leszünk abban, hogy a devizahiteles-problémát megoldjuk. Ugyanakkor a moratórium meghosszabbítása ismét egy igen komoly kérdést vet fel: lehet-e lakossági jelzáloghitelt kihelyezni egy olyan országban, ahol a jelzálog-hitelezés logikája nem érvényesíthető a gyakorlatban, mert a végpontja le van zárva? Ez fából vaskarika, amit nem lehet hosszú távon fenntartani. Gondoljon bele, miért adna egy bank jelzáloghitelt, ha a fedezetként szolgáló ingatlan nem töltheti be a fedezet funkcióját?