Ki mondhatja ki a végső szót: a nép, vagy a nép által kiküldött képviselők testülete, a parlament?
„Az egyik legizgalmasabb elméleti kérdés az, hogy egy képviseleti politikai rendszerben ki mondhatja ki a végső szót. Az Egyesült Királyságban ezt a hatalmat a parlament (pontosabban a queen/king-in-parliament) gyakorolhatja, mióta a 17. század végén a Dicsőséges Forradalomban sikerült végleg meghátrálásra késztetni a koronát. Ám kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a képviselőket kiküldő »nép« olyasmit követel, amit a képviselők többsége jó lelkiismerettel nem tud támogatni. Ki mondhatja ki ilyen helyzetben a végső szót: a nép, vagy a nép által kiküldött képviselők testülete, a parlament?
Pont e kérdésről szól az újabb brit vita, amely a körül bontakozott ki, hogy Theresa May miniszterelnök bejelentette: nem kívánja bevonni a parlamentet abba a döntésbe, amelynek eredményeképp az Egyesült Királyság működésbe hozhatja az Európai Unióból való kilépéshez vezető mechanizmust. Mint ismeretes, a kilépési eljárását az úgynevezett 50. cikkely határozza meg, viszonylag pontosan, ám a kezdőlépést a kilépő államnak kell megtennie. May a kérdést a népszavazás által eldöntöttnek tekinti, s meg akarja fosztani a parlamentereket a döntés felelősségében való osztozás lehetőségétől.
Az ellenzék szerint Mayt az a taktikai megfontolás vezeti, hogy esetleg a parlamenti többség nem támogatná a kilépés gondolatát. Márpedig szerintük erre nincs joga a miniszterelnöknek, hisz a királyság iratlan alkotmánya szerint a szuverenitás a parlamentet illeti meg, a kilépés pedig olyan súlyú kérdés, amelyben e szuverenitásnak kell megnyilvánulnia.”
Miért kell egy nemzeten belül (legalább) két oldalnak lennie? Nem lehet, hogy Putyin 87 %-a sokkal egészségesebb? Ungváry Zsolt írása.
Meg Trump. Ugyanis mindkét ország attól tart, hogy a világ dolgaiba való belecsendőrködéssel szakító új amerikai kormány nem védi meg őket, muszáj tehát szövetségeseket keresniük.
Egyetlen pártkommüniké, poszt vagy publicisztika olvasója sem gondolhatja, hogy személyes nyomorúságának okozója egy konkrét politikus. Kohán Mátyás írása.
Tomasz Grosse szerint az Európai Unió államszerű szerveződéssé alakul át, az új európai állam azonban nem demokratikus.
A Brexit Párt egykori vezetője felrázhatná a brit politika állóvizét, a kérdés csak az: akarja-e?
Közölték a nagykövettel, a brit kormány nem tűri ezt.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
