Keményen figyelmeztették Macront, amit csinál, annak nem lesz jó vége (VIDEÓ)
Macronék szerint viszont addig kell támogatni az ukránokat, ameddig csak lehet.
Roger Köppel svájci lapszerkesztő, politikus szerint megfélemlítik és megszégyenítik a béke híveit, de egy év múlva majd sokan belátják, hogy nekik volt igazuk.
Az MCC égisze alatt működő Magyar-Német Intézet a minap vendégül látta Roger Köppel svájci politikust és lapszerkesztőt, a Weltwoche című nívós hetilap főszerkesztőjét, a Svájci Néppárt parlamenti képviselőjét. A neves újságíró, szerkesztő beszélgetőtársa Boris Kálnoky, az MCC médiaiskolájának vezetője volt. A köszöntőt Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója mondta.
Szalai kiemelte, hogy Köppelt az európai párbeszéd jegyében hívták meg, ebben a nehéz és háború által megviselt időszakban. Köppel az egyik legnagyobb jelentőségű médiaszereplő, de a svájci politika alapos ismerője is, egyben hazánk barátja, aki nemrég
Orbánt egy modernkori Churchillnek nevezte.
Köppel rögtön tisztázta, hogy jól ismeri Budapestet, korábban tudósított innen sportújságíróként. Tiszteli Magyarországot, s bár újságíróként minden kormánnyal szemben illik kritikus hangnemet megütni, mivel a legtöbb lapban a cikkek csak bírálattal vannak tele, ezért
feladatának tartja más szempontokat is felvillantani Magyarország kapcsán.
A szerkesztő, politikus szerint sok a kapocs a két ország között, 1956 nem csak a magyarok számára volt meghatározó, de lehetne említeni 1848-at is. Hazánknak szélsőséges történelmi tapasztalatai vannak, éppen ezért abszurd oroszbarátsággal vádolni, árulást emlegetni. Magyarország egyértelműen a legérdekesebb ország Európában, ezért igyekszik minden területéről benyomásokat szerezni. Célja, hogy az egész összképet, a történelmi tapasztalatok képét nézze.
Magyarország Köppel szerint egyfajta igazodási pont is ezekben a bolond időkben.
Mi, svájciak nagy barátai vagyunk Magyarországnak”
– tisztázta a lapszerkesztő. Biztosan nehéz lehet Magyarországot kormányozni, hiszen itt mindenki szabadságharcos, de egy kicsit a svájciak is ilyenek: mind a két nép nehezen nevelhető, olykor-olykor feltűnő a viselkedése, de mégis úgy hisszük, hogy jogos szabadságszeretetből kiindulva cselekszünk, és ez összeköt bennünket.
„Ma mi, akik kereskedni szeretnénk, együttműködni szeretnénk, nem tehetjük meg ezt”. Korunk tragédiája, hogy a barlanglakók kora tér vissza, amikor sok olyan politikus és médium van, akik és amelyek a nemzetközi együttműködést meg akarják akadályozni. Szerintük nem lehet Kínától vásárolni, az oroszokkal még beszélni sem szabad. De ügyelnünk kell arra, hogy a nyugati háborús hangulat hatására ne húzódjunk vissza barlangjainkba – figyelmeztetett a lapszerkesztő.
Köppel szerint nem igaz, hogy szörnyek kormányoznak Moszkvában és Pekingben, nem szabad ennek a képnek hinni. Vissza kell hozni a békés egymás mellett élést és a gazdasági együttműködést – és ez az álláspont még nem tesz minket semelyik háborús fél szimpatizánsává. Szerinte később ezt mások is belátják, hiszen már hozzászokott, hogy ha a főbb lapok tételeinek ellentétjét írja meg, akkor egy éven belül általában igaza lesz, noha nem kérnek tőle elnézést.
A demokrácia a vélemény sokszínűsége, nem pedig az egyneműsége
– szögezte le Köppel. Az újságírók azt hiszik, okosabbak az olvasóknál, és ezért hiszik: nem a perspektívák szolgáltatói, hanem csak az ő nézeteik helyesek. Nem írják le, amit az olvasók „nem értenének meg”, az olvasókat kisgyereknek nézik. Az átlagos nyugati szerkesztőségben az eltérő véleményekre teljesen megfagy a levegő, válaszul azt jelzik az emberrel, hogy nem kívánatos, egyfajta „terrort” alkalmaznak, megszégyenítenek és megfélemlítenek.
A fenti viselkedésre jó példa volt először Greta Thunberg mozgalma: ők honosították meg, hogy a lány szava az evangélium, és aki nem hiszi el, az csakis rossz lehet, aki ártani akar a bolygónak. Ezt követte a covid: aki kritizálni merte a kormányzati intézkedéseket, szkeptikus volt, azt szörnyetegként írták le. Most pedig ugyanezt csinálják a háború kapcsán. Persze érthető a sokkhatás, de a valódi nyílt társadalom értékeit, mint a szólásszabadság, meg kell védeni. Érdekes, hogy ma éppen Karl Popper hívei vannak a nyílt társadalom, a szabad kereskedelem és a nemzetközi kapcsolatok ellen, ők hirdetik az új blokkosodást.
Köppel azt is megjegyezte a beszélgetés során, hogy a NATO elmozdult kezdeti elveitől, hiszen különben mit keres a Távol-Keleten vagy Ukrajnában.
A NATO egyre terjeszkedik, „zavart kelt”, izgága.
Inkább arról kéne vitát nyitnunk, mi is a NATO, és lehet, hogy kevesebbet kéne foglalkoznunk azzal, minden nemnek van-e megfelelő vécéje. Inkább a sorskérdéseinkről kéne vitatkoznunk – zárta gondolatait a lapszerkesztő.
Fotó: Gyurkovits Tamás