Egészen más politikai valóságot lát az, aki halad a technológiai változásokkal, mint az, aki egy zsák krumpliként várja a fél 7-es híradót a kedvenc csatornáján.
„A közösségi média a leglátványosabban növekvő szegmense az újmédiának, melyben a fogyasztókat bevonják a tartalmak előállításába és terjesztési folyamataiba. Az alkalmazásoknak köszönhetően bármikor utánajárhatunk a legfrissebb híreknek és történéseknek, így elsődleges információs forrássá váltak. A legnagyobb felhasználói bázissal rendelkező social media platformok a Facebook, Twitter illetve a tumblr, mely oldalak tartalomgenerálásuk tekintetében kimagaslanak a többi platform közül. Ezek az oldalak, habár nem a hírek közlésére és terjesztésére szolgálnak alapvetően, de egyre nagyobb szerepet kapnak benne. Ennek oka, hogy sokkal személyesebb, jobban megérint, ha egy ismerősöm oszt meg valamit, és nagy valószínűséggel az egyéni és az ismeretségi közösség értékrendje és érdeklődése hasonló.
Ezek alapján a felhasználó összerakhatja azt az információhalmazt, amely kielégíti napi hírigényét, anélkül, hogy nagy hírportálok oldalaira kattintanának. Ennek viszont óriási hátránya, hogy a fogyasztó csak az övéhez hasonló véleménnyel találkozik, így a valóságnak csak egy részét vagy torzult formáját ismeri meg és a konstruktív vita lehetőségét elfojtja. Az információterjedésben újra felértékelődött a kisebb közösségekben, a személyes kapcsolathálókban betöltött szerep, ezzel együtt értékelődött fel a véleményvezérek szerepe is, akik jelentős hatást gyakorolnak társaik gondolkodásmódjára és cselekedeteire. A »Facebook-buborék« tehát egy saját világképet alkot, eltörli a korábban tömegmédiára jellemző alternatív valóságok egymás mellett élését. Nincs meg tehát a közösségi médiában az a közös alap, amit korábban a hagyományos média biztosított fogyasztói számára.
Végtelenül fontos, hogy ezekkel a változásokkal tisztában legyünk, ugyanis a politikához hasonlóan, ha a nap minden percében nem is, de a különböző médiahatások folyamatosan végigkísérnek minket életünk során. Az újmédia által kiegészített döntéshozatal, értékközvetítés és az információszerzés a politikai értékkifejezés és -választás alapkövévé nőhetik ki magukat. Egészen más politikai valóságot lát az, aki halad a technológiai változásokkal, minél több forrásból tájékozódik – olyanból is, ami nem a szíve csücske – és aktivizálódik, mint az, aki egy zsák krumpliként várja a fél 7-es híradót a kedvenc csatornáján.”
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
A videós tartalmaknak a jövőben nagyobb teret enged a még most is piacvezető közösségi portál, avagy jön az újfajta Facebook-videózás!
Jó eséllyel úgy vélné, túl sok minden nem változott, csak kevesebb helyen lehet sétálni, és több helyen biliárdozni.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
Elég nagy blamázs lenne, ha lemaradnánk, hiszen a sportág magyar reprezentánsai 1932 óta mindegyik ötkarikás játékokon jelen voltak!
