A magyar polgárok joggal várják el, hogy legyen világos, mi tartozik a szövetség, és mi a tagállam hatáskörébe.
„A kvótakérdés Achilles-sarkára azonban megítélésem szerint Székely László, az alapvető jogok biztosa mutatott rá leginkább, aki beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz – a tanácsi határozat végrehajthatóságával kapcsolatban –, és a migránsok emberi jogait érintő kérdéseket tett fel. Nevezetesen azt, hogy a migránsok csoportosan kiutasíthatók-e azokból az országokból, ahol most megtalálhatók. Márpedig a tanácsi határozatot kivitelezni másként nem nagyon lehet. Az ombudsman szerint a csoportos kiutasítást viszont tiltja a magyar alaptörvény. Székely László az alaptörvény tekintetében a csoportos kiutasítás tilalmával összefüggésben az alaptörvény értelmezésére kérte a magyar taláros testületet a strasbourgi joggyakorlatra, valamint a vonatkozó európai uniós irányelvekre tekintettel.
Mindezeken túl az alapjogi biztos rámutatott, hogy a magyar alaptörvény E) cikke szerint a magyar intézmények és szervek nem hajthatnak végre olyan uniós rendelkezést, amely a magyar alaptörvény emberi jogi rendelkezéseibe ütközik. Szintén az E) cikk határozza meg azt is, hogy a magyar államnak nem kötelessége végrehajtani olyan uniós jogi aktust, amelyre a csatlakozásakor kötött szerződésekkel nem adott felhatalmazást. Mindezek alapján tehát amennyiben az Alkotmánybíróság úgy döntene, hogy a kvótahatározat sérti az alaptörvény emberi jogi rendelkezéseit, az unió pedig különböző pénzügyi szankciókkal vagy más módon nyomást gyakorolva rákényszerítené hazánkra a kvótahatározat végrehajtását, ez akár alkotmányos válságot is előidézhetne.
A fentiekből is jól látszik, hogy többek között a menekültpolitika uniós, a bevándorláspolitika tagállami hatáskörbe utalása milyen nehézségek elé állítja a tagállamokat, illetve azok jogalkotó szerveit. Ténykérdés, hogy Magyarország az alapszerződések elfogadásával már egyszer elfogadta, majd az alaptörvény E) cikkében megerősítette, hogy egyes hatásköreit, így a menekültügyi politikáról szóló döntéseket a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolja.
A lisszaboni szerződés azonban tisztázta azt is, hogy ezen a területen megoszlik a felelősség az EU és a tagállamok között, különösen ami a tagállamokba munkakeresési céllal, legálisan belépő migránsok engedélyezett számát illeti, továbbá a szolidaritás elve alapján a bevándorláspolitikákra a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos megosztásának elve az irányadó, ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is.
A magyar polgárok ezek után joggal várják el, hogy legyen világos, mi tartozik a szövetség, és mi a tagállam hatáskörébe.”
Hová tűntek a keresztény értékek az európai közösségből? Miért alakul át az európai jobboldal? Miért kellene bátrabbnak lenniük a politikusoknak? Habsburg Ottó lányát kérdeztük!
Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
Annalena Baerbockot az sem zavarná, ha emiatt egyes tagállamok véleményét egyszerűen leszavaznák egyes kérdésekben.
Feszült a biztonsági helyzet a ciszjordániai palesztin területen is, az uniós képviselőket azért kergették el, mert „bűnrészesek” a gázai háborúban.
A kormányzó Skót Nemzeti Párt válságba került, a mélypont pedig azt is jelenti, hogy maga a nagy politikai cél, a nemzeti függetlenedés is távolra kerülhet.
A Momentum EP-képviselője továbbra is büszke rá, hogy gátolják hazánk uniós forrásait.
A mintegy 17 hektáros terület, amelyen Goebbels egy vidéki kúriát emeltetett magának, 2000 óta elhagyatottan áll és amortizálódik.
Sérülésre sérülés, most műteni is kell Fiola Attilát. A 2016-os Eb-n az első meccsen kidőlt a sorból, 2021-ben gólt szerzett, most tévén nézheti a meccseket.
